(...) Mongólia az eurázsiai sztyeppe övezetében egykor széles körben elterjedt lovas nomád pásztorélet utolsó nagy rezervátuma. Manapság az úgynevezett fejlett országok jómódú és gazdag lakói szívesen töltik szabadságukat a civilizáció ártalmaitól érintetlen tájakon. Egyre többen választják közülük utazási célul Mongóliát. Ez az ország éppen úgy kincsesbánya természetkedvelő turisták, vadászok számára, akárcsak régészek, néprajzosok, geológusok, biológusok, Kelet-kutatók, fotósok számára. (...)
Bennünket, magyarokat elsősorban az vonz ebbe a hatalmas legbelsőbb ázsiai országba, hogy időszámításunk kezdete körül onnan indult ki az a több mint ezer éven keresztül tartó népvándorlás, amelynek első hulláma őseinket, a hunokat, majd egyik utolsó hulláma időszámításunk kilencedik századának a végén a honfoglaló magyarokat a Kárpát-medencébe sodorta. Jómagamat is az ősmagyarok életének ázsiai néprajzi párhuzamai, a honfoglaló magyarok őseinek, az ázsiai hunoknak fennmaradt emlékei és az ősmagyar temetkezési szokások ázsiai néprajzi párhuzamainak kutatása vezetett Mongóliába, elsősorban Nyugat-Mongólia kazakjai közé. 1990–2000 között úgy alakult az életem, hogy minden évben Mongóliába utazhattam. (...)
Kerestük és megtaláltuk a honfoglaló magyarok temetkezési szokásainak, életmódjának máig vagy szinte máig élő néprajzi párhuzamait a mongóliai kazakok között. Ezenkívül 1996-ban, vagyis a magyar honfoglalás millecentenáriumának évében nagy meglepetésemre találkoztunk a kazakok kereit törzsszövetségében élő mazsarokkal, vagyis keleti magyarokkal is, akik feltehetőleg Julianus barát magyarjai Ázsiába visszatért utódainak leszármazottai. (A „mazsar” szó kazakul egyértelműen „magyart” jelent.)
(részletek az előszóból)
A kötet megrendelhető az erdelyikonyv.ro oldalon, megvásárolható könyvesboltokban.
