Soha nem volt még ennyire bizonytalan az elnökválasztások végkimenetele Romániában, mint idén, jelen pillanatban nagyon nehéz megbecsülni, ki jut a második fordulóba. Pedig a jelöltek szépen sorban jelentik be indulásukat, és országszerte óriásplakátok sokasága hirdeti őket, van, akit burkoltan, nem egyértelműen az államfői posztra pályázókként, de sejthetjük, nem véletlenül költöttek milliókat a pártok arcmásuk népszerűsítésére. Ha máshonnan nem, innen már tudhatjuk, ott lesz nevük az elnöki szavazólapon.
A jelentős bizonytalanságot az okozza, hogy jobb- és baloldalon egyaránt erős jelöltek (vagy viszonylag erős pártok emberei) osztják meg a voksokat. Marcel Ciolacu a PSD elnökeként száll ringbe, és maga mögött tudja az erős apparátust, amelynek mindeddig még a gyenge jelöltet is sikerült a második fordulóba juttatnia. A gondok általában ezután kezdődtek, húsz éve ugyanis egyetlen szociáldemokratának sem sikerült elnyernie az elnöki széket. Bármennyire népszerűek voltak, hiába vizionálták győzelmüket a közvélemény-kutatások, a jobboldal képviselőjeként előbb Băsescu, majd Iohannis arathatott kétszeres diadalt.
Szintén a baloldalról érkezik a függetlenként megméretkező Mircea Goană, aki várhatóan napokon belül bejelenti indulását, ezt előkészítendő szeptember 10-től lemond NATO főtitkár-helyettesi tisztségéről, és egy pártot is összeverbuvált magának, DREPT (Igazság és Tisztelet Európában) néven szakadár liberális, USR-s és AUR-os képviselőkből. Erre nagy szüksége volt, mert csak a parlamenti pártok küldhetnek képviselőt a szavazókörzetekbe, és ezek az utolsó faluban is jelen lévő megfigyelők nemcsak a választások tisztaságát szavatolják, de értékes voksokat is hozhatnak. Minden felmérés szerint Geoană a legnépszerűbb jelölt, májusi 23,7 százalékos támogatottságát júniusra 26,7 százalékra növelte, majdnem 10 százalékkal ver rá a sorban következő Ciolacura.
Nagy bajban vannak a liberálisok, mert félő, Nicolae Ciucă a második fordulóba sem jut be. Könyvet írattak neki, filmet is készítettek a hazát szolgáló katonáról, teleplakátolták az országot, de népszerűsége alig 10 százalék körüli. Hiába hirdetik nagy hangon, hogy ismét övék lesz az elnöki szék, mert a románok jobboldali államfőre szavaznak, a párton belül nagy a bizonytalanság és a kétségbeesés, hisz a szintén jobboldali USR-s Elena Lasconi hatalmas elánnal tör előre. Hacsak saját párja el nem gáncsolja, nagy esélye van eljutni a második fordulóba.
Indulnak még szélsőséges jelöltek: George Simion és Diana Șoșoacă 13–14 százaléknyi szavazatot szerezhet, s akad még néhány független, Cristian Diaconescu volt külügyminiszter vagy az egykori szocdem igazságügyi miniszter, Ana Birchall. Utóbbiak esélyei csekélyek, ám a szélsőségesek okozhatnak meglepetést, ha sikerül egyetlen közös jelöltet indítaniuk. A magát esélyesnek tartó jelöltek mindenike ezt szeretné, mert egy második fordulóbeli párharc Simionnal vagy Șoșoacával szavatolná végső győzelmüket.
Így fest tehát a tájkép csata előtt. Izgalmas hónapok elé nézünk, mert minden jelölt számára óriási a tét, nemcsak a cotroceni-i belépő miatt, hanem további politikai karrierjük szempontjából is. Kár, hogy a legkevesebb szó arról esik, ki milyenné alakítaná Romániát. Igaz, az sem jelentene sokat, hisz éltünk már a jól végzett munka országában, és ígértek normális Romániát is, s lám, mégis hová jutottunk.
Fotó: Facebook / Mircea Geoană