A Székelyföldnek legszebb, legérdekesebb s minden tekintetben legkitünőbb részét kétségtelenül Háromszék alkotja. És ezen elsőségi osztályozás ugy természeti szépségeire alkalmazva, – mint erkölcsi értelemben is áll, mert Háromszék nemcsak az összes Székelyföldnek, hanem az annyi nagyszerü vidéket felmutató erdélyi résznek is kétségtelenül legszebb pontját képezi; és ha Háromszék természeti szépségben ritkitja párját, ha tájfüzérének nagyszerüsége által kiemelkedik; ha a természet áldásos kincseiben bővelkedik: erkölcsi becsben méginkább tulszárnyalja honunk minden más vidékét; igen, mert e szék minden időben a hősök hazája volt, mert a mult fényes fegyvertényeire, a nagy ősök dicső harczaira, a közel multban még fényesebb, még dicsőbb tettek következtek, az utódok nem csak hűk voltak a nagy időket élő ősöknek hiréhez, hanem azt még fölül is multák elannyira, hogy a XIX. század történelmének legfényesebb lapját Háromszéknek ujabbkori eseményei foglalják el.

Az 1848/9-ki szabadságharczban Háromszéket illeti meg a hősiességnek legdiszlőbb babérkoszoruja; ezen szék volt az, mely Erdély eleste után egymaga állt szembe a zsarnokságnak győzelmes sergeivel, ezen kis területnek maroknyi népe nyilt, semmi természeti védvonalt nem nyujtó vidéken, három hónapig folytatta védelmi harczát a 200,000 oláh és szász nemzetőrrel egyesült, országot hóditott győzelmében felfuvalkodott, osztrák hadsereggel, szembe állott fegyver és lőkészlet nélkül s elfogadta és folytatta a harczot nem a győzelem reményével, hanem Zrinyi hős halálára elkészülve.

Azonban a hősies elhatározás és a pillanat nagysága csodákat művelt; fegyver, ágyu, s lőkészlet mint varázs ütésre állott elő, minden kézben fegyver villogott, mindenki rettenthetlen hőssé változott át, csapatok alakultak, s gyültek a szék minden pontjára; alkotva oly élő védfalakat, melyeken az ellen minden erőlködés daczára áttörni nem tudott s környezve e vidéket a legyőzhetlenségnek csodás nymbusával mind addig, mig Bem az ország tulsó felén megjelenve, a hősiességi verseny Erdély keleti és nyugati részén egyaránt nagyszerü tettekben nyilvánult.

Címoldal

Háromszék ez időben tul tett önmagán; mert a védelmi harczot támadó harczczá változtatta át, s midőn az ellen egy részét sakkban tartva annyira nyugtalanitá, hogy orosz segélynek igénybe vételére szorittatott: másrészről erejének egy részét Bem seregéhez csatolva, kétszeresen osztakozott azon bámulatos hadjárat dicsőségében, mely rövid 3 hó lefolyta alatt Erdélyt kitisztitá az osztrák-orosz hadseregektől, sőt a háromszéki székelyek voltak azok, kik a tömösi szorosnál (márcz 21-én 1849) kihúzódó ellenségnek utócsapatait szétverték, s podgyászait elszedve csúfosan szalaszták ki a hazából.

Nem kevesebb hősiességgel s gyakran győzelmesen harczolt Háromszék az oroszok invasiójakor is elannyira, hogy Háromszék területén még akkor is győzelmes csaták folytak, midőn Erdély már veszve volt, midőn Világosnál a szabadságnak sirját megásták.

A csaták, melyek Háromszéket hazánk Lacedemonjává tevék, e kötet folytán tüzetesebben lesznek tárgyalva: itt csak röviden emlitém azért, hogy olvasómat mintegy előkészitsem a beutazandó vidéknek erkölcsi becsére; előrebocsátám azért, hogy az utazó tudhassa, minő nagyszerü nép által lakott vidékre vezetem; de felhozám főleg azért, mert ezen nagy időknek dicső tényei kevéssé ismeretesek, mintha a történelem azok nagyszerüsége és rendkivüliségétől megdöbbenve, följegyzésével azért késnék, hogy az eposzra méltó tárgyat a költészetnek engedje át; s ha én e munka folytán a páratlan hősiességet itt-ott fölemlitem, ha az események nagyszerüségét gyenge tollam kisszerü vonásaival kontárkodva ecsetelem, teszem azt azért, hogy az által a figyelmet felköltve, mintegy fölhivjam az avatottakat, rámutatva azon korunkat dicsőségének ragyogványával betöltő tényekre, melyek a történészek és költészet felkarolására oly hálásan ajánlkoznak.

