Székelyföld-díjjal ismerték el Cserey Zoltán sepsiszentgyörgyi történész munkásságát. A Székelyföld folyóirat évről évre egy-egy szépíró és társadalomkutató (történész, néprajzkutató) munkásságát ismeri el díjával.
Idén Cserey Zoltán sepsiszentgyörgyi történész és Kristó Tibor csíkszeredai költő részesült Székelyföld-díjban. A Székely Bicskarend-díjat Magyary Ágnes székelyföldi származású, 1989 óta Budapesten élő prózaíró kapta Az örök székely című regényéért. A kötettel még nem rendelkező, tehetséges, pályakezdő szerzőknek járó Szabó Gyula-emlékdíjat Horváth-Szekeres István csíkszeredai prózaíró vehette át az október 11-i díjátadón Csíkszeredában.
Cserey Zoltánt Magyarosi Sándor történész, a Székelyföld folyóirat szerkesztője méltatta. Emlékeztetett, Cserey Zoltán egykor a székely határőrséggel és helytörténettel kezdett foglalkozni, aminek az lett a vége, hogy felszólították: legyen társszerzője egy olyan könyvnek, amelyben a székelyek román eredetét kellett volna bizonyítani. Ám a rendszer megbukott, így az említett könyv soha nem született meg, viszont Cserey Zoltán továbbra is történész maradt. Egyik legismertebb munkáját, Sepsiszentgyörgy történetét József Álmossal közösen írták, a Székelyföld folyóiratban pedig a székely határőrségről, valamint Uzon történetéről közölt tanulmányokat.
Magyarosi Sándor kiemelte, Cserey Zoltán a rendes történészek közé tartozik: ő a 18–19. századi székely székek adminisztrációjának kézzel írott dokumentumaiból nyeri ki azokat az információkat, amelyekre munkáit építi, és amelyek segítségével nem csupán egy közösség múltjába, hanem annak hétköznapi életébe nyújt betekintést. A Székelyföld ezzel a díjjal kívánja elismerni eddigi tevékenységét.
