A kormányfő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezvényén a gazdasági semlegesség első és legfontosabb alapelvének azt nevezte, hogy „mi döntsük el, kivel üzletelünk, ne másik hatalmi központon keresztül tegyük ezt, hanem közvetlenül”. A másik alapelvnek azt tartja, hogy „azzal üzleteljünk, akivel a leginkább megéri, vagyis a gazdasági hatékonyság, versenyképesség szempontját semmi ne előzze meg”, a harmadik alapelv pedig, hogy „csak saját értékeink alapján tárgyaljunk, az ideológiai kérdéseket ne keverjük össze gazdasági kérdésekkel”. Ne legyen „árukapcsolás” – hangsúlyozta Orbán Viktor, a magyar gyermekvédelmi törvény miatt visszatartott uniós forrásokat hozva erre példaként. A negyedik alapelvnek a gazdasági semlegesség kapcsán Orbán Viktor azt nevezte, hogy „minden égtáj felé tájékozódjunk”. Hozzátette: a magyarok genetikai rendszerében ugyan 400–500 év óta erősen benne van, hogy a modernizáció nyugatra van, azonban most világrendszerváltás van, a modernitás nem kizárólagosan nyugati kategória.

A gazdasági semlegesség tartalmi elemei közé sorolta a finanszírozási, a beruházási, a piaci, a technológiai és az energetikai semlegességet. Kifejtette: a gazdasági semlegességhez finanszírozási semlegesség szükséges, lehetetlen mindig ugyanarról a pénzpiacról megszerezni az ország működtetéséhez szükséges pénzügyi eszközöket, jelen kell lenni a londoni, a japán, a kínai és az arab pénzpiacon is. Megjegyezte: ennek első lépéseit jelenti a katari és a kínai pénzügyi kapcsolat. A piaci semlegességre Szerbia Kínával kötött szabadkereskedelmi együttműködését hozta példaként, a technológiai semlegességre pedig a paksi beruházást, amelyben Oroszország, az Egyesült Államok, Németország és Franciaország is részt vesz.

A kormányfő értékelése szerint a gazdasági semlegesség politikai következménye az, hogy Magyarországnak a 3–6 százalék közötti gazdasági növekedési sávban kell maradnia, hogy nem csúszhat vissza az adósrabszolgaságba, azaz az IMF-et nem engedheti vissza. Fegyelmezett költségvetési politikát kell folytatnia, valamint szüksége van a modern technológiai szektorra és folyamatos adócsökkentésekre. Kijelentette: Magyarország nem maradhat ki a technológiai fősodorból, arra van szükség, hogy Magyarországon gyártsák a jövő autóját, itt készítsék a zöld energia csúcstechnológiáit, itt legyen a legtöbb digitalizált okmány, és itt legyen a legkiterjedtebb a digitális ügyintézés egész Európában.

Ha Magyarország elszánja magát, akkor a gazdasági semlegesség politikáját meg tudja csinálni – hangsúlyozta. A kormányfő annak a meg­győződésének adott hangot, hogy Európában le kell számolni bizonyos tabukkal. Ki kell mondani, hogy a blokkosodás ellentétes a legtöbb uniós tagállam érdekeivel, a 20. századot nem lehet életre kelteni, hagymázas ideológiák helyett a józan ész hangjára van szükség, új gazdaságpolitikát vagy legalábbis új fejezetet kell hirdetni az európai gazdaságpolitikában – mondta. Új világ van, új problémákkal, nem lehet kis korrekciókkal folytatni, amit eddig – hangsúlyozta. A feladat Magyarország, Budapest számára – ha már Brüsszel nem tudja elvégezni –, hogy megfogalmazza, mi volna az a semleges gazdaságpolitika, amely esélyt ad a sikerre és a gazdasági versenyképesség javítására – fogalmazott a miniszterelnök. A gazdasági semlegesség lényege – folytatta –, hogy ha kettéválasztják a világgazdaságot, akkor is lesznek olyan területek, találkozási pontok, áteresztő csatornák, ahol a két világ érintkezik. „Még a legvadabb hidegháborús időszakban is így volt, elég, ha Bécsre gondolunk” – jegyezte meg. „Mi pont azon a helyen vagyunk földrajzilag és szellemi értelemben is, ahol a különböző világgazdasági rendszerek szükségszerűen találkoznak” – mutatott rá Orbán Viktor.

Közölte: az utóbbi hetek eseményei teljesen elterelték a magyar közvélemény és a politikusok figyelmét az uniós soros elnökségről; „a cél most az, hogy visszakanyarodjunk a normális kerékvágásba”. Hangsúlyozta, a magyar elnökségi fél év legnagyobb kihívása a versenyképesség kérdése, amiről nem elég beszélni, ezért a cél az, hogy november 7-én vagy 8-án az uniós vezetők olyan tanácskozást tarthassanak, ahol versenyképességi paktumot írnak alá. A további akadályok között említette, hogy a „gyerekesen viselkedő európai uniós miniszterek és biztosok” a találkozókra „hol eljönnek, hol nem, az ember maga sem tudja pontosan, kik jönnek és kik nem”. „Azt hiszik, nyilván, hogy kiszúrnak velünk, pedig csak magukat nevettetik ki. Mégiscsak az Európai Unió, egy óvodánál azért komolyabb dolog” – tette hozzá.