Én, akinek hiányzik egy kereke. Játékos gondolatok térben és időben címmel nyílt meg vasárnap délben népes érdeklődő jelenlétében Sárosi Csaba képzőművész kiállítása Kézdivásárhelyen az Incze László Céhtörténeti Múzeum időszakos kiállítótermében.
A rendezvény házigazdája Dimény Erika, a múzeum munkatársa volt, aki dióhéjban ismertette Sárosi Csaba életrajzi adatait. Elmondta: 1951-ben született Szászrégenben és Gyergyóalfaluban nevelkedett. 1980-ban a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola grafikai szakán államvizsgázott. Azóta nyugdíjba vonulásáig rajztanárként tevékenykedett különböző kézdivásárhelyi iskolákban. A helyi képzőművészeti és értelmiségi élet aktív résztvevője. A múzeumban különböző műfajokban több alkalommal is bemutatkozott, és Vetró András művész kollégájával együtt meglátásaival, ötleteivel, tanácsaival nagyon sokat segítette a múzeum tevékenységét. Az intézmény külső munkatársaként tekint rá – összegezett Dimény Erika, majd felkérte Ivácson András Áron sepsiszentgyörgyi filozófust, hogy nyissa meg a kiállítást.
„Ezen művek legkiemelkedőbb tulajdonsága, hogy ismerik nem csak az élet keserűségét, hanem annak csintalanságait is. Az élet keserűségét humorosan képesek átadni, és egyúttal az élet abszurditását álszentség nélkül felmutatni” – mondotta többek között Ivácson András Áron.
Sárosi Csaba a kiállítás katalógusában szereplő 24 munkájának születési körülményeit ismertette, és köszönetet mondott a katalógus megjelentetésében nyújtott támogatásért a sepsiszentgyörgyi Dávid és a székelykeresztúri Demeter családoknak. A rendhagyó Sárosi-tárlat augusztus végéig látogatható.
