Hagen Helga Nagykárolyból, Szatmár megyéből származik, az orvosi egyetemi tanulmányait Marosvásárhelyen végezte, a szakosodási éveit is ott töltötte. A rezidensképzése 2021-ben zárult, majd ezt követően került a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházhoz. Azért esett a választása a fertőző betegségek szakterületre, mivel itt a páciensek életkora nagyon változatos, illetve a betegségek meghatározó többsége gyógyítható. „Valahol majd minden esetben úgymond pontot lehet tenni a mondat végére. A beteg jól érzi magát, meggyógyult, hazamehet, és jó esetben többé nem kell ilyen körülmények között találkoznunk. Egy pluszt adott számomra, hogy nem olyan kórképekkel foglalkozom, melyek időről időre visszatérnek, hanem mondhatni kerekek, az elejétől a végéig lejárjuk a gyógyítás útját, és a végén mindenki hazamehet boldogan. Ez a szép benne” – vallja a szakorvos.

Mi a fertőző betegség?

A fertőző betegség valamilyen külső ágens által okozott kór: azaz baktériumok, vírusok, paraziták vagy más kórokozók idézik elő, és a szervezet bármelyik részét érintheti. A kórokozóknak nagyjából bárki ki lehet téve, azok különböző módon terjednek, gyakran cseppfertőzés által légutak mentén, közvetlen érintkezéssel fertőzött személyek, tárgyak érintése következtében, vagy éppen az állatokról emberre terjedve, ilyen esetben zoonózisról beszélünk. Ezek mellett ott vannak még a tápcsatornán keresztül bejutó kórokozók, illetve vérrel és szexuális úton terjedő ágensek.

A különbséget a különböző betegségek és maguk a kórokozók között elsősorban a fertőzési ráta adja, azazhogy milyen gyorsan és milyen mértékben képesek elterjedni. Példa erre a tüdőgyulladás, mely fertőző ugyan, de nem terjed úgy, mint a himlők különböző változatai. Egy másik fontos aspektus az egyén egészségi állapota, ellenálló képessége. Nagyon sok fertőző betegség van, melyet a szervezet, az immunitás kiküszöböl bármilyen külső behatás, beavatkozás nélkül. Az immunrendszer folyamatosan dolgozik, de vannak helyzetek, amikor nem elég ez. Vannak olyan egyének, akik úgymond alkatilag fogékonyabbak a fertőző betegségekre, illetve vannak időszakok, amikor az immunrendszer nem működik elégségesen (az életkor, veleszületett rend­ellenességek vagy kezelések miatt), és ez fogékonyabbá teszi ezekre a fertőzésekre.

Kórcsoportok, súlyos esetek

A fertőzőpatológia általában átfedésben van majd minden más orvosi szakággal. A főbb kórcsoportok, amelyeket a fertőzőosztályon kezelnek, az agyhártyagyulladás, gennyes torokgyulladások (átfedésben a fül-orr-gégészettel), felső és alsó légúti fertőzések (hörgő- és tüdőgyulladások), vírusos vagy bakteriális gyomor- és bélfertőzések (gasztrointesztinális), lágyrész-fertőzések (például az orbánc) vagy éppen bakteriális ízületi gyulladások (az ortopédiával átfedésben). A hepatitisz különböző formái tartoznak még hozzájuk: a heveny A és E típusú májgyulladások. Ezek javarészt gyógyíthatóak, ritkán válnak krónikussá. Fontos tudni, hogy a piszkos kéz betegségei ezek. A hepatitisz B, C és D típusai véren keresztül vagy szexuális úton terjednek és általában idült lefolyásúak.

Léteznek olyan eseteik is, amelyek már komolyabb kihívást jelentenek, talán a legnehezebbek, mint az ismeretlen eredetű láz. Ennek lényege, hogy nem egy ismert kórkép okozza, és a hátterében valamilyen specifikusabb kórokozó áll. Ez viszonylag nehéz feladat elé állítja az orvosokat, hiszen széles spektrumon kell keresgélniük, nincsenek sajátos, jellegzetes tünetek, egy hatalmas halmazban kell megtalálni az irányt, tesztekkel és más kivizsgálási eszközökkel.

Az agyhártyagyulladások talán a legsúlyosabb, az életet veszélyeztető betegségek, amelyekkel az osztályon találkoznak, de szintén súlyosnak számítanak a tüdőgyulladások egyes formái is, főképp olyan esetben, amikor gyenge immunitással társulnak. Az ízületi fertőzések közül – melyek száma sajnos növekvő görbét mutat – főképp a gerincoszlop csigolyáit és a körülöttük található lágyszöveteket érintő formák jelentenek komoly veszélyt, hosszas a kezelés és kétséges a végkimenetel. Az emésztőrend­szer egyes bakteriális fertőzései is súlyos általános állapotot tudnak eredményezni, amit ismét csak hosszadalmas kezeléssel tudnak helyrehozni. Sajnos jellemző, hogy a páciensek egy része későn jelentkezik, ami egyes fertőzéseknél komoly komplikációkhoz is vezethet.

