A gazdafórum meghívott előadója volt dr. Nagy István anyaországi agrárminiszter, Győrffy Balázs, a Magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Jakab István, a Magyar Gazdák Országos Szövetségének elnöke, a beszélgetést Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke vezette.

A miniszter megköszönte a magyar állam által fenntartott erdélyi falugazdász hálózat munkáját, melynek során az unió bonyolult és bürokratikus rendszerében sikerült eligazítani a gazdákat, és sok segítséget nyújtottak abban, hogy az itteni gazdák az unió pályázati és támogatási lehetőségeivel élni tudjanak. Nagy István azt szeretné, hogy a következő, 2028-tól kezdődő agrárpolitika jóval gazdabarátibb és tudás­alapú legyen. Mivel július 1-től év végéig Magyarország tölti be az unió soros elnökségét, mindent megtesz, hogy annak alapjait leszögezzék, és ne mások, például a „zöldek” (környezetvédők) határozzák meg, hogy mi kerül bele, hanem a gazdák.
 

Kihívások

A miniszter beszélt az olcsó ukrán gabona és az egyéb, onnan származó mezőgazdasági termékek problémájáról. Az orosz–ukrán háború kitörésekor az unió vámmentessé tette az ukrán gabona és élelmiszertermékek importját, így az olcsó ukrán gabona elárasztotta az unió több, főleg keleti országának piacát, beleértve a magyarországit is. A miniszter szerint egyetlen megoldás a problémára az lenne, hogy a forgalomba kerülő ukrán termékekre ugyanazon minőségi paraméterek, ugyanazon szabályok lennének érvényesek, mint az unióban termelt élelmiszerre, de ezt a javaslatot az unió nem nagyon akarja elfogadni és alkalmazni. A miniszter az uniós politikát ilyen értelemben képmutatónak nevezte.

Elmondása szerint a területalapú és egyéb, az unió garanciaalapjából fizetett támogatásnál egyre szigorúbb környezetvédelmi feltételek betartásához kötnék a kifizetést. A miniszter nincs ellene a talajban lévő szerves anyag megőrzésének és általában a környezetbarát gazdálkodásnak, de úgy látja, a zöldek képesek túlzásba vinni a feltételek szigorítását, ami rontja a gazdák versenyképességét, az élelmiszerek drágulásához vezet, és téves az a sokak által hangoztatott hit, hogy majd importból megoldják az élelmiszerellátást az unióban.

A miniszter a szakmai tudás és információszerzés fontosságáról is beszélt, ebben látja legfontosabb szerepét a falugazdász hálózatnak.

Jakab István elnök beszédében keményen fogalmazott az általa „sötétzöldeknek” nevezett túlbuzgó környezetkímélők javaslatait illetően. „A gazdáknál jobban senki sem tudja, hogyan kell megőrizni és megvédeni a talaj életét és értékét, nem kell minket tanítani kívülről!” – mondta. Kifejtette: egyik napról a másikra életbe lépett uniós szinten a Green Deal (Zöld megállapodás), de melléje semmiféle hatástanulmány, kutatómunka nem készült, ami megőrizhette volna a gazdák versenyképességét. A gazdák számára a megállapodás többletköltséget jelent, ugyanakkor jövedelemkiesést is, hiszen például kötelező a gazdaság összterületének 4 százalékát ugaroltatni (itt nem termelhet semmit a gazda).

Győrffy Balázs a júniusi választásokon európai parlamenti képviselő lett, és nemrég beválasztották az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságába (DG Agri). Szerinte megalkotható lesz egy mindenkinek megfelelő új agrárpolitika, nagyon sok függ attól, hogy kik kapnak az egyes országokban mezőgazdasági miniszteri tisztséget, hogy a kinevezett személy gazdabarát vagy sem. Nehéz munka lesz – jelentette ki, hiszen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöknője már olyan ötleteket emleget, hogy a területalapú támogatások és a vidékfejlesztési pályázatok kifizetését a jogállamiság betartásához kötnék, ami már több tagállam ellenszenvét is kiváltotta. Rengeteg vitára készül a „sötétzöldek” képviselőivel, hiszen ezek a klímaváltozástól rettegők szavazataival jutottak be a parlamentbe. „Olyan reklámkampányokat képesek elindítani, hogy ne együnk mézet, mert a méhek ezért halálra dolgozták magukat” – mondta, vagy például Németországban egy farmon elcsapták a teheneket az erdőbe, hogy éljenek szabadon. Így nem szakmai alapon születnek uniós döntések.

Nagy István még egy példát hozott fel a zöldek javaslataira: ne vágjuk le a kismalac farkát, hiszen az fáj neki. A miniszter szerint az uniós parlamentben a „sötétzöldek” aránya 10–12 százalék, de nagyon erős a befolyásuk, sokan engednek a nyomásnak és melléjük állnak a szavazásnál.
 