A dicsőség fénylő napjának sugarai világitják meg tehát Háromszéket, a szabadság és a polgárosodásnak e ledönthetetlen sorompóját, a haza biztonságának e megvívhatlan fellegvárát, a Székelyföld határszélének ezen áttörhetlen védvonalát, Pannoniának e dicső Lacedemonját, melynek népe a szabadság védelmében oly magasztos szerepet játszott, hogy ha a székelynek azt megelőzött multjában nem lettek volna is nagy momentumai, ha az ősök hősiességben nem tündököltek volna is, Háromszék ujabb történelméből még akkor is minden fia igényt merithetne arra, hogy a székely névre büszke és rátartó legyen.

Ily kedvező világitásban tünnek fel előttünk Háromszéknek szép virányai; ily erkölcsi nagyságban tündököl annak népe.

Mielőtt azonban Háromszék részletesebb ismertetését megkezdenők, mielőtt dicső népével közelebbi érintkezésbe jönnénk; szükségesnek itélem ezen széknek, tájékozottságunkat könnyitő előismertetését adni.

Kiterjedése

Háromszék, Csík és Kászonszéken alól a határszél mellett hosszan nyulik le egészen Erdély délkeleti szögletéig, vagy is a Bodza szorosa által jelölt azon pontig, hol a Kárpátok keleti vonala csaknem egyenes szögletben megtörve, dél irányba kanyarul, azonban mivel ezen honthatároló havasoknak e tájat kihasasodása van, azért Háromszék 4–5 mfddel Csíknál kiebb fekszik kelet felé, vagy is ennyivel hajlik kiebb Oláhország felé, feküdvén az északi szélesség 45° 31’ 30” – 46° 16’ 0” és a keleti hosszuság 43° 9’ 30” – 44° 5’ 5” közt (Lenk szerint).

Határai északról Bardoczszék, F.-Fehérmegye peselneki járása (Karatna, Volál, Peselnek, Szárazpatak nevü községekből álló része) és Kászonszék. Keletről Oláhország. Délről Felső-Fehérmegye két darabkája (egyik darabot Markos, Nyen és Bodola alkotja, a másikat Erősd, Előpatak, Árapatak, Hidvég és Lüget) és a Barczaság. Nyugatról a Barczaságnak észak felé kiszögellő része (Magyaros és Apácza községek) és Felső-Fehérmegye másik foltocskája (e darabkát Ürmös, Ágostonfalva és Felső-Rákos képezi).

Háromszék terjedelmét Benkő József hibásan tette 6 mfd hosszura és 3 mfd szélesre, mert ezt teres, lakott része is fölülmulja, s ha miként kell, havasi és hegyes vidékét is oda visszük, akkor sokkal kedvezőbb térméreti eredményre jutunk, mert Háromszék az északi csúcsában levő Nagysándortól az aldobolyi hidig (déli határszéléig) 9 mfd hosszu és a keleti határszélen levő Lipsától (havas) Köpeczig szintén 9 mfd széles. (…)

Háromszék alakja szabályszerü négyszög lenne, ha azt északon F.-Fehérmegyének Csík és Háromszék közé beékelt darabkája és északnyugati szögletében a szintén beszögellő Bardoczszék meg nem csonkitaná; valamint délnyugati szögletében is F.-Fehérmegye másik foltocskája is szögletcsonkitást nem okozna. (…)

Hegyei

A minő szép és elragadó e tér, ép ugy összhangzatosan nagyszerü annak havaskerete is, mert a tájfekteztük térséget minden oldalról a legszebb idomu havasok veszik körül. Igy keleten a határszéli Kárpátoknak lánczolata nyulik el, gyönyörüen csoportositott csúcsaival, melyek közt megemlitést érdemelnek a Magyaros, Lipsa, Szemerkés, Mosát, Bonyo-Feje, Bajkán, Zernye, kovásznai Pilis, Jakabhavas, Lakoczás és Csilyános, mivel azok mindenike meghaladja a 4000 lábat, sőt némelyike még az 5000-et is (a Mosát 4698’, a Lakoczás 5580’, a Csilyános 5082’ magas).