A szakma ugyanakkor folyamatosan fejlődik, a baktériumok okozta fertőzések túlnyomó többségét tudják kezelni, ugyanakkor az is tény, hogy nő a multirezisztens baktériumok száma, melyek legyőzésére egyre nehezebb a hatékony antibiotikumok előállítása, illetve a kezelések kombinálása. Egyelőre az esetek nagy részében fel tudják venni a harcot.

A fertőző osztályon dolgozó csapat

Oltások, immunitás

Mint közismert, több fertőző betegség ellen létezik védőoltás, ám az figyelhető meg, hogy egyre kevesebb gyermek részesül a védőoltásokban, pedig ezek ingyenesen igényelhetőek számukra. Nem kell feltétlenül járványnak kitörnie, elég pár eset megjelenése, és a beoltatlanok jóval nagyobb eséllyel fertőződnek meg, súlyosabb a kórlefolyás, míg akik rendelkeznek védőoltással, ha el is kapják a kórt, sokkal könnyebben, gyorsabban esnek át rajta. Az általános védettség, az úgynevezett nyájimmunitás csökkenésével fennáll a veszélye annak, hogy újra felüssék a fejüket olyan felszámolt, visszaszorított járványos betegségek, mint a fekete himlő, gyermekbénulás vagy torokgyík.

Lényeges ugyanakkor, hogy sok fertőző betegség esetében, ha valaki átesik a kóron, hosszabb távú immunitást szerez, ez igaz például a himlő különböző formáira. A himlők közül a kanyaró, a bárányhimlő és a rózsahimlő ellen létezik oltás. A rózsahimlő viszonylag ritka, bárányhimlővel gyakran találkoznak, illetve a kanyaróesetek száma is növekvőben. Egyetlen fertőző betegség esetében sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy végképp sikerült legyőzni, felszámolni, mindig fennáll a lehetősége annak, hogy újra felüsse a fejét, hiszen a kórokozók is folyamatosan változnak – szögezte le a szakorvos.

Egzotikus betegségek

Amióta a kórháznál dolgozik, nem volt egyetlen úgymond egzotikus (trópusi vagy más világrészről származó) betegségi esetük, amelyről be is igazolódott volna, hogy valóban az. Lényeges ugyanakkor: ezen a téren is jellemző, hogy már nem érvényesülnek a régi szabályok, miszerint adott betegségek csak adott kontinenseken, világrészeken jellemzőek, ott is megjelenhetnek, ahol nem őshonosak. Az emberek utaznak, szinte mindenhová eljutnak, és a kórokozók átkerülnek más területekre, ott is felütik fejüket. Ez az ő dolgukat is megnehezíti, hiszen a diagnosztizálás során minden lehetőséget számba kell venni. Az áruszállítás, például élelmiszer révén is átkerülhetnek ezek a kórokozók, vagy rovarok, állatok által, melyek hordozzák az adott betegséget.

Az utóbbi időben a viszonylag nagy port kavart úgynevezett majomhimlő (m-pox) kapcsán fontos tudni, hogy egy vírusos fertőzésről van szó, mely hólyagos bőrkiütéses tünetekkel jelentkezik, ezért esetenként a hólyagos himlővel szokták téveszteni. Ha ilyen tüneteket észlel valaki magán, jelentkezzen fertőző-szakrendelésre, hogy a további vizsgálatokkal pontos diagnózist tudjanak felállítani a szakemberek.

A higiénia az egyik legjobb megelőzés

Orvosként folyamatosan ki vannak téve a veszélynek, hogy valamilyen kórral megfertőződhetnek. Nagyon fontos a tudatos hozzáállás mind a páciensekhez, mind a munkában, az előírások betartása az osztályon, a kórtermekben a maszkviselés, a vizsgálatok előtt és után kézmosás, fertőtlenítő használata.

A kézmosás, a szappan és a víz használata még mindig az egyik leghatékonyabb módszer a fertőzés megelőzésére. A szakorvos szerint továbbra is hangsúlyozni kell, hogy a nyilvános helyek felkeresése után, amikor hazaérkezünk, alaposan mossunk kezet, ez nagyon sokat segíthet az esetleges fertőzések megelőzésében, elkerülésében.

(A gyógyítás szolgálatában rovatunk a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház és a Háromszék együttműködésével készül.)