Fél évezrede nem látott világrendszer-változás előtt állunk, az idő a béke oldalán áll, a magyar békemissziónak vannak eredményei, elmozdulás észlelhető a háborúpártitól a békepárti politika irányába – hangoztatta Orbán Viktor Tusnádfürdőn a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján, szombaton tartott előadásában. Magyarország miniszterelnöke kitért a magyar–román kapcsolatokra is, továbbá kijelentette: a magyar családtámogatási programokat a külhoni magyarok számára is elérhetővé kell tenni.
Példátlan biztonsági intézkedések
A régi tusványosozók számára jól ismert arcát mutatta Tusnádfürdő szombat reggel: a városka utcáin mindenütt parkoló autók jelezték: a környező településekről, Székelyföld és Erdély legkülönfélébb részeiből ezúttal is sokan érkeztek a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborba, hogy részt vegyenek Orbán Viktor és Tőkés László hagyományosnak számító előadásán. Tódult a tömeg a vonatállomás irányából is – a szervezők adatai szerint mintegy hétezren regisztráltak a szombat délelőtti eseményre.
Ami szembetűnő változás jelentett a korábbi évekhez képest, az a minden korábbi kiadásnál szigorúbb biztonsági ellenőrzés. Az előadás helyszínére érkezőknek több „szűrőn” kellett átmenniük: a tábor felé vezető úton előbb a regisztráció visszaigazolása után kapott QR-kódot vizsgálták, majd a táskákat, csomagokat nézték át, de még a sportcsarnok előtti téren is kordonok álltak, ahol újabb ellenőrzés következett.
Mint ismert, a regisztrációs rendszert tavaly vezették be Tusványos szervezői, amikor román nacionalista szervezetek akarták megzavarni Orbán Viktor előadását – s noha ezúttal nem jelentettek be hasonló demonstrációt, a Robert Fico szlovák kormányfő és Donald Trump volt amerikai elnök elleni merényletkísérletek után senki sem érezte fölöslegesnek ezeket az óvintézkedéseket. Nem is tántorították el ezek a résztvevőket: többezres tömeg dacolt a tűző nappal Tőkés László és Orbán Viktor előadásán.
Cselekednünk kell Erdélyért és nemzetünkért
A hagyományossá vált felálláshoz híven Orbán Viktor értekezését Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének előadása előzte meg, miután a moderátor Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a bálványosi folyamat egyik elindítója köszöntötte a vendégeket.
Tőkés László előadásában a legnagyobb tapsot a volt királyhágó-meléki református püspök azon kijelentése aratta, melyben reményét fejezte ki, hogy a KDNP-hez hasonlóan az RMDSZ két EP-képviselője is csatlakozik majd a Patrióták Európáért frakcióhoz, melyben a Fidesz is tevékenykedik. Ennek kapcsán Tőkés reményét fejezte ki, hogy az újonnan alakult tömörülés több képviselője a jövőben Tusványosra is ellátogat.
Vannak idők és helyzetek, melyekben hallgatni vétek, a gonoszság erőivel való cinkosságot jelent, és minden bizonnyal nem tévedünk, ha úgy ítéljük meg, hogy ismét a szólás ideje köszöntött reánk – hangoztatta előadásában Tőkés László. Ilyen könyörtelen kényszerhelyzet volt a kommunista falurombolás idején, amikor Románia népe és kétszeres elnyomást szenvedő magyarsága nemet mondott az ateista-kommunista-nacionalista zsarnokságra. Ma a háborúra, a migrációra és a genderideológiára kell nemet mondani.
Tőkés László szólt a kelet-közép-európai régió egészét, így Romániát és a romániai magyarságot is sújtó kivándorlásról. A trianoni békediktátum nyomán határon túlra szakadt 3,3 milliónyi magyarság lélekszáma mára 2,1 millióra apadt, az erdélyi magyarság lélekszáma alig haladja meg az egymilliót. „Mi nem vagyunk migránsok, mi nem válhatunk megélhetési kivándorlókká. Erdélyi létünk és szülőföldünkön való megmaradásunk sorskérdésével nyíltan és őszintén szembe kell néznünk – amitől igencsak ódzkodik a hazai politikum és közvélemény” – szögezte le Tőkés László. Szerinte az anyaországnak átfogó stratégiát kellene kialakítania ebben a kérdésben, és Romániának is cselekvési tervet kellene életbe léptetnie román és magyar polgárai megtartása, hazatérése érdekében. „Elejét kell vennünk annak, hogy a migráns szírek vagy a háborút szenvedő Ukrajna sorsára jussunk” – mondta Tőkés.