Ezen havassor Zágonon alól hatalmas kifutványát ereszti ki Háromszék felé, mely a Bodza vidékének előhegyeit alkotja. A hegyek ezen beágazásánál szintén kiválik néhány tekintélyesebb csúcs, mint a Szerede és a nyeni Piliske tető, melyek a 4000 láb magasság szinvonaláig emelkednek, de mindamellett is csak apró dombok a Bodza vidéki külső havassorhoz viszonyitva, melyek amazokon büszkén tulemelkedve, a Szilon (Sziriu) és Csukás csúcsokban a 6000 láb magasságot is tulhaladják (a Csukás 6150 láb magas).

A hasonmás kiadást három kötetbe szerkesztették

A Bodza szoros végpontján levő büszke Királyhegynél a határszéli Kárpátok vonala ugyan megtöretik, de azért nagyságban még inkább fejlődik, mert a térségünket délről bezáró havassor a Bucsecs és Királykőnél a 8000 láb magasságot is megközeliti (a Bucsecs 7980’, a Királykő 7110’ magas). Ezen megdöbbentően nagyszerü déloldali havasoknak északi kifutványát képezik a Miklósvár széket, vagy inkább az Olt északnak tartó völgyét nyugatoldalról határoló persányi és magyarosi havasok, melyek a krizbai Várhegy és Bálványos csúcsoknál a 4000 láb magasságig hatolnak fel. Ezen hegysornak Rikával átellenes felső végénél tört utat magának Oltunk Alsó-Rákos felé).

Midőn Háromszéket a körvonaloztam három oldalon ily nagyszerü havasok keretelik, akkor a felső vagy északi oldalon sem marad e tekintetben hátrányban, mert ott van északkeleti szögletében a büszke Nemere, s az ő vele versenyző Nagy Sándor és Kurucsa tető, melyek az 5000 láb magasságot tulhaladják. Odább nyugatra azon roppant havastömb, mely Csik déli oldalán csoportosul, a 3579 láb magasságu Büdös és a 4320 láb magas Nagy-Csomág csúcsokkal, sőt e hegység a tusnádi szoroson is tulhatol, hol a Nagy-Murgó, Piliske és Mitács csúcsokkal ismét 4800 láb magasságig lövell fel, mig hátterében a hatalmas Hargita büszkélkedik.

Ezen északi havaslánczolatnak két hatalmas kifutványa nyulik le délirányba, egyik azon testes hegyháromszög, mely a torjai Büdös és a sz. Anna tó mögötti Nagy-Csomágból leágazva az Olt és Feketeügy közé, mintegy 5 mfd hosszuságban és 2–3 mfd szélességben ékeli be magát a Bojtorjános és Bodoki havas főcsúcsokkal, mely utóbbi 3720 láb magasságig hatol fel.A másik azon Mitácsból leágazó hegytömb, mely Sepsi és Miklósvár székek közé, vagyis az Oltnak le és vissza (föl) folyása közé, 5 mfd hosszan, 2 mfd szélességben furta be magát, s melynek végcsúcsa a barczaszéli Veczernél van.

Székelyföld Kánaánja

Ezen havasok között terül el Háromszéknek gyönyörü tere, melyet termékenységeért a Székelyföld Kanaánjának jogosultan nevezhetünk, mivel a számos vizér által öntözött térségnek dús talaján terem hazánknak legszebb és legjobb tiszta buzája, mely sulyban még a bánátit is felülmulja; és terem igen nagy mennyiségben, mi a talaj termékenysége mellett a lakosok szorgalmának is feltudható, a mennyiben hazánkban a földet sehol annyi figyelemmel és oly értelemmel nem müvelik, mint Háromszéken. Innen van, hogy bár Háromszéken a birtok nagyon szét van oszolva, mégis csaknem kizárólag földmüveléssel foglalkozó lakói jóllétnek örülnek; innen van, hogy a jól fizető fekvő birtoknak értéke oly nagy Háromszéken, mint sehol hazánkban, s népében az ahhoz való ragaszkodás oly határtalan, hogy Háromszéken a birtok eladása oly ritkán fordul elő, mint a fehér holló.

Háromszék nyilt térség levén, a szelek nagyon uralogják; két irányból jövő szél van itten, egyik az ohajtva félt Nemere, mely az ojtozi szoros felől északkeleti irányból tör be; ohajtják e szelet, mert azon év, midőn a Nemere uralkodik, termékeny szokott lenni; félik, mert annak oly erős rohamai vannak, hogy házfedeleket sodor el, utasok szekereit forgatja fel, s főleg télben oly hideggel jár, hogy a legmelegebb öltözék mellett is megfagy­lalja a künn szorultakat.

