A Krónika cikke emlékeztet: A római katolikus vallású moldvai csángók eddig csak Bákó megye székhelyén, Bákóban gyűlhettek össze rendszeresen, havi egy alkalommal magyar nyelvű misére. Pusztina az első csángók lakta moldvai falu, ahol engedélyezik számukra a rendszeres magyar nyelvű misézést.

A moldvai magyar nyelvű misék bevezetéséért évtizedek óta küzdő pusztinai Szent István Egyesület elnöke elmondta: az egyesület tagjai július 23-án voltak püspöki kihallgatáson Jászvásáron, és kérésük meghallgatásra talált. Az egyházi elöljáró közölte, hogy helyben folytassák le az egyeztetéseket a misék időpontjáról, és a helyi egyházi tanács szavazza meg a magyar misék bevezetését. A püspök azt is ígérte, hogy amikor helyben megtörténnek a szükséges lépések, írásos választ is fognak kapni kérésükre Jászvásárból.

Az egyesület elnöke szerint helyben hangos ellenzői is akadtak a magyar miséknek, értékelése szerint a letűnt kommunista rendszer kiszolgálói és ezek családjai kezdtek agitálni a faluban, de nem jártak sikerrel. A gyülekezet elmúlt vasárnap tartott tanácskozásán szavazást tartottak a kérdésről, amelyet 24–15 arányban a magyar misék szorgalmazói nyertek meg. Kompromisszumként ellenben el kellett fogadniuk, hogy egyelőre csak havonta tartsanak magyar misét a faluban. A magyarul is kiválóan beszélő Anton Diacu plébános azt javasolta: minden hónap első vasárnapján 15 órától misézzenek magyarul a pusztinai templomban.

Nyisztor Tinka az egyház felsőbb szintjén való közeledésre is felhívta a figyelmet. „Érezhető, hogy történik valami. Augusztus 15-én, a kacsikai búcsún a gyulafehérvári érsek, Kovács Gergely celebrálja a misét, augusztus 20-án pedig a Szent István-napi misén Aurel Perca bukaresti érsek mondja a szentbeszédet a budapesti Bazilikában. Nem tudom, hogy mik ezek a diplomáciai csereberék, de mégiscsak történik valami” – jegyezte meg a Krónikának.

Nyisztor Tinka több mint három évtizede ostromolja a magyar misék kérésével az egyházi vezetőket. Felidézte: azóta majdnem két generáció halt ki a faluban. „Lehet, hogy fele sem él azoknak, akik az első kérvényt aláírták. Akik annyira vágytak a magyar misékre, mint például az én anyukám, már nincsenek közöttünk” – nyilatkozta. Emlékeztetett, Pusztinában az 1990-es években és a 2000-es évek elején vendégpapok tartottak házaknál magyar miséket az egyházi ünnepeken, mivel a szertartásokat nem engedték be az egyetlen, Szent István királynak felszentelt moldvai templomba. 2002 és 2004 között zajlott a jászvásári zsinat, amelynek zárórendezvényén nyilvánosan is felolvasták a pusztinai magyar misékre vonatkozó kérést. Ennek következménye, hogy 2006-tól már alkalmanként a templomban is misézhettek magyarul. Újabb fejleményként 2013-tól a bukovinai Kacsikán a Nagyboldogasszony ünnepén tartandó búcsú előtti napon zarándokmisét tartanak Pusztinában, amelyre más csángó falvak hívei is ellátogattak, és a zarándokmiséket rendszeresen magyarországi püspökök celebrálták magyar nyelven. A legutóbbi áttöréshez Ferenc pápa romániai látogatása is kellett: előtte pár hónappal, 2019 januárjában engedélyezte a jászvásári püspökség, hogy Bákóban havonta tartsanak magyar misét a moldvai csángóknak.