A nagygombák termőteste kivételes esetekben többméteresig is terjedhet, és akár száz kilót is nyomhat. Nem versenyezhetnek ugyan ezekkel, de Székelyföldnek is megvannak a maga óriásai, és közülük pár még az ember által átalakított környezetben, így Sepsiszentgyörgyön is felbukkan.
Óriáspöfeteg (Calvatia gigantea)
Legnagyobbra növő pöfetegünk, a gömbölyded vagy kissé lapított termőtest több kilogrammot és akár 50 cm szélességet is elérhet. Tönkje nincs, alja kissé ráncos, gyakran gyökérszerű micéliummal kapcsolódik a talajhoz. Külső burka fiatalon fehéres, vékony, törékeny, csaknem sima felületű, a belső burok fehéres vagy szürkés, idősen mindkettő szabálytalanul szétesik, szabadon hagyva a beérett spórák millióit. A termőrész teljesen kitölti a belsejét, nincs meddő rész. Belseje kezdetben fehér, rugalmas, éretten sárgásbarna, kellemetlen szagú, a kapillicium- (spóratartó) szálaktól gyapjas állományú.
A városban nagyon ritka. Nem jön be a parkokba vagy a tömbházak közé, csak a város peremén, a lakózóna és a mezőgazdasági területek határán jelenik meg olykor. A tápanyagban gazdag talajt kedveli, én főleg nagyobb trágyarakások helyén, közelében találtam rá. Megjelenése várható a veteményeskertek vagy gyümölcsösök komposztjain is.
Míg belseje hófehér és rugalmas, addig ehető, ízletes gomba. Vékony szeletekre vágva, kisütve ínyencfalat. Antioxidáns, rákellenes, antimikrobiális, antidiabetikus és sebgyógyító tulajdonságokkal is rendelkezik. Háztáji kertjeinkben akár termesztését is megpróbálhatjuk. Ehhez azonban egy érett, már ehetetlen pöfetegre van szükségünk, amelynek spóráit szétszórjuk a nitrogéndús talajon.
Egyes külföldi források méteres átmérőt és 30 kg súlyt is emlegetnek az óriáspöfeteg esetében, egy frissebb sepsiszéki tudósítás pedig 3,85 kilogramm súlyú óriáspöfetegről számol be, amelyet Bodokon talált Gajzágó Áron és Zayzon Ágnes (Háromszék, 2014. június 19.).
Farkas János
