A külhoni magyarok alapvetően családban gondolkodnak, a párválasztásban, gyermekeik nevelésében többnyire fontos szempontnak tartják a magyar identitás továbbörökítését – egyebek között erre a következtetésre jutottak a Kötelékek – Családkutatás a külhoni magyarok körében címmel végzett kutatás szervezői, akik Tusnádfürdőn a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik tegnapi rendezvényén számoltak be tapasztalataikról.
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS), az MCC Ifjúságkutató Intézete és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által közösen végzett kutatásról elmondták: ez a 2018-ban megkezdett munka folytatása, de reprezentatív mintára alapuló szociológiai kutatás immár csak három külhoni területen, Erdélyben, a Vajdaságban és Felvidéken készült, a háborús helyzet miatt Kárpátalján ezúttal interjús kutatás zajlott, amit egy új kitekintéssel, a diaszpórában online kérdőíves felméréssel egészítettek ki. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója bevezetőjében rámutatott: a család a nemzeti, nyelvi kulturális reprodukció legfontosabb intézménye. A kutatás a reprodukció, párválasztás, házasságkötés, gyermekvállalás, iskolaválasztás, vallás, családtámogatások kérdéskörét vizsgálta.
A magyarok, függetlenül attól, hogy a határokon belül vagy kívül élnek, alapvetően egy nagyon erős családpárti, családközpontú attitűddel rendelkeznek, a többség házasságban szeretne élni, és gyermeket szeretne, ez nem változott az elmúlt öt évben – állapította meg Fűrész Tünde, a KINCS igazgatója. Elmondta: míg öt éve a tradicionálisabb családi értékek inkább Erdélyben és Kárpátalján érvényesültek, Felvidéken és a Vajdaságban kevésbé, addig most a Vajdaságban erősödött a hagyományos családmodell, amit a 2020 óta hangsúlyossá vált szerbiai családtámogatási politikával hozott összefüggésbe. A másik változás az, hogy az egymást érő válságok hatására a határon túli magyar családoknál is csökkent a gyermekvállalási kedv: míg 2018-ban a családonként ideálisnak tartott gyerekszám tekintetében 2,4-es átlagot mértek, ez mostanra 2,21-re csökkent. A külhoni magyar családokat is integráló családtámogatási rendszer ismertsége tekintetében kiderült: a megkérdezett 18–49 éves korosztály mintegy kétharmad része ismeri ezeket a támogatásokat.
A vajdasági magyarok száma a rendszerváltás óta megfeleződött, Erdélyben mintegy 40 százalékos a csökkenés, Felvidéken 20 százalék körüli, Kárpátaljáról pedig nincsenek megbízható adatok, az ezredforduló környékén volt az utolsó népszámlálás, de becslések szerint ott is komolyan csökkent a magyar népesség – közölte Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet igazgatója, aki szerint nemcsak a demográfiai folyamatok (elöregedés, fogyás) „szorítják” a külhoni magyar közösségeket, hanem az asszimiláció is. A kutatás viszont azt igazolta, hogy a külhoni magyarok túlnyomó többsége magyar házastársat választ.
A jövőképek tekintetében a kutatás eredményei azt mutatják: a magyar családok alapvetően otthon tervezik a jövőjüket és családban gondolkodnak. Kiemelte: a felmérés résztvevői többnyire boldognak mondták magukat. „A nyugati országokban az általános boldogság szintje az utóbbi évtizedben csökkent, elsősorban a fiatalok körében. Itt, Kelet-közép Európában viszont a fiatalok körében jelentősen emelkedett” – összegezett.
A diaszpórakutatásról Gazsó Dániel, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa számolt be. Elmondása szerint az online kérdőíveket több mint 1150 Nyugaton élő magyar töltötte ki, közülük sokan még Magyarországon, illetve Romániában vagy Szerbiában születtek. Ez a két ország Ukrajna mellett a legfőbb európai kibocsátó országok sorába került az elmúlt bő tíz év alatt, és a többségi társadalom mellett az ott élő (erdélyi és vajdasági) magyarok is nagy számban vándorolnak el. A Magyarországon születettek 83 százaléka, a külhonban születettek 70 százaléka nem tervezi a hazaköltözést. Akik tervezik, ott azok túlnyomó többsége – több mint 60 százalékuk – sem abba a régióba és nem is arra a településre költözne vissza, ahonnan elvándorolt. A diaszpórában élő válaszadók kétharmada házasságban él, de nagyon sok a vegyes házasság. A válaszolók több mint 60 százalékának a házastársa, élettársa, párja más nemzetiségű, akivel a kivándorlók 58 százaléka nem beszél magyar nyelven; a gyermekekkel igen.
A kivándorlás az erdélyi magyarok körében is magas, de nagyon sokan otthon házasodnak, otthon keresztelnek gyerekeket, és a diaszpórával ellentétben a gyerekvállalás hazahozza őket – egészítette ki az elhangzottakat Gergely Orsolya szociológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója. A külhoni magyar családok élethelyzetéről, családterveiről, értékválasztásáról és jövőképéről készült kutatás eredményeiről tanulmánykötet is készült, amelyet hamarosan Budapesten is bemutatnak.
