Románia továbbra is gyorsítja a fogyasztást – mint a GDP előállításának kulcsfontosságú tényezőjét –, júliusban ismét az első helyen állt Európában a növekedés tekintetében. Ennek az elsőbbségnek azonban ára van, hiszen az ország a kereskedelmi deficit tekintetében is világbajnok. A belföldi termelés ugyanis korántsem növekszik olyan mértékben, mint a növekvő fogyasztási igény által generált import, ráadásul mivel robbanásszerűen növekszik a fogyasztásihitel-állomány, a „jövőből” fogyasztunk.

A hazai statisztikai intézet adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom, amelyet a háztartások végső fogyasztása határoz meg, az elmúlt egy évben hullámzóan bár, de hónapról hónapra növekszik, júliusban 1,9 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest, míg éves összehasonlításban tíz százlékkal volt több, mint tavaly júniusban.

A fogyasztás növekedésének fő mozgatórugói között első helyen a jelentős reálbér-növekedés áll, de a lakosság által felvett fogyasztási hitelek, az alacsonyabb munkanélküliségi ráta 2024 első felében is hozzájárult a bővüléshez.

Az élelmiszer-kereskedelem tekintetében július nem hozott kimagasló fogyasztásbővülést, hiszen az előző hónaphoz képest alig 0,1 százalékos növekedést regisztráltak, 2023 júliusához képest pedig 5,7 százalékos volt a bővülés. Nem úgy a fogyasztási cikkek esetében, amire egy hónap alatt 1,9 százalékkal többet költöttünk, az éves bővülés pedig meghaladta a tizenhárom százalékot (13,3%). A fogyasztás növekedéséhez az üzemanyag-forgalom is hozzájárult, hiszen a múlt hónapban 4,4 százalékkal többet vásároltunk, mint júniusban, éves összevetésben pedig több mint tíz százalékkal több üzemanyagot értékesítettek a szakcégek.
 

Lazább fogyasztói hitelezés

A lakosság által felvett fogyasztási hitelek állománya éves szinten két számjegyű ütemben növekszik. Mindezt a Nemzeti Bank referencia-kamatlábának 0,25 százalékpontos csökkentése fűti, de a kereskedelmi bankok új hitelekre vonatkozó kamatcsökkenése, valamint a kereskedelmi bankok közötti éles verseny által generált hitelezési feltételek enyhülése is jelentősen táplál. Az újonnan felvett fogyasztási hitelek tekintetében például, ha tavaly januárban még valamivel több mint másfél milliárdos állományról lehetett beszélni, idén áprilisban ez összességében megközelítette az ötmilliárd lejt, vagyis csaknem megháromszorozódott, ami annak is köszönhető, hogy a kamatok 14 százalékról 10 százalék körülire mérséklődtek.

Az Erste Bank elemzői szerint a fogyasztói bizalmi index 2024. január-júliusi átlagértéke jóval az egy évvel korábbi felett volt. Az év első hat hónapjában a kiskereskedelmi forgalom (munkanapok számával és szezonalitással kiigazítva) összességében 7,0 százalékkal nőtt az első hat hónapban az előző év azonos időszakához képest, ami a nem élelmiszer-értékesítés (+11,8%), az üzemanyag-kiskereskedelem (+4,8%) és az élelmiszer-értékesítés (+3,2%) növekedésének köszönhető.

Ezzel szemben az Eurostat becslése szerint júniusban az euróövezetben 0,3, uniós szinten pedig 0,1  százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Az EU-ban a kiskereskedelmi forgalom volumene az élelmiszerek, italok, dohányáruk esetében egy százalékkal csökkent, a nem élelmiszeripari termékek esetében (a járműüzemanyagok kivételével) stabil maradt, a szaküzletekben és az üzemanyagok esetében 0,6 százalékkal nőtt.

Az euróövezetben 2024 júniusában 2024 májusához képest a kiskereskedelem volumene az élelmiszerek, italok, dohányáruk esetében 0,7 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek esetében 0,1 százalékkal csökkent, a gépjármű-üzemanyagok eladásában 0,5 százalékkal nőtt. Azon tagállamok közül, amelyekről az uniós statisztikai hivatal adatokat közöl a kiskereskedelmi forgalom teljes volumenének legnagyobb havi csökkenését Horvátországban (-2,7%), Ausztriában (-2,3%), Lettországban és Litvániában (egyaránt -1,7%) mérték, a legnagyobb növekedést pedig Romániában (+1,8%), Bulgáriában (+1,4%) és Dániában (+1,0%).
 

Hozadék

A fogyasztás erőteljes növekedése természetesen jelentős GDP-növekedéshez vezet, vagyis várhatóan az előrejelzésnek megfelelő mértékben növekszik a hazai gazdaság teljesítménye. A másik oldalon azonban az elmúlt években megnövekedett fogyasztás tovább emelte a kereskedelmi deficitet, vagyis egyre inkább a más országok által megtermelt javakat fogyasztjuk. Az idei év első öt hónapjában csaknem 12,3 milliárd eurónyi volt a kereskedelmi deficit, ami több mint 11 százalékkal nagyobb, mint 2023 hasonló időszakában. Az év első öt hónapjában Románia 38,536 milliárd euró értékben exportált, ami éves összehasonlításban 2,9 százalékos csökkenést jelent, az import összértéke pedig 50,824 milliárd euró, 0,2 százalékkal nagyobb, mint 2023 első öt hónapjában. A kivitel és a behozatal szerkezetében a gépek és szállítóeszközök (47,1% a kivitelben és 36,5% a behozatalban) és egyéb feldolgozott termékek (29,6% a kivitelben és 28,5% a behozatalban) a hangsúlyosak. Az unión belüli áruforgalom értéke ebben az időszakban 27,999 milliárd euró kivitel és 37,511 milliárd eurónyi behozatal volt, ami az összes kivitel 72,7%-át és az összes behozatal 73,8%-át teszi ki. Az unión kívüli export 10,537 milliárd euróra rúgott, az import pedig 13,313 milliárd euróra.