A gazdák megmaradásáról

Mindhárom előadó a mezőgazdaság jövőjét és a gazdák megmaradását az együttműködésben, a szövetkezésben és a családi gazdaságok integrációjában látja. Kihangsúlyozták, hogy nem szabad csak magunkkal és a saját gondjainkkal foglalkoznunk. Nagyon fontos a termékpályák létrehozása, ahol a termelő, feldolgozó és forgalmazó közös cél mentén dolgozik, és a jövedelemből mindenki egyformán részesül. Természetesen legjobb, ha a termékpályát a gazdatársadalom kezdeményezi és alkotja meg. Ezt nem könnyű megértetni az emberekkel, hiszen a szocialista érában erőszakkal alkalmazott gazdálkodási forma mély nyomot hagyott a gazdák emlékezetében és a szövetkezet fogalma emiatt sokak fülében ma is visszásan cseng. Szerintük nagyon fontos, hogy a termékpályák és szövetkezetek kialakításánál kormányzati megértés és segítség is jelen legyen.

A szövetkezés előnyeként említették a termékek jobb értékesítési lehetőségét, hiszen ha a gazdák közösen létesítenek tárolókat, akkor a legmegfelelőbb időben, a legjobb áron tudják termékeiket eladni. Vagy ha nagy mennyiségben vásárolnak vegyszereket, műtrágyát, biztosra vehető, hogy a gyártó vagy forgalmazó kedvezményesebb áron adja a szövetkezetnek a termékét. Szerintük – eléggé ismerve a székelyföldi mezőgazdaságot – az itteni gazdákat az élet kényszeríti a szövetkezésre, és nem rejtették véka alá azt sem, hogy Székelyföld a szövetkezésben előrébb áll, mint az anyaország.

A miniszter a csíkszépvízi szövetkezetet hozta fel példának, amelyet itt tartózkodása alatt meglátogatott. Szépvízen száz tehéntartó gazdának arról kellett döntenie, hogy együttműködnek vagy mindenki felszámolja az állományát. Mindannyian a szövetkezést választották, helyi kis tejfeldolgozót létesítettek, ahol napi 6000 liter tejből minőségi friss termékeket és sajtokat készítenek, amit hozzáadott értékkel, jobb áron tudnak eladni a piacon.

Győrffy Balázs saját példáját hozta fel, otthon ő is egy 9000 hektáron gazdálkodó szövetkezet tagja, pályázatokból sokat fejlesztettek, tárolókat, szárítókat és malmot létesítettek. A tagok megértették, hogy külön már nem lehet gazdálkodni, nagyon nehéz egyedül piacot találni. És ami a legfontosabb szerinte, hogy a tagok magukénak érzik a megvalósításokat. Természetesen nem ment könnyen, az ügyeskedők közül több tagot ki kellett zárjanak a szövetkezetből. Arra is kitért, hogy másik nagyon fontos feltétele a szövetkezet jó működésének, a megfelelő vezető megtalálása, aki nem nyerészkedni akar a gazdák rovására. Fontos a szabályok leszögezése és a komoly, pontos elszámolás a tagok előtt – emelte ki.

Nagy István szerint első lépésként el lehet kezdeni a gazdák találkozásaival, ahol a saját problémáikról beszélgetnek egymással, hiszen senkinél sincs a bölcsek köve, ezt össze kell rakni. És eljön a pillanat, amikor a gazdák már úgy érzik, hogy nincsenek egyedül, most már egy sorsközösséghez tartoznak, közösen keresik a megoldásokat a problémáikra.
 

Farmlátogatás Háromszéken

Nagy István agrárminiszter programja pénteken délután farmlátogatásokkal folytatódott, ahová elkísérte őt Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke is. Elsőként meglátogatták a sepsibükszádi Müller Zoltán fejőstehénfarmját, ahol a pirostarkák létszáma eléri a 150-et. A családi vállalkozás eszközfejlesztésre pályázott: korszerű, gépesített módszerrel végzik a fejést, ami segíti a mindennapi munkájukat és a tejhozam növekedését, amely eléri a napi 2500 litert.

Müller Zoltán farmján. Fotó: Facebook / Nagy István. Fekete István felvétele

Zalánban a miniszter a Héjja család charolais fajtájú húsmarhatenyészetét látogatta meg. A Sepsi Charolais Kft. közel 300 anyatehenet és növendéket tenyészt. A cég alapító tag a Bo-Cov Meat Szövetkezetben. Nemrég a szövetkezet tagjai sikeres uniós pályázat révén 1,5 millió euróból korszerűsítették a mezőgazdasági gépparkjukat, és az állatok tartásához szükséges berendezéseket vásároltak. Az állatok egy részét az egyik szövetkezeti tag állatorvosi hatóság által engedélyezett vágópontján vágják le és dolgozzák fel, jó minőségű termékeiket pedig a megyeszékhelyi központi piacon lévő kisboltjukban értékesítik.