A múlt év novemberében Zord idők című könyvemhez gyűjtöttem az anyagot, amikor meghívott otthonába a fotosi születésű gidófalvi Porzsolt Benjámin, és ismertette édesapja, József katonai történetét, aki repülős őrvezetőként harcolt a második világháborúban. A régen készített képeket nézegetve kezembe került vastag papírlapra nyomtatva két felnőtt és hét gyermek képe. Mindegyikre rá volt írva a név és a születési dátum. Első látásra megértettem, hogy nem csak egy régi nemesi család képsorait tartom a kezemben, hanem ők Béni bácsi felmenői, mely család történetét alább ismertetem.
Régi székely háromszéki család, melynek egyik ága barátosi előnévvel nyert nemesi címet 1634-ben Rákóczi György erdélyi fejedelemtől. Ebből az ágból származik Porzsolt Benjámin gazdasági író, aki 1816-ban született Fotoson. Tanulmányait a Nagyenyedi Református Kollégiumban végezte. A jogi és teológiai tanulmányai után a keszthelyi (Magyarország) gazdasági iskolán szerzett oklevelet. Jeles gazdatisztként tevékenykedett gróf Batthyány Kázmér kisbéri, majd állami és magánuradalmainál. Felesége, Vondrinszky Anna Mária lengyel hercegi ágból származott, akinek édesapja jószágkormányzó volt ugyancsak gróf Batthyány Kázmér kisbéri uradalmán.
Batthyány Kázmér Magyarország egyik legtekintélyesebb és leggazdagabb családjának a tagjaként 1807-ben született. Nagy műveltségű és tekintélyes jövedelemmel és javadalommal rendelkező mágnás volt. A magyar reformkor kiemelkedő egyéniségei közé tartozott. A Szemere-kormány tagjaként Magyarország első külügyminisztere volt. Tevékenysége miatt halálra ítélték. Emigrációban hunyt el Párizsban 1854-ben.
*
Porzsolt Benjáminnak és Vondrinszky Anna Máriának hét gyermeke született: Gyula, Lajos, Dénes, Béni, Ernő, Jenő és Kálmán.
Gyula 1848-ban született. 18 éves korábán, elsőéves jogászként vállalt alkalmazást, később megszerezte az ügyvédi diplomát. A sport terén kitűnő eredményeket ért el. Köz- és váltóügyvéd volt. A magyar, német, francia irodalmat kedvelte. Diákkorában begyalogolta Erdélyt és a Felvidéket. Mint a szegedi kormánybizottság titkára Tisza Lajos mellett működött. Kora egyik legjelentősebb sportírója, a Magyar Úszó Egylet elnöke, majd a Magyar Atlétikai Klub titkára. A szegedi árvíz idején számos emberéletet mentett meg, ezért királyi elismerésben részesült. 1901. január 14-én halt meg 53 éves korában.
Korabeli nekrológjából idézek: „Barátosi Porzsolt Gyula ügyvéd s kiváló sportsman tegnap délután meghalt. Az elhunyt ötvenhárom évet élt; korábban miniszteri titkár volt, később a királyi biztosság titkára. Részt vett Szeged rekonstrukciójában; mint ilyen, királyi kitüntetésben is részesült. Magyarország sportmozgalmaiban két évtizeden keresztül vezető szerepet játszott; az ország egyik legkitűnőbb atlétája volt, számos sport egyletnek megalapítója és elnöke volt; az ország egyik legelső vivója s úszója volt, részt vett a Magyar Atlétikai Klub, a Magyar Úszó-Egylet, a Stefánia Yacht-Klub, a Magyar Testgyakorlók Köre stb. megalapításában s különböző versenyeken számos első díjat nyert. Elhunytát 76 éves édesanyján kívül, ki maga is súlyos betegen fekszik, hat fiútestvére és nagyszámú rokonság gyászolja. Temetése szerdán délután három órakor lesz, a Kerepesi-úti temető halottasházából.” (Magyar Nemzet, 1901. január 16.)
*
Lajos 1850-ben született. Mint igazságügyi minisztériumi segédhivatali igazgató tevékenykedett. Sportíró, három könyve jelent meg: Magyar labdajátékok könyve, Tornázás kézikönyve és Torna kártyák. Az akkori sportirodalom úttörője. Nem csak írt a sportról, hanem művelte is. A legismertebb eredménye a Magyar Atlétikai Club által rendezett, Budapest és Balatonfüred közötti „gyalogversenyen” szerzett aranyérmes győzelme volt.
*
Dénes 1852-ben született. Magyar királyi államvasúti főellenőr. Kitűnő sportlövő és vívó volt. A Magyar Atlétikai Club egyik alapítója. A Ferenc József-rend lovagkeresztjének birtokosa. 1927-ben halt meg Budapesten.
*
Béni (Benő) 1853-ban született Bakonytamásiban. Középiskolai tanulmányait a budapesti és a nagykőrösi református főgimnáziumban végezte. Később elvégezte a jogot Budapesten. Minisztériumi számtanácsos, sportszakíró. 1918-ban hunyt el Budapesten.
*
Ernő 1854-ben született. Műépítész. A budapesti törvényszék, a pesti árvaszék, a magyar jelzálogbank szakértője. Kitűnő atléta. 1876-ban a Magyar Atlétikai Klub egyik megalapítójaként, majd annak versenyzőjeként három aranyérmet szerzett. 1921-ben hunyt el Budapesten 67 éves korában. Síremléke a Kerepesi temetőben található. (Mai neve: Fiumei úti Nemzeti Sírkert.)