Székely címert építettek be a borítóba

Másik félt és utált szél az ugynevezett német szél, mely nyugat irányból jön; rettegett és utált e szél, mert mig a Nemere áldást hoz, addig ez rosz termést és nyomort szokott eredményezni (Azért azt „hatforintos” szélnek is nevezik, mert azon évben, mikor az uralg, rendszerint oly rosz termés van, hogy a buza ára 6 frtra is felmegy). Különben Háromszék igen kedvező égalji viszonyoknak örvend, s bár a szőllő itt már nem érik meg, de a gabona minden faja, még a melegebb égaljt igénylő kukoricza is rendesen elkészül s dús terméssel jutalmaz; kölest és haricskát (tatárka, hajdina) nagyobb mennyiségben termelnek, s egyáltalában Háromszéken az aratás 4 héttel köszönt be hamarább, mint legközelebbi, északi szomszédjánál Csíkban, de sőt a vele délről szomszédos s térfolytonosságban levő Barczaságon is 2 héttel aratnak későbben, mint Háromszéken, minek a Barczát közvetlenül körülölelő magas havasok lesznek okozói, mig Háromszéken a nagyobb csúcsok a tértől messzebb, a havasoknak középzöméből emelkednek ki.

Foglalkozások

A főfoglalkozást képező földmüvelés mellett ipart és kiviteli kereskedést is üznek itt-ott. Háromszék lakói, nevezetesen Kézdi-Vásárhely viszi itt a főszerepet, hol a kézműiparnak több czikkei nagyobb mennyiségben készülnek, s azzal Moldovában nagy kereskedést üznek. Fával és fagyártmányokkal leginkább a havasalji faluk lakói kereskednek. Ugyanezen falukban a marhatenyésztés is nagyobb mérvben üzetik. Gyáripara leginkább szeszgyártásra és finom lisztre szoritkozik, ezen utóbbi czikk Erdély minden részében keresett.

Ásványokban szintén gazdag Háromszék, csakhogy fájdalom az itt is, mint hazánk sok más vidékén parlagon hever. Igy Kovászna hegyeiben a legjobb minőségü és legdusabb vaskőrétegek jönnek elő, kimerithetlen mennyiségben, müvelését egy társulat 1861-ben meg is kezdette, de tőkehiány miatt nagyon csekély mérvben folytatja. Kőrös közelében is van vaskő. Kéndús rétegek a torjai hegyekben nagy mérvben fordulnak elő, s bár azok a nemzeti fejedelmek korában müvelet alatt állottak, jelenleg teljesen el vannak hanyagolva. Kőolaj Sósmező környékén jön elő, sóban azonban szegény Háromszék s azt Oláhországból (csempészve), de leginkább Parajdról hordják.

Ásványos vize nagyon sok van, melyekkel e kötet folytán találkozni fogunk; mint legnevezetesebbet felemlitem itt a kovásznai Pokolsárt, a málnási Bugyogót, a bodoki és szent-györgyköri forrásokat. (…)

Székek

A mi a tárgyalásunk alatti Háromszéknek nevét illeti, az onnan eredhetett, hogy eredetileg ezen szék három fiuszékből Sepsi, Kézdi és Orbai székekből alakult. Ezek egyesülése által keletkezett Háromszék és származott neve is; azonban ha a néveredet logikáját szorosan akarnók követni, akkor a Háromszék helyett ma már Négyszék nevet kellene használnunk, mert a kezdetben szövetkezett három székhez később egy negyedik – Miklósvárszék – is csatoltatott, mint azt alább látni fogjuk.

A mi Háromszéknek politikai felosztását illeti, az most is megtartá mint alosztályzatot a négy fiókszékre való felosztást. A fiókszékek ismét járásokra oszlanak, még pedig a következőkre: Sepsi fiókszék. I. Feketeügyi járás, melyhez 18 helység tartozik. II. Olti-járás, melyhez 19 helység, egy mezőváros (Sz.-György) és egy taxalis hely (Ilyefalva) van sorozva.

Kézdi fiókszék. I. Felső járás 17 helységgel. II. Alsó járás 14 helységgel, 1 mezővárossal (Kézdi-Vásárhely) és 1 taxalis helylyel (Bereczk.)