Európa és önmagunk védelmében a kisebbségi kérdéskört is az európai uniós politika homlokterébe kell helyezni, az Andreanum 800. évfordulóján a szülőföldön való helytállással és közösségi önrendelkezés kivívásával kell a jövendőt építeni. Nem elég imádkoznunk érte: „Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!”, és nem elég elszavalnunk: „Itt élned, halnod kell”, hanem élve, halva – cselekednünk kell Erdélyért és nemzetünkért. „Magyarként és teljes jogú román állampolgárként ekképpen válhatunk igazi európaiakká” – zárta beszédét Tőkés László.
Alakul a magyar–román kapcsolat
Orbán Viktor rögtön az előadása kezdetén kitért a Marcel Ciolacu román miniszterelnökkel egy nappal korábban, pénteken Bukarestben folytatott megbeszélésére. Utalva a román nacionalista szervezetek tavalyi demonstrációjára, örömét fejezte ki, amiért idén nem fogadta akkora hűhó érkezését, mint akkor, és jó hírnek nevezte, hogy demarsot sem kapott a román külügyminisztériumtól, hogy miről nem szeretnék, ha beszélne. Ehelyett miniszterelnöki találkozóra érkezett meghívás, s ha a tavalyi találkozó után azt írhatta közösségi oldalán a Marcel Ciolacuval közös kép alá, hogy „Ez egy szép barátság kezdete”, most úgy összegezhet, hogy „Haladunk.”
Románia ma már Magyarország harmadik legfontosabb gazdasági partnere, a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok újabb és újabb rekordokat futnak – mondta Orbán Viktor. A Bukarest–Budapest gyorsvasút tervéről is tárgyalt Marcel Ciolacuval, és arról biztosította őt, hogy a magyar uniós elnökség októberben, majd ha szükséges, akkor a decemberi bel- és igazságügyi tanácsülésen is napirendre tűzi Románia schengeni csatlakozásának kérdését.
Békepárti erjedés
Ha Bukarestből ezúttal nem akarták megszabni, hogy miről beszéljen Tusványoson, Brüsszelben annál inkább elítélik a magyar békemissziót, pedig a szervezet alapokmánya is rögzíti, hogy „az unió célja a béke”. Brüsszel sérelmezi, hogy háborúpárti politikának nevezzük azt, amit ők csinálnak, szerintük ők a béke érdekében támogatják a háborút. Pedig a békemisszió után az amerikai és az orosz külügyminiszter beszélt egymással, a svájci és az orosz külügyminiszter tárgyalásokat folytatott, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök végre felhívta Donald Trumpot, és az ukrán külügyminiszter elutazott Pekingbe – sorolta. „Az erjedés tehát megkezdődött, a háborúpárti európai politikából lassan, de elmozdulunk a békepárti politika irányába. Az idő ugyanis a békepolitika oldalán áll” – vélekedett a magyar miniszterelnök –, mert ha az amerikai elnökválasztásig Európa nem vált át békepolitikára, akkor Donald Trump választási győzelme után már csak a vereségét beismerve, szégyenszemre és a politikai felelősséget egyedül vállalva kell majd ezt megtennie.
Világrendszer-változás
Ugyanakkor szerinte az orosz–ukrán háború a Mátrix című filmbeli piros bogyóhoz hasonlóan felfedi a valóságot, és ez azért fontos, mert véleménye szerint világrendszer-változás küszöbén állunk, amilyen legutóbb fél évezrede történt, amikor a nagy földrajzi felfedezések nyomán a Nyugat lett a világ meghatározó központja. Most szerinte Ázsia lesz az, ezért szükség van egy magyar nagystratégiára.
Előadását három részre tagolva elsőként pontokba szedve ismertette, miből áll az a valóság, amelynek megismerésében segít a háború, ezt követően bemutatta, hogy milyen új világ következhet szerinte a háború után, végül pedig beszélt arról, melyek a magyar nagystratégia főbb elemei az előttünk álló kihívások tükrében.
A brutális valóság
A háború a maga könyörtelenségével elvisz bennünket egy új megfigyelőállásra, egy magaslesre, és onnan egy eddig nem ismert perspektívát ad. Ebben elvesztik erejüket az ideológiák, a statisztikai ügyeskedések, a médiatorzítások és a politikusok taktikai füllentései, nincs többé relevanciája a széles körben elterjedt téveszméknek, sőt, az összeesküvés-elméleteknek sem – sorolta a kormányfő, aki szerint így marad a pőre és brutális valóság. Ezt a következőképpen foglalta össze.
