Ezüst és aranyozott teás- és kávéskészlet darabjai, elefántcsont kürt, különféle szelencék, kőberakásos ruhadíszek, rézveretes faládika, a családtagok portréi, tárgyfotók, gróf Mikó Imre nagyenyedi kollégiumi bizonyítványa 1824-ből, ízlésesen berendezett tárlók alatt megannyi tárgyi emlék, néhány bútordarab az iskolaalapítók idejéből. Egyszerre korkép és a Mikó család előtti tisztelgés az a kiállítás, amellyel szerdán délután megnyitották a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium felújított múzeumtermét.
A Dombora Anna vezette iskolakórus a magyar himnusszal nyitotta meg rövid ünnepi műsorát és a Szózattal zárta. Október 23-án a mikós diákok a Rákóczi Szövetség meghívására a budapesti Bem téren éneklik majd ugyanezeket a dalokat.
Házigazdaként Sztakics Éva iskolaigazgató köszöntötte a jelen lévő meghívottakat, nyugdíjas és mostani pedagógusokat, a szülői bizottság és a diáktanács tagjait. Jelezte, Veszprém Sepsiszentgyörgy legrégebbi testvérvárosa, és hangsúlyozta, akkor jó egy testvérvárosi kapcsolat, ha nem csak önkormányzati szinten működik, hanem az intézmények között is él. Ennek jó példája ez a kiállítás. A veszprémi Lackó Dezső Múzeum tárgyaiból, valamint a Kolozsvári Történeti Múzeum tárgyfotóiból összeállított, korábban Kolozsváron bemutatott kiállítás sepsiszentgyörgyi bemutatása nem jöhetett volna létre Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője nélkül – hangsúlyozta az iskolaigazgató. A tárlat kurátora Somogyi Gréta, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézetének és Múzeumának tudományos munkatársa, társkurátor Szebeni Zsuzsa mellett Tevesz Mária művészettörténész, a Lackó Dezső Múzeum muzeológusa és Mitu Melinda, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum muzeológusa.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere megköszönte az ötletgazdáknak és a kivitelezőknek, hogy lehetővé tették ennek a gazdag tárgyi emléknek a Sepsiszentgyörgyre hozatalát és kiállítását, valamint hangsúlyozta: fontos, hogy intézményeink ne csak falak, patinás épületek legyenek, hanem ezekből az épületekből élet, erő és remény sugározzék. Gróf Mikó Imre büszke lenne arra, amit ma a Székely Mikó Kollégiumban látna, mert ez az intézmény az elmúlt évtizedekben, évszázadban kitermelte azt az értelmiségi elitet, amely nem csak Székelyföldön, hanem Erdélyben, az egész Kárpát-medencében értékeket alkot – mondotta.
A múzeumterem felújított kazettás mennyezetéről Pál Tünde pasztorálpszichológus, bútor- és mennyezetfestő szakember beszélt, kiemelve: csapatával egyszerre kívántak a hagyományos háromszéki mennyezetfestő központok munkásságába betekintést nyújtani és hű maradni a Székely Mikó Kollégium szellemiségéhez.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület megalapítója, az Erdélyi Gazdasági Egyesület újraszervezője, a Kolozsvári Tudományegyetem, a Székely Mikó Kollégium megalapításának mecénása mögött egy sok megpróbáltatást elszenvedő apa, férj élete rajzolódik ki gróf Mikó Imre levélhagyatékából. Somogyi Gréta nem csak ezeket kutatta, értelmezte, hanem aprólékosan tanulmányozta a Mikó Imre-hagyaték útját, a kéziratos anyagok, fotók, levelek, útinaplók, feljegyzések, személyes tárgyak történetét is, ebből nyújtott kis ízelítőt egy dokumentarista jellegű beszámolóban, ezzel mintegy közel hozván a hallgatóhoz a Mikó-család személyes vonatkozásait.
Az iskola múzeumtermének megnyitója méltó zárásaként középiskolás diákok mutatták be A mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nekünk (Zsoltárok, 90:17) című műsorukat (felkészítő tanárok: Dobra Judit és Tókos Ibolya), amelyben az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején lerombolt erdélyi református kollégiumokért és a Székely Mikó Kollégium alapításáért, épületének létrejöttéért folyó közösségi összefogás és ebben gróf Mikó Imre szerepét idézték korabeli szövegek alapján.
