A falu első írásos említése 1322-ből származik Comlos formában, amikor Károly Róbert király az elhunyt Radnold birtokaival együtt Kacsics nembeli Mihály fia Simon székelyispánnak adományozta. A nemzetségből származó Radófi, Zalaházi, Zalai, Komlódi és Galaczi családok még a 16. század folyamán is bírták a falut, míg 1587-ben Báthory Zsigmond adományaként széplaki Petrichevich-Horváth (I.) Kozma (1523–1590) zarándi főispán, fejedelmi tanácsos kezére került. Ő maga már itt halt meg, leszármazottjai pedig a 17. század folyamán is Komlód birtokosai voltak. Amikor 1632-ben fia, Petrichevich-Horváth György fejedelmi táblabíró meghalt, az uradalom leányágon kezdett öröklődni: előbb torockószentgyörgyi Thorotzkay Istvánné Petriche­vich-Horváth Borbála, majd ennek leánya, szenttamási Szalánczy Gáborné Thorotzkay Erzsébet kapta meg. Így jutott a komlódi birtok a 17. század második felében szenttamási Szalánczy János (1646–1668) kezére, aki itt is halt meg egész fiatalon.

Daniel-címer a homlokzaton

Ezt követően a birtokot a Szalánczyaktól uzoni Béldi Pál (1621–1679) vásárolta meg (érdekes, hogy a nagyhatalmú székely főúr felesége, Vitéz Zsuzsánna maga is a Petrichevichek kései leszármazottja volt), lányuk, Béldi Zsuzsánna kezével együtt pedig Komlód hadadi Wesselényi (II.) Pál (1654–1694) közép-szolnoki főispáné lett. Ő 1684-ben Apafi Mihály fejedelemtől adománylevelet is nyert itteni szerzeményére. Részint itt töltötte gyermekkorát fiuk, a naplóíró főispán Wesselényi (III.) István (1674–1734). Unokája, báró Wesselényi Mária 1766-ban széki gróf Teleki (II.) Ádám (1740–1792) dobokai főispán felesége lett, házasságuk révén pedig a komlódi uradalom a Telekiek tulajdonába került, akik az 1949. évi államosításig bírták.

A komlódi kastély építtetése báró Wesselényi (IV.) István (1708–1757) közép-szolnoki főispán és neje, báró Daniel Polixéna (1720–1775) nevéhez fűződik, és amint a homlokzaton elhelyezett emléktábla tanúsítja, 1756-ra készült el, faragványai három évtizeddel későbbiek, 1786-ból valók.

Wesselényi-címer a homlokzaton

Biró József Erdélyi kastélyok című munkájában „Erdély egyik legegyénibb alkatú barokk kúriájának” nevezte, amelynek hiába keresnénk párját Erdélyben. Megállapítása szerint az épület a bonchidai Bánffy-kastély hatása alatt született: a tetőzetbe foglalt középrizaliton a hildebrandti pavilon-megoldás jelenik meg, azonban a földszintes szerkezet, a vízszintesen záródó oromfal az ovális ablakokkal elütnek a bécsi építészettől és helyi megoldásoknak tekinthetőek. A kastély egyéni báját csak fokozza a kőkorlátos, széles terasz s a rokokó homlokzatnak a címermotívumokból formált játékos faragványai, amelyek 1786-ban készültek és a kolozsvári Schuchbauer Antal szobrász kezét dicsérik.

Az államosítást követően a kastély az állami gazdaság irodáinak adott helyet, a rendszerváltást követően azonban nagyon rossz állapotba került, és egyre inkább a teljes megsemmisülés fenyegeti. A Teleki család nem igényelte vissza, így sorsa továbbra is bizonytalan. Jelenlegi állapota nem ad semmiféle derűlátásra okot: tetőzete beszakadva, a famunkák elkorhadva, ajtói, ablakai betörve, berendezése réges-rég szétlopva. A bűnös módon pusztulni hagyott épület napjainkban a Beszterce-Naszód Megyei Tanács kezelésében van. Megmentésére az évek folyamán számos, komoly és kevésbé komoly ötlet született, legújabban (2010–2011) a megyei hatóságok a kolozsvári Képzőművészeti Egyetemmel karöltve, európai pénzalapok felhasználásával kívánják felújítani és bevonni a turisztikai körforgásba.

Bicsok  Zoltán  –  Orbán  Zsolt

A kastély romjai védőtető alatt 2023-ban

Az omladozó kastély

A Nagynyulas községhez tartozó zsákfalu, a „világ végén” levő Komlód templomát és kastélyát azok címerei megtekintése céljából látogattam meg 2015-ben. Elképesztő látvány fogadott: a képekről ismert barokk kastély tetőzete beomolva, mennyezete beszakadva, vakolata részben lemállva, de kőfaragványai, címerei, emléktáblái megvoltak. Alsó felében kocsma is működött a rendszerváltás után, s látszott, hogy illemhelynek is használták az egykori főúri lakot. Olvastam, hogy tulajdonosa, Beszterce-Naszód megye önkormányzata (a hírek szerint az ingatlant nem igényelte vissza senki) választott, hogy két Teleki-kastélya közül melyiket újítsa fel, s a paszmosi bizonyult szerencsésebbnek.

A komlódi kastély tovább romlott. 2021-ben ismét arra kanyarodtam, és teljesen lepusztult képet találtam, az épületnek egyáltalán nem maradt tetőzete, de a kőfaragványok még mindig megvoltak. 2023-ban újra arra vitt a kíváncsiság, s lám, a leromlott falak fölé védőtetőt húztak. Most meg jött a jó hír, hogy felújítják, 2028-ban ismét régi pompájában láthatjuk majd.

Szekeres Attila