A háborúban brutális, százezres veszteségeket szenvednek el a felek, ennek ellenére mégsem akarnak kiegyezni egymással. Ennek két oka van: egyfelől mindketten azt hiszik, hogy győzhetnek, másfelől mindkettőt fűti a saját valós vagy vélt igazsága. Az ukránok szerint ez egy orosz invázió, amely sérti a nemzetközi jogot, a területi szuverenitást, ők valójában önvédelemben vannak és függetlenségi háborút folytatnak. Az oroszok azt gondolják, hogy súlyos NATO katonai fejlesztések történtek Ukrajnában, Kijevnek megígérték a NATO-tagságot, és ők nem akarnak sem NATO-csapatokat, sem NATO-fegyvereket látni az orosz–ukrán határon. Vagyis Oroszországnak – mondják ők – joga van az önvédelemhez, és ez valójában egy kiprovokált háború. Mindenkinek van tehát valamilyen vélt vagy valós igazsága, és egyik fél sem fogja feladni a háborút – szögezte le Orbán Viktor, aki szerint ez egyenes úton vezet az eszkalációhoz, és ha a két félen múlik, nem lesz béke.
Az is jól látszik, hogy miközben az előző években az Egyesült Államok Kínát deklarálta legfőbb kihívójának, ellenfélnek, most mégis Oroszország ellen vív proxyháborút, Kínát pedig folyamatosan vádolja Oroszország rejtett támogatásával. Ha ez így van, akkor válaszra vár a kérdés, hogy mitől észszerű dolog két ilyen nagy országot egy ellenséges táborba összeterelni.
A háború által felfedett valóság harmadik elemeként Ukrajna minden várakozást meghaladó ellenálló képességét emelte ki, amelyet annak tulajdonított, hogy az ország előtt felvillant a Nyugathoz tartozás perspektívája, így létezésének új értelmét fedezte fel: az eddigi „ütközőzóna” helyett a Nyugat keleti határőrvidékének tekinti magát – innen ered az agresszívnek tűnő követelőzés is, amellyel kérik a Nyugat segítségét. Negyedik pontként Orbán Viktor megállapította, hogy Oroszország nem az a merev, neosztálinista autokrácia, amelynek az őt szankciókkal térdre kényszeríteni próbáló brüsszeli vezetők láttatni próbálják.
Álságos lengyel politika
Ötödik pontként megállapította: az európai politika összeomlott, Európa ugyanis feladta saját érdekeinek védelmét, jelenleg az USA demokrata párti politikáját követi feltétel nélkül, akár önsorsrontás árán is, miközben az Oroszország ellen bevezetett szankciók alapvető európai érdekeket sértenek, felviszik az energia árát és versenyképtelenné teszik az európai gazdaságot.
Rámutatott: az európai hatalmi rendszer lényege eddig a Párizs–Berlin-tengely volt, ami mára nem létezik, vagy lényegtelen és megkerülhető lett az új, London, Varsó, Kijev, a balti és a skandináv államok által alkotta erőközponthoz képest. A Párizs–Berlin-tengely leváltása nem új gondolat, hanem régi lengyel terv, amelynek lényege, hogy Lengyelország legyen a kontinens első számú amerikai támaszpontja, ezért behívja az amerikaiakat oda, a németek és az oroszok közé, ám csak a jelenlegi háború tette lehetővé a megvalósítását. Régi terv ez: Oroszországot meggyengíteni, Németországot pedig túlfejlődni hagyni – fogalmazott Orbán Viktor, aki ezen a ponton durván nekiment a lengyeleknek. Szerinte a lengyelek a legszemforgatóbb és a legálságosabb politikát csinálják egész Európában, hiszen miközben önfeledten üzletelnek az oroszokkal, ugyanezért morálisan kioktatják Magyarországot.
Hatodik pontként említette, hogy a háború rávilágított: a Nyugat szellemi magányba került, mert eddig referenciaként, egyfajta világmérceként tekintett saját magára, hiszen ő adta azokat az értékeket, például a liberális demokráciát és a zöld átállást, amelyeket a világnak el kellett fogadnia, de most az elmúlt két évben 180 fokos fordulat történt. Bár a Nyugat most is kiadta az utasítást, hogy a világ morális alapon foglaljon állást Oroszország ellen és a Nyugat mellett, ezzel szemben lassan mindenki Oroszországot támogatja. Az nem meglepő, hogy ezt teszi például Észak-Korea és Kína, de hozzájuk Irán, India és a NATO-tag Törökország is csatlakozott, mellettük pedig a muszlim világ egyaránt partnert lát Oroszországban.
