Sajnos, amit pár évvel korábban a dél-romániai megyékben tapasztaltunk, az Háromszéken is jellemző lett, azaz a szélsőséges kánikula elérte a mi vidékünket is, a vele járó szárazsággal, vízhiánnyal, a folyóvizek részleges vagy teljes elapadásával – állapította meg havi sajtóértekezletén Ráduly István. Kovászna megye prefektusa több adattal is szolgált, melyek bizonyítják, hogy főképp júliusban több év átlagát jelentősen meghaladó melegrekord sújtotta a megyét, ezért a vízhasználat terén bevezetett korlátozások nagyon is indokoltak voltak.
Ráduly István szerint az elmúlt hetekben tapasztaltak azt mutatják, hogy főképp a dél-romániai megyéknek a közeljövőben nemcsak a kánikulával, de a szárazság miatti elsivatagosodással is szembe kell nézniük. A kormány próbál segíteni a szélsőséges időjárás sújtotta gazdáknak, ám a klímaváltozás komoly gondokat fog okozni nemcsak a mezőgazdaságban, de az emberek életében is – tette hozzá.
A prefektus ismertette, hogy Háromszéket is szokatlanul erős kánikula sújtotta, 27 napon keresztül 30 Celsius-fok feletti volt a hőmérséklet, ezen belül pedig 16 napon keresztül napközben 35 fok fölé kúszott a hőmérő higanyszála, illetve egy alkalommal még vörös színű hőségriasztást is kapott a megye. Utóbbira még nem volt példa, amióta ezt a kódrendszert bevezették. Korábban „természetes légkondicionálás” jellemezte a vidékünket, de most ennek az ellenkezőjét kellett megtapasztalni.
A változást jól mutatja az elmúlt három évben a június-július hónapok átlaghőmérsékletének alakulása is. A regionális vízügyi hatóság által Baróton, Bikfalván és Kézdivásárhelyen naponta kétszer (6 és 18 órakor) mért értékek azt mutatják, hogy 2021-ben az átlaghőmérséklet e két hónap folyamán 18,7 fok volt, 2022-ben 18,85, majd egy évvel később 19,05, idén pedig 21,4. Ez közel háromfoknyi emelkedést jelent négy év alatt – fogalmazott a kormányhivatal vezetője. Elmondta, hogy más káros időjárási jelenségből is kijutott a megyének is, viharok, felhőszakadás, illetve több helyen jégeső is. Kézdivásárhelyről, Csernátonból, Dálnokból, Sepsikőröspatakról, valamint Szentkatolnáról érkeztek jégkárokról szóló bejelentések, kártérítés-igénylések.
A viszonylag hosszú ideig tartó kánikula egy másik hatása a folyóvizek elapadása volt. A regionális vízügyi hatóság arról értesítette a prefektúrát, hogy nyolc olyan patak, melyeknek vizét mezőgazdasági célokra is használják, teljesen kiszáradt. Az alacsony hozam miatt a hatóságnak további négy patakon, illetve a Feketeügyön is használati korlátozásokat kellett bevezetnie.
A hatályban lévő szabályozás szerint a korlátozás mértékét 1-től 4-es szintig határozzák meg. Az első a legsúlyosabb helyzetre vonatkozik, amikor tilos a folyóvizet használni, a 2-es szint hatvanszázalékos, a hármas negyven-, míg a 4-es húszszázalékos korlátozást jelöl. Sepsikőröspatakon, az Ajta patakán, valamint Bölön patakán 2-es szintű korlátozást kellett bevezetni, illetve több helyen négyes szintűt. A hatóság a vízhozamot is mérte Mikóújfaluban az Olton, illetve a Kászon-patakon. Mindkettő idén jelentős csökkenést mutatott a többéves átlaghoz képest: míg az Olton évekig másodpercenkénti 11,75 köbméter hozamot mértek, ez a szám idén a lecsökkent 2,89 köbméterre, a Kászon-patak esetében pedig a sokéves 2,56 köbméterről 0,35-re.
Ráduly István szakértői véleményekre támaszkodva elmondta, Háromszéket egyelőre súlyos vízhiány nem fenyegeti, az viszont tény, hogy a talajvíz szintje is lecsökkent, kutak száradtak ki, Előpatakról segítséget is kért az önkormányzat emiatt a katasztrófavédelemtől. A maga részéről azt kérte az önkormányzatoktól: lehetőségeikhez mérten segítsenek a gazdáknak, hogy legalább a haszonállatokat el tudják látni vízzel.
