Háromszék is bekapcsolódott idén nyáron abba a nemzetközi megfigyelési programba, melynek keretében Európa-szerte tízévente megszámolják a fészkelő fehér gólyákat. A Román Madártani Egyesület és a Milvus Csoport három évtizede figyeli ezt a fajt, rendszeres számbavételük hozzájárul a fehér gólya hazai fészkelő állományának jobb megismeréséhez. A háromszéki terepmunkáról Csákány László, a Szemerja–Görgő Egyesített Közbirtokosság elnöke számolt be lapunknak.
Csákány László egy sérült gólya megmentése révén került kapcsolatba a gólyapopuláció felmérésével. Érdeklődésünkre elmondta, még márciusban értesítették arról, hogy az előpataki úton egy elütött, sérült gólyára bukkantak, megmentése érdekében állatorvost hívtak, aki a beavatkozás során kénytelen volt a madár sérült szárnyának egy részét eltávolítani, így már soha nem tud repülni. Másnap elpusztult társát is megtalálták. Családja gondozásába vette, ápolta – és máig neveli – a megmentett madarat, és közben kutatómunka indult, hogy megállapítsák, tojó-e vagy hím a befogadott gólya.
Az információszerzés során találkoztak a Milvus Csoport és a madártani egyesület gólyaszámlálásra vonatkozó felhívásával, Csákány László párjával együtt jelentkezett és bekapcsolódott a július közepéig tartó megmozdulásba. Háromszék 82 települését járták be, terepmunkájuk során 194 fészket és 533 fiókát számoltak össze. Érdekességként említette, hogy a 194 fészekből mindössze három található természetes közegben, a többit templomokon, házak tetején, csűrökön, oszlopokon rakták a gólyák. Nagyajtán írták össze a legtöbb fészket, összesen 37-et, Lemhényben 26-ot, Bitán pedig 22-t számoltak meg. Csákány László elmondta, míg gyermekkorában sepsiszentgyörgyi lakóházuk ötszáz méteres körzetében négy gólyafészekről tudtak, most a város egész területén találtak összesen négyet. Megjegyezte, jól megfigyelhető fajról van szó, így pontos statisztikát lehet vezetni róluk. A most összegyűjtött háromszéki adatok bekerülnek a nemzetközi nyilvántartásba; ismeretei szerint a számlálásba rajtuk kívül mások is bekapcsolódtak megyénkben.
Háromszéki gólyák. Fotó: Csákány László
Csákány László úgy véli, Háromszék beírta magát a „gólyatörténelembe”, ugyanis 1908-ban – Dánia és Németország után – Magyarországon harmadikként vezették be a madarak gyűrűzését. Ugyanabban az évben Hidvégen Schenk Jakab ornitológus gyűrűzött gólyákat, és feljegyzések szerint 1909-ben Dél-Afrikában lelőtték a 209-es sorszámú gólyát, amelyet egy évvel korábban Háromszéken, éppen Hidvégen gyűrűztek. Ez az első írásos feljegyzés és bizonyíték arról, hogy a mi térségünkből elvándorolt gólyák Dél-Afrikáig vonultak – mutatott rá. Kitért arra is, hogy az említett évben 14 gólyafészek volt Hidvégen, idén nyáron ők mindössze négyet számoltak össze.
Az előző évek adataihoz nem fértek hozzá, így elhatározták, hogy a gólyaszámlálást a következő öt évben rendszeresen elvégzik az általuk felkeresett 82 háromszéki településen, ez egyfajta rálátást biztosít majd térségünk gólyaállományának alakulására – mondta el Csákány László.