Trump üdvözli Tusványost
A magyar kormányfő a felsorolás hetedik pontjában kifejtette: a háború felfedte azt a tényt, hogy a világ jelenlegi legnagyobb problémája a Nyugat gyengesége és szétesése, valamint az a nyugati média által közvetített narratíva, hogy Oroszország és az általa képviselt veszély a világ legnagyobb veszedelme. Ez tévedés, Oroszország egy hiperracionális vezetés alatt álló ország, ami így érthető és kiszámítható, ellentétben a Nyugattal, amelynek viselkedése nem racionális és nem kiszámítható. A Nyugat ugyanis nem tudja kezelni azt a helyzetet sem, hogy „két nap lett az égen”, vagyis új kihívás jelent meg Kína és Ázsia felemelkedésének formájában. Az igazi feladat Magyarország számára az, hogy megpróbáljuk újra megérteni a Nyugatot, ugyanis mi, közép-európaiak a Nyugatot irracionálisnak látjuk. Az ellentétet talán abban kell keresni, hogy Közép-Európa világképe a nemzetállamok fogalmán nyugszik, közben a Nyugat úgy gondolja, hogy ezek már nem léteznek többé. Európa nyugati részén a cél a nemzet meghaladása és a nemzetállamok szuverenitásának átadása Brüsszelnek.
Orbán Viktor szerint az Egyesült Államokban is hasonló csata zajlik, ezért óriási az amerikai elnökválasztás tétje. Donald Trump republikánus elnökjelölt azt tűzi ki célul, hogy az amerikai népet a posztnemzeti liberális állapotból visszahozza a nemzetállami állapotba. Ezért akarják megakadályozni, hogy Trump el tudjon indulni a választáson, ezért akarják börtönbe zárni, veszik el a vagyonát, és ha ez nem segít, ezért akarták megölni.
E ponton megjegyezte: pénteken beszélt a korábbi elnökkel, s miután közölte vele, hogy Erdélyben, Tusnádfürdőn tart előadást, Trump ragaszkodott hozzá, hogy adja át szívélyes üdvözletét a tábor résztvevőinek – szavait itt hatalmas taps kísérte.
A posztnemzeti állapot demokráciát megrengető politikai következményeként tért ki a miniszterelnök az elitizmus és a populizmus politikai problémájára. Az elitek elítélik a népet, amiért a jobboldal irányába sodródik, a nép érzéseit és gondolatait idegengyűlölőnek, homofóbnak és nacionalistának minősítik. A nép válaszul azzal gyanúsítja az elitet, hogy nem azzal foglalkozik, ami neki fontos, hanem valami esztelen globalizmusba süllyed.
Mi várható?
A háború után olyan világrendszer-változás jön, amire 500 éve nem volt példa – prognosztizálta Orbán Viktor. A következő hosszú-hosszú évtizedekben, de lehet, hogy évszázadokban Ázsia lesz a világ meghatározó központja – mondta, Kínát, Indiát, Pakisztánt, Indonéziát emelve ki. Ázsia oldalán van a demográfiai, egyre több területen a technológiai előny, a tőkeelőny, a Nyugattal szembeni katonai erő kiegyenlítődés alatt áll, Ázsiában lesz a legtöbb pénz, övék lesznek a világ legnagyobb vállalatai, legjobb egyetemei, a világ legjobb kutatóintézetei, a legnagyobb tőzsdéi.
Donald Trump azon dolgozik, hogy erre a helyzetre megtalálja az amerikai választ. Ez a kísérlet valószínűleg az USA utolsó lehetősége, hogy a világelsőséget megőrizze. Európának két lehetősége van. Az első, ami felé most tart, hogy az Egyesült Államok alá betagolódva skanzenné válik, aminek csodájára jár a világ, de amiben már nincsen fejlődési dinamika. A második lehetőség – amit Emmanuel Macron francia elnök hirdet – a stratégiai autonómia: benevezni a világrendszerváltás versenyébe. Orbán Viktor szerint újra lehet teremteni Európa tőkevonzó képességét, meg lehet valósítani nagy infrastrukturális fejlesztéseket, különösen Közép-Európában, kell egy európai katonai szövetség erős európai hadiiparral, kutatással és innovációval, meg kell teremteni az európai energia-önellátást, ami atomenergia nélkül nem fog menni, és a háború után kell kötni egy új kiegyezést Oroszországgal.
