Az RMDSZ elnöke Traian Băsescu államfő hét végi székelyföldi látogatása kapcsán elmondta: a szövetségnek másfél hónapja nyílt egyezsége volt a Demokrata-Liberális Párttal a kormányzásban való részvételről, és ezt az államelnök is támogatta, ám keresett és kívánt partnerekből hirtelen szavazatprofitőrökké vált a magyar érdekképviselet, pusztán azért, mert ellentmondott Băsescunak a területi autonómiával kapcsolatban. Értékeljük az elnök úrnak a Székelyföld gondjainak megismerésére irányuló szándékát, de kijelentései éppen azt bizonyítják, hogy a térségnek minél nagyobb autonómiára van szüksége, hiszen különleges szükségletekkel is rendelkezik az oktatási és kulturális identitás területén, ami különleges döntési hatásköröket is követelne — érvelt Markó, hangsúlyozva, hogy senki sem akarja Székelyföldet kiszakítani az ország testéből, de ez a hosszú távú megoldás. Nem fogadjuk el sem ma, sem holnap, hogy amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek — mondotta —, az alkotmány is módosítható; soha ne mondják, hogy soha.

Boc utódja Kolozsváron

A Demokrata-Liberális Párt jelöltje nyerte meg az időközi polgármester-választást vasárnap Kolozsváron. A végleges eredményt hétfőre virradóra tették közzé: Sorin Apostu a szavazatok 60,4 százalékát szerezte meg, ez összesen 49 234 voksot jelent. A részvétel rendkívül alacsony, mindössze 30,19 százalékos volt. Második helyen Marius Nicoară, a Nemzeti Liberális Párt jelöltje végzett 24,78 százalékkal, a harmadik helyre pedig az SZDP-s Teodor Pop Puşcaş került a voksok 7,39 százalékával. A kincses város lakosságát azért kellett ismét urnákhoz hívni, mert a tavalyi helyhatósági választásokon megválasztott Emil Boc időközben az ország miniszterelnöke lett. Sorin Apostu győzelme nem keltett meglepetést, az elmúlt hetekben alpolgármesterként ideiglenesen ő vezette a várost, pártja kényelmes többséggel rendelkezik a helyi tanácsban. Apostu helyzetelőnye miatt az RMDSZ nem is indított saját jelöltet — cserébe biztosítékot kapott arra, hogy megtarthatja az alpolgármesteri tisztséget és több helyi intézményvezetői funkciót. Két magyar jelölt így is ringbe szállt, mégpedig Gergely Balázs a Magyar Polgári Párt (MPP) és László Csaba a Zöld Párt színeiben. Előbbi 3,53, az utóbbi 1,12 százalékot szerzett.

Tüntettek a hivatalnokok

A kormány épülete előtt tiltakoztak tegnap délelőtt a köztisztviselők. A kétórás tüntetésen közel 350 alkalmazott vett részt, a túlórák kifizetését, illetve az egyéb pótlékok megadását kérve. Amennyiben a kormány nem teljesíti követeléseiket, péntektől, február 20-tól figyelmeztető sztrájkot robbantanak ki. Ha mindezek nyomán sem teljesítik a követeléseiket, a köztisztviselők február 27-től általános munkabeszüntetést hirdetnek. Egyes nyilatkozatok szerint egy hivatalnoki fizetés hatvan százalékát a túlórák és pótlékok teszik ki, ezekkel együtt havi 1400—1500 lejt keresnek havonta.

Betegszabadságon a háziorvosok

Sajátos tiltakozási formát választottak az idei költségvetési kilátásokkal elégedetlen családorvosok: február 18—20. között háromnapos betegszabadságot vesznek ki, és nem gondoskodnak helyettesítésről, a rendelőkben csak az asszisztensek maradnak. Ha ugyanis valóban negyven százalékkal csökkenti az egy betegre jutó összegeket a kormány, ellehetetlenítik az ellátást, az 1500 főnél kisebb körzetek pedig csődbe mennek. A legtöbb háziorvos így is csak 1000—1200 lejt keres havonta — állítják. Ion Bazac egészségügyi miniszter törvénytelennek és megalapozatlannak tartja az orvosok fellépését, szerinte a rendelők jövedelme tavaly 99 százalékkal nőtt, egymilliárd lejes hiányt okozva a társadalombiztosításokban, és az idén két országos programból is lesz pénz: a méhnyakrák-szűrésből és a szív-érrendszeri betegségek felméréséből.