*
Jenő 1856-ban született Bicskén. Író, publicista, felső kereskedelmi iskolai tanár. 1881-ben bölcsészetből, magyar nyelvből és testnevelésből nyert tanári szakképesítést. Tanügyi és sportcikkeket írt. A Herkules sportlap egyik szerkesztője, melyet testvérével, Kálmánnal szerkeszt. A Fővárosi Lapok belső munkatársa. Egyik fő munkája az 1885-ben megjelent Korcsolyázás kézikönyve, mely a sportirodalom egyik értékes alkotása, valamint a Képes Sport – Naptár az 1886. évre, melyet testvérével, Kálmánnal adnak ki. 1938-ban hunyt el 82 éves korában.
A Pesti Hírlap munkatársai így emlékeznek róla: „Harminchárom évig szerkesztette Nagy-Magyarország hatvan sportegyletének hivatalos lapját, a Herkules testgyakorlati lapot. Ő írta a korcsolyázásról szóló első magyar könyvet, részt vett a közoktatásügyi minisztérium megbízásából a testnevelés reformjának munkájában, az ifjúsági tornaversenyek rendezésében, az atlétikának az iskolákba bevitelében, sportegyletek szervezésében. Több mint félszázados tanári működésében népszerűségre tett szert az ifjúság körében is, melyet a nemzeti irodalom szeretetében nevelt föl.”
*
Kálmán 1860-ban született Ludason, Heves vármegyében. Író, lapszerkesztő, a Népszínház volt igazgatója, a Petőfi Társaság tagja. Középiskolai tanulmányait Budapesten és Kecskeméten, a bölcsészetet Budapesten végzi el. 1876-tól keződik írói pályája: irodalomtörténeti, képzőművészeti, közoktatásügyi, kultúrpolitikai cikkeket írt. Munkáit az akkoriban megjelenő lapok kivétel nélkül publikálták. Verseket, elbeszéléseket, regényt, színműveket is írt. 1881-ben a Párbaj című egyfelvonásos színművét a budapesti Nemzeti Színházban adták elő. Néhány elbeszélő kötete: Szerencsétlen furulyások, Viharos élet, Fürdői emlékek, Sport és szerelem. 1897 és 1904 között a Népszínház igazgatója.
Összeállította a testnevelés reformjának programját. Testvérével, Jenővel megalapítja a Herkules sportszaklapot. 1886-ban a Testgyakorlati oktatás rendszere cím alatt könyvet ad ki. 1894-től a Fővárosi Lapok szerkesztője, majd 1896 végétől a lap tulajdonosa. Az országos múzeum- és könyvtárbizottságnak első titkára. 1940. április 8-án hunyt el Budapesten.
Porzsolt Kálmán haláláról a Pesti Hírlap így tudósít: „Porzsolt Kálmán a kötelességtudás, a munkaszeretet megtestesülése volt. Bár az utóbbi években sokat betegeskedett, az Esti levelek színes és tartalmas sorai semmit sem árultak el testi hanyatlásából, és a Nemzeti Színház, a Vígszínház főpróbáin is mindig megjelent érdekes, jellegzetes alakja. Alig három hete még kritikát írt a Vígszínház újdonságáról, Bókay János Első szerelem című vígjátékáról, és senki sem hitte volna, hogy a nagy tekintélyű és fáradhatatlan kritikus ezzel írta meg utolsó színpadi bírálatát.
Húsvét másodnapján az utcán elesett és combcsonttörést szenvedett. A Parkszanatóriumba szállították a 80 esztendős írót, ahol a leggondosabb ápolás sem menthette meg életét. Teljes szellemi frissességben, de kortól, munkától, küzdelmektől felőrölt szervezettel költözött el az örökkévalóságba.
Porzsolt Kálmán halála nagy részvétet keltett az egész országban. Különösen a színház és irodalom világa gyászolja, de meg kell őt gyászolnia minden igaz magyar embernek, mert hiszen élete egy volt a nemzet nagy eszményeiért való küzdelemmel.
Ravatalánál az Országos Magyar Sajtókamara és a Petőfi Társaság nevében Gáspár Jenő, a Magyar Újságírók Egyesülete és az újságírók jóléti intézményei nevében Sziklay János, a Pesti Hírlap nevében dr. Benda Jenő, a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete nevében pedig Máriáss Imre mond búcsúbeszédet. Az Országos Színészegyesület a gyászhír vétele után kitűzette székházára a gyászlobogót, és elhatározta, hogy a temetésen Hidvéghy Ernő alelnök mond búcsúszavakat a magyar színészek nevében. Csütörtökön délután fél négy órakor kíséri el a Kerepesi temető halottasházából a főváros által felajánlott díszsírhelyre a magyar művészvilág és társadalom Porzsolt Kálmánt, nemzeti kultúránk nagy halottját.”
*
A Porzsolt fivérek édesanyja, Anna Mária 76 évet élt, addig bátoríthatta, csodálhatta fiai nem mindennapi tevékenységét, sikereit. Mert nem csak a magyar atlétikának, tornának és a testi sportnak voltak úttörői ők mind az elméletben, mind a gyakorlatban, hanem mindenikük nagy tekintélyt vívott ki az akkori magyar társadalomban. Író, színházigazgató, tanár, mérnök, szerkesztő, minisztériumi tanácsos és előadó lett belőlük.
Nekünk, késői utódoknak nem marad más hátra, mint e székely és fotosi gyökerekkel rendelkező ősi család emlékének őrzése, dicső életútjuk ismertetése a mai nemzedéknek, hogy emlékük és példaértékű megvalósításaik fennmaradjanak azoknak is, akik majd minket követnek.
G. Szabó Ferenc