A magyar miniszterelnök szerint a mostani világrendszerváltás nem elsősorban veszély, hanem lehetőség, tágasabb a mozgásterünk, mint az elmúlt 500 évben bármikor volt. Az Amerikai Egyesült Államok fejleményei „nekünk kedvező módon alakulnak”, de nem hiszi, hogy a tengerentúlon adnak az uniós tagságnál jobb gazdasági-politikai ajánlatot. Ha mégis, akkor azt „meg kell fontolnunk”. Kínától megkaptuk a maximális ajánlatot; számukra Magyarország EU-tagsága érték, „szemben az amerikaiakkal, akik állandóan pedzegetik, hogy ki kellene nekünk onnan lépni”. Kína ajánlata, hogy „vegyünk részt egymás modernizációjában”, ha figyelnünk is kell a méretarány-különbségekre. Az Európai Unió nyugati része nem tér már vissza a nemzetállami formához – jósolta a miniszterelnök, hozzátéve, a közösség keleti fele megvédheti a nemzetállami formát.
Magyar nagystratégia
Ha világrendszerváltásról van szó, akkor szükség van egy magyar nagystratégiára is – szögezte le. „Ennek alapja a konnektivitás, amelyben nem engedjük magunkat bezárni a most kialakuló nyugati és keleti világgazdaság egyikébe sem, mindkettőben ott kell lennünk, emellett nem szállunk be a Kelet elleni háborúba, valamint a technikai és kereskedelmi blokkosodásba sem” – hangoztatta Orbán Viktor. Fontos elv a gazdasági alapokon nyugvó szuverenitásvédelem is. A magyar társadalomnak szilárdnak kell lennie, ugyanakkor rugalmas szerkezettel kell rendelkeznie, ennek alapja pedig a demográfiai hanyatlás megállítása. „Ezért 2025-ben a gyermekek után járó adókedvezményt valószínűleg nem egy, hanem két lépésben, de egy év alatt meg kell duplázni, hogy visszanyerjük a demográfiai javulás lendületét” – jelentette be Orbán Viktor.
A magyar nagystratégiának nemzeti alapokon kell állnia. Minden magyarok lakta területet magában kell foglalnia, és a világon élő összes magyart magához kell kapcsolnia, vagyis ki kell terjeszteni a magyar társadalom stabilitását szolgáló támogatási rendszert. Ennek kapcsán kijelentette: belátható időn belül az összes olyan támogatást, amely a magyar társadalom stabilitását és rugalmasságát szolgálja – például a családtámogatási rendszert –, ki kell terjeszteni teljes egészében a magyarok lakta területekre az országhatáron kívülre is.
A szuverenitásvédelemről szólva Orbán Viktor hangsúlyozta, ennek lényege a nemzeti különbözőség megóvása. Ennek eszköze a nyelvőrzés mellett a zéró vallási állapot – amikor a kereszténység már nem ad morális iránytűt és eligazítást – elkerülése.
Kitért arra is, hogy a világrend változása hosszú, 20–25 éves folyamat, amely alatt vita lesz, ezt a küzdelmet vállalni kell. Az időtáv problémájáról szólva kifejtette, a stratégia utolsó szakaszának megvalósítása a mai húszas-harmincas éveikben járó fiatalokra vár, ezért nemzeti érzelmű, bátor, fiatal harcosokat kell találni.
Kérdések az olimpiai megnyitóról
Mivel az előadások nagyon elhúzódtak, és menet közben rengeteg, 63 kérdés érkezett be a közönség soraiból, ezek beolvasására és megválaszolására a hagyományoktól eltérően már nem maradt idő. Németh Zsolt mindössze pár kérdést, megjegyzést ismertetett.
Az olimpia megnyitójának nagy port kavart, sokakban felháborodást kiváltó „sokszínűségére” vonatkozó felvetésre válaszolva Orbán Viktor higgadtságot javasolt. Ne sértsük meg a franciákat, akkor se, ha mi sértve éreztük magunkat amiatt, amit láttunk – javasolta. „A franciák most is és hosszú távon is számos ponton lesznek a szövetségeseink, és sokkal több ponton van átfedés, mint gondolnánk. Valakivel pedig együtt kell majd működni.” Nagy derültséget kiváltó megjegyzésében így sommázott: „végül is minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy megmutassa saját magát, hát ezt láttuk”.
