A huszonnégy helybeli tenyésztő egész sor új galambfajtát is bemutatott. Várdó Zoltán, az egyesület alelnöke elmondta: a galambászok tizenhét fajta galambból több mint kétszázötvenet, a tyúktenyésztők százötven fajtyúkot és -kakast, a nyulászok pedig öt fajtából százhúsz példányt állítottak ki. A megnyitón Constantin Niţă, a romániai kisállattenyésztők szövetségének elnöke és Bárány István, a székesfehérvári galambászegyesület elnöke is jelen volt. A kiállítást több száz óvódás, kisiskolás és felnőtt is megtekintette, volt kisállatbörze, ahol az érdeklődők vásárolhattak a bemutatott példányokból.

Iochom István

Növekedés után csökkenés

A magyar mezőgazdaságban a tavalyi kiemelkedő, harmincszázalékos növekedést követően idén 10―15 százalékos csökkenésre számítanak a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet szakértői. A most kiadott agrármonitor adatai szerint a mezőgazdaság 2008-ban azért növekedhetett kiemelkedő mértékben, mert minden feltétel adott volt a jó termelési eredmények eléréséhez, a viszonyításul szolgáló 2007 pedig kifejezetten rossz év volt a fagy és az aszály miatt. Idén a múlt évihez hasonló teljesítmény nem ismételhető meg az ágazatban, a jó évek után általában gyengébbek következnek. A beruházások volumene az agráriumban 25,5 százalékkal haladta meg az előző évit, de még így is 22 százalékkal marad el a 2003-as rekordszinttől. Az agrárimport volumene a múlt év első 11 hónapjában 4,6 százalékkal emelkedett, miközben a kivitel 0,6 százalékkal csökkent. A magyar élelmiszeripar tavaly az első 11 hónapban 9,3 százalékkal esett vissza, így a csökkenés 2002 óta már elérte a 27 százalékot ― állapították meg a kutatók. Jelenleg a Magyarországon elfogyasztott élelmiszerek mintegy hetven százaléka származik hazai termelésből. A kutatók szerint idén az élelmiszerpiac tovább szűkül Magyarországon mintegy 2―4 százalékkal, a fogyasztók elsősorban az olcsóbb termékeket keresik. Az elemzők ugyanakkor azt valószínűsítik, hogy az élelmiszerek áremelkedése az infláció alatt marad.

Keresett fahamu

Nő a kereslet a biomassza-erőművekben keletkező fahamu iránt Magyarországon, egyre több gazda ismeri fel ugyanis, hogy a termék kiváló talajjavító anyagként hasznosítható. A tűzifát, fűrészport és hulladék fát használó hőerőművekben melléktermékként az elégetett biomassza mintegy egy százalékának megfelelő fahamu keletkezik. Az évszázadok óta talajjavításra használt természetes, mikroelemekben, elsősorban káliumban és foszforban gazdag fahamu előnyeit felismerték a gazdák, igaz, az erőművek jelképes árat kérnek a melléktermékért.