Orbai fiókszék. I. Felső jár. 9 helységgel. II. Alsó jár. 8 helységgel.

Miklósvár fiókszék 10 helysége csak egy járást képez.

A szék élén főkirálybiró áll, kinek tisztségét, mint minden más hivatalt is, választás utján töltenek be. A négy fiókszék mindenikének külön alkirálybirája, minden járásnak külön dullója (szolgabiró) van; sőt régen mindeniknek külön alszéke is volt, honnan a központi derékszékhez felebbeztek, most azonban ezek hatásköre a járási és központi törvényszékekre ruháztatott át.

Háromszéknek régen, ugy látszik, nem volt kormányzati központja, sőt gyüléseit is most itt, majd amott tartotta. Leginkább azonban a központi Maksán, Rétyen és Léczfalván; később Zabolán s másutt is, mint azt a jelen kötetben ki fogom mutatni. E szerint ambulansok levén közgyülései, állandó székháza sem volt egészen e század második tizedéig, midőn Sepsi-Szent-Györgyön ideiglenesen magánház lett e czélra berendezve; mostani csinos székháza ugyancsak Sz.-Györgyön 1832-ben épült.

Nevelésügy

A mi Háromszéken a nevelés ügyét illeti, az az utóbbi időkben igen kedvező lendületet nyert, és ebben az érdem csaknem kizárólag Háromszék lelkes népeé, mert a mi tanintézet forradalom előtt létezett, akár polgári (mint a kantai, kézdi-vásárhelyi algymnasiumok), akár katonai (mint a szent-györgyi, kézdi-vásárhelyi katonai intézetek): azt az absolut kormányzat megszüntette, mintha a zsarnokság sötétjét az értelmi sötétséggel is tetézni akarta volna; de Háromszék lelkes népe, mely a forradalom napjaiban oly magasztos, oly dicső volt, a megpróbáltatások végzetteljes napjaiban is csak nagy tudott lenni, s bár le volt sujtva s kizsarolva, azért mégis önmagától megvont filléreiből százezreket gyüjtve, Sz.-Györgyön ipartanodával egybecsatolandó algymnasiumot s néhány helyen, mint K.-Vásárhelytt, Zágon és Uzonban jeles elemi iskolákat hozott létre, másutt népiskolákat rendezett be, s mindezt tette ön erején, a kormányzat által nem csak nem segittetve, hanem éppen gátoltatva.

Hogy egy népnek, mely szellemi föl­emelkedésére ily áldozatokat tud hozni, értelmesnek és jóra fogékonynak kell lennie, az magától értetik, s valójában be kell vallanunk, hogy a Székelyföldnek legértelmesebb, legfejlettebb s leghazafiasabb népét Háromszéken találjuk, sőt itt lelhetjük fel a székely fajnak legerőteljesebb és leszebb raját is, mert Háromszéken főleg a férfiak termetesek, izmosak, de a mellett fürgék és mozgékonyak, s valamint termetök, ugy arczuk is férfias, méltóságteljes, azon az önbizalom, erő és hősiesség kinyomatát lehetvén felismerni.

Vallásra nézve Háromszék lakói nagyrészt protestánsok; katholikusok csak itt-ott szórványosan jönnek elő, tömegesebben leginkább Kézdi-széknek Csikhoz közel eső felső részében, melyet ezért Szentföldnek neveznek. De Szentföld előttünk nem csak az, hanem szent Háromszéknek minden hantja, mert azt a szabadság védelmében kiöntött vér öntözé és szentesité mindenhol.

Címere

Háromszék czimerül egészen korunkig megtartotta a Mátyás kora előtt használt ős székely czimert; mi pánczélos kar által tartott szablya, melybe medvefő, sziv és korona van tüzve, kétfelől – az ujabb czimerbe is felvett – nap és hold. A régi dicsőség ezen jelvényének megőrzésére valójában leghivatottabb Háromszék, hol a régi czimer aegise alatt a régiek hősiessége is fenntartatott, mintha e czimer – mely multat és jelent egybe köt – a „noblesse oblige” elv alapján kötelezte volna az utódokat az ősök szebb erényeinek szeplőtelen megőrzésére; mit Háromszék hűn teljesitett, s azért méltó arra, hogy büszkén tüzhesse ki az ős Székelyföldnek dics­fény környezte régi czimerét.

Orbán Balázs