A Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának éléről hét év után távozó diplomata aláhúzta: ezt a folyamatot mindenképpen fenn kell tartani, és arra kell törekedni, hogy az életkörülmények folyamatosan javuljanak, a fiatalok szülőföldjükön maradjanak és ott tervezzenek jövőt. „Azt gondolom, hogy bizakodhatunk, hiszen az alapok erősek: kiépült egy erős intézményrendszer, gyarapodott a közösségi vagyon, a globálisan, különösen Európában zajló értékrendi vita pedig nem tudott ide begyűrűzni, mondhatni, a közösség lelkiállapota is stabil” – fogalmazott a diplomata.

Közölte: a főkonzulátus élén eltöltött hét év egyik legmarkánsabb tapasztalata számára az anyaországi és székelyföldi magyarság közötti kapcsolatok kiszélesedése és elmélyülése, amit rendkívül fontosnak tart. „Ebből a főkonzulátus is kivette részét, számos kulturális vagy sport­eseményt rendeztünk, nemzeti vagy egyházi ünnepeinken pedig igyekeztünk minél jobban bekapcsolódni az eseményekbe, a magyar állam képviseleteként megjelenni és együtt lenni” – mondta, hozzátéve, hogy a jelentősebb kulturális, közösségi események ma már elképzelhetetlenek a főkonzulátus aktív részvétele nélkül.

Kitért arra is, hogy a főkonzulátus tevékenységének fókuszában az elmúlt években az egyszerűsített honosítás és az ahhoz kapcsolódó feladatok voltak, mivel az évek múltával természetszerűen nőtt a székelyföldi magyar állampolgárok száma, akik a magyar állampolgársághoz kötődő ügyeiket a főkonzulátuson intézik. „Igyekeztünk számukra barátságos környezetet biztosítani, ami pedig magát az ügyintézést illeti, sokat léptünk előre, hiszen a magyar közigazgatás jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, a folyamatok sokat egyszerűsödtek, és ez a főkonzulátusi ügyintézésben is meglátszott” – fogalmazott Tóth László. Örömteli fejleménynek nevezte, hogy évről évre nőtt a főkonzulátushoz fordulók száma, hiszen ez azt mutatja, hogy a székelyföldi magyarság és a magyar állam közötti közjogi kötelék is szorosabbra fűződött.