Marcel Boloș pénzügyminiszter minap azzal dicsekedett, hogy az adóhatóság túlteljesítette a félévi tervet, a vártnál több pénzt gyűjtött az államkasszába. Csakhogy kiderült, eme észbontó „siker” bizony parányi, alig valamivel több, mint 0,6 százalék. Azt már csak egy szűkszavú közleményben tudatták, hogy a kiadások is magasabbak a tervezettnél, ráadásul nem is kevéssel. Az első fél évben az állami alkalmazottak bérére és dologi kiadásokra 12 milliárd lejjel több ment el, mint amennyit a büdzsébe foglaltak, június végére a deficit 63,6 milliárd lejre, GDP-arányosan 3,6 százalékra emelkedett. Tavaly ilyenkor, amikor ugyancsak vészharangot kongattak a szakértők, a költségvetési hiány 2,32 százalékos volt. Sokat elmond az is, hogy a kormány az idei büdzsé tervezetében 86,6 milliárd lejes deficittel számolt, aminek a 73,4 százalékát már az első fél évben összehozta. És hátravan még a szeptemberi nyugdíjemelés, de a kampány java is.

Marcel Ciolacu miniszterelnök minden alkalommal ideges lesz, amikor a költségvetési hiányról, urambocsá!, adóemelésekről kérdezik. A „soha nem látott mértékű” beruházásokkal igyekszik magyarázni a határtalan pénzköltést, csakhogy a számok ez esetben sem őt igazolják. Az első fél évben Románia 46,2 milliárd lejt költött beruházásokra, valóban közel másfélszer annyit, mint 2023 azonos időszakában, azonban a pénz jelentős része az Európai Uniótól érkezett, saját forrásból ehhez csak 26,8 milliárddal járult hozzá az ország. Ha összegként nézzük, szép kis summa ez, a féléves állami kiadásoknak azonban mindössze 8, a deficitnek pedig kb. 40 százalékát teszi ki.

Egyértelműen látszik, hogy bizony nem a beruházások ütöttek méretes lyukat a költségvetésbe: a pénzt főleg az állami alkalmazottak bére és a túlduzzasztott intézményrendszer működése emészti fel. És az is nyilvánvaló, Románia adósságcsapdában vergődik, az elmúlt években gyorsan és folyamatosan hízó államadósság tekintélyes summát visz el, csak ebben a hónapban újabb 13 milliárdos kölcsönt vettek fel a deficit fedezésére és a korábbi tartozás esedékes részleteinek törlesztésére, így ebben az évben már elérte a 148 milliárd lejt a felvett hitelek értéke. A büdzsétervezetben idénre összesen 181 milliárd lejes kölcsön szerepelt, ami jelen állás szerint nehezen lesz tartható, a költségvetési hiány ugyanis év végére elérheti a GDP 7 százalékát a tervezett 5 helyett.

Nem csoda, ha kapkod a kormány, hogy pénzre tegyen szert. Tegnap kiszivárgott, hogy a pénzügyi tárca többek között az osztalékadó emelésével és az építőipari dolgozók adókedvezményének megszüntetésével csökkentené a költségvetési hiányt. Ciolacu azonnal határozottan megismételte: egyetlen miniszter sem kezdeményezhet adóemelést, Boloș pedig kényszeredett közleményben magyarázta, hogy egy régebbi tervezetről van szó, ilyen szándékuk valójában nincs.

Minden jel szerint már nem is kisebb, de jó nagy csodára lenne szükségük, hogy kikecmeregjenek a maguk ásta gödörből, és az EU által is elfogadott hiánnyal zárja az adakozó választási évet Románia. Csodák márpedig ritkán történnek, pénzügyekben szinte soha.

Csodát remél a miniszterelnök. Fotó: Facebook / Marcel Ciolacu