A 73 éves konzervatív politikus vezette már a környezetvédelmi, a mezőgazdasági és a külügyi tárcát is Franciaországban. A Romano Prodi vezette Európai Bizottságban a regionális politikáért felelős biztosi posztot töltötte be, a José Manuel Barroso vezette testületben pedig belső piaci biztos volt, majd uniós részről ő vezette az Egyesült Királyság kiválásáról szóló tárgyalásokat.

A július 7-i nemzeti voksolás eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, és egyik blokknak sincs elég mandátuma a kormányzáshoz. Az olimpiai és paralimpiai játékokra hivatkozva továbbra is a lemondott Gabriel Attal miniszterelnök kormánya van hivatalban a folyó ügyek intézésére. Macron egyébként azután írt ki előrehozott parlamenti választásokat, hogy a június 9-i európai parlamenti választásokon pártja alulmaradt a Nemzeti Tömörüléssel szemben.

A kulcskérdés jelenleg az, hogy Barnier kormányának sikerül-e elérnie a tervezett reformok elfogadását a megosztott parlamentben. Az új miniszterelnökre komoly megmérettetés vár, mivel az ország 2025-ös költségvetésének előkészítésére szánt idő is a végéhez közeledik. Amennyiben a többi párt nem elégedett az eredményekkel, az bizalmatlansági indítványt benyújtásához is vezethet.

Emmanuel Macron elnök több potenciális miniszterelnök-jelöltről konzultált az elmúlt hetek során, de egyikük sem rendelkezett elég támogatottsággal egy stabil kormány megalakításához, ami a kiválasztás legfontosabb kritériuma volt.

A francia Nemzeti Tömörülés (RN), amely a júliusi előrehozott választásokat követően a francia parlament legnagyobb pártjává vált, már tegnap jelezte, hogy bizonyos feltételek mellett „nem utasítják el azonnal” Barnier kinevezését. Az uniós biztosi pozíciókat is megjárt Barnier kitartóan Európa-párti, karrierpolitikus, de a 2021-es elnökválasztás konzervatív jelöltségére pályázva keményebb hangvételű beszédet mondott, amelyben kiemelte, hogy Franciaországban ellenőrizhetetlenné vált a bevándorlás – ezt a nézetet a Nemzeti Tömörülés is osztja. (hirado.hu)