A per tárgya 747 hektár erdő és 646 hektár legelő – amiből 170 hektár beerdősödött legelő  – tulajdonjoga, melyet 2005-ben szolgáltattak vissza jogos tulajdonosának, a papolci Imreh Albert Közbirtokosságnak. A pénzügyminisztérium azért kezdeményezett pert a közbirtokosság ellen, mivel álláspontjuk szerint a Papolc és Kommandó környékén 2005-ben visszaadott erdőket és legelőket a két világháború között már kisajátította a román állam. A közbirtokosság tulajdonában lévő iratok szerint 1925-ben elindították ugyan a kisajátítást, de annak véglegesítéséről nem született semmiféle határozat, és a közbirtokosság a kommunista államosítás évében, 1948-ban is létezett. Ha a kisajátításra valóban sor került volna, akkor a közbirtokosság már nem használhatta volna a per tárgyát képező területeket. Az alapfokú per több évig is elhúzódhat, és addig részben szünetel az erdő- és legelőgazdálkodás.

A második tárgyalás, akárcsak az első, alig pár percet tartott. A tárgyalóteremben jelen volt a felperes részéről a megyei pénzügyi igazgatóság jogtanácsosa, az alperes részéről pedig Ötvös Zoltán és Székely János védőügyvéd, Földes Ernő, a papolci közbirtokosság elnöke. Székely János ügyvéd tizenhárom beavatkozó közbirtokossági tagot képvisel a perben. Ugyanakkor Beke Mihály András, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztott konzulja is jelen volt. Az alperes képviseletében egy harmadik ügyvéd, Veress Emőd polgári jogász, egyetemi tanár, a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézetének igazgatója is belép a perbe.

A Romsilva Állami Erdészet jogtanácsosa iktatott egy beadványt, amelynek tanulmányozására időre van szükség. Veronica Bularca bírónő a következő tárgyalást november 13-ára tűzte ki.