...És fölkeresé újra a Nagy Elnök az ,,ő szeretett népét", a székelyeket; s mondá nékik, hogy márpedig ,,ótonómiátok" soha nem lészen, de ezért ne énreám haragudjatok, hanem saját politikusaitokra, akik ezzel a badarsággal etetnek titeket. Esetleg haragudhattok az alkotmányra is (de ez nem tanácsos!!!), mely szentírás, s kimondja, hogy Románia egységes nemzetállam, s abban semmiféle ,,ótonómiáknak" helye nincs, főleg területi és etnikai alapon nincs...
Na, valahogy így esék az újabb nagy látogatás, ami már senkit nem lep meg, hiszen szeret errefelé járni Băsescu Traian Elnök polgártárs. Ám most a tárt karos fogadtatással baj van, az a kitárt kar már akkor lehanyatlott, amikor ,,épületes" eszméit Budapesten fejtette ki, s idehaza többször és részletezve megismételte.
Mi a baja a vasfejű székelynek Nagy Elnökünk okfejtésével? Először is az, hogy a tilalmat az alkotmány egy hazug passzusából eredezteti, s lehet az a ,,szent" első cikkely is, mégis valótlanságot állít és állapít meg, mert Románia lehet egységes, de nem nemzetállam, akkor sem, ha feleannyi kisebbségi állampolgára lenne, amennyi van. Még a fennforgó tendenciák is mást mutatnak, tekintve például a roma származású lakosság mérhetetlen számbéli térnyerését... De enélkül sem lenne az, mert mi, itteni magyarok — bár fogyatkoztunk lélekszámban — soha nem tartottuk másnak, mint magyarnak magunkat, s ha egy más ország (különben lojális) állampolgárai vagyunk is, a magyar kultúrnemzethez tartozunk. Persze, ezek bonyolult dolgok, a kérdés fogalomrendszere is kusza és kidolgozatlan, de az én- és az öntudat, a történelmi, nyelvi és kulturális örökség makacs dolog.
Băsescu ,,székelygyőzködő" érvei még siralmasabbak, mint az autonómia merev tagadása. Azt állítja például, hogy nem a ,,magyartalanító" kormánypolitika érvényesült itt, hanem az ellenkezője, a ,,romántalanítás", hiszen az önkormányzatokból kiszorítják a nagy tudású román szakembereket, arra hivatkozva, hogy nem tudnak magyarul. Nem tudom, hol látott ilyet, honnan veszi értesüléseit, de hazug és alattomos az egész állítás, s ugyanarra a szemforgató hitványságra alapozódik, miszerint nem a hivatalnoknak kell megtanulnia a helyi lakosság nyelvét, hanem a száz százalékban magyar lakosságnak az egyetlen hivatalnokét. A nyelvi imperializmus példátlan példája ez, a közösségek ellen fordított furkósbot, mellyel identitástudatát próbálják kiverni belőle.
Băsescu további ferdítései és hazugságai közé tartozik az az állítás, hogy Székelyföld leszegényedéséért az itteni magyar politikusok lennének felelősek. Nem. A mindenkori román politika és a mindenkori román kormányok felelősek ezért, hiszen a kommunista érában véghezvitt helyi iparosítás nem szolgált egyebet, mint a magyar települések betelepítéses elrománosítását.
Băsescu választásra készül, s mint minden román politikus, előhúzza karmantyújából a nagy nacionalista kártyát. Most már hiába jön-megy, fisztikol Székelyföldön, ő egy magyar szavazatot sem fog megszerezni. Mert: egyszer volt Budán kutyavásár...