Ketten összeállnak egy pártba, aztán összevesznek és két pártot „csinálnak”. Amerika oda jutott, hogy ott csak két párt létezik, a demokrata és a republikánus, és két elnökjelölt. El sem tudom képzelni, hogy mi történne, ha ott is legalább 14 elnökjelölt lenne, mint nálunk. Nincs annyi titkosszolgálati alkalmazott és testőr, aki tudna vigyázni, nehogy merényletet kövessenek el ellenük, mert Donald Trumpra is vadásztak vagy hárman, és egyikük le is lőtte a fülét.

Persze nem lehet tudni, hogy milyen következménye lett volna egy ellene elkövetett sikeresebb merényletnek, mert voltak az idők folyamán olyanok, amelyek megváltoztatták a történelem folyását, mint például a szarajevói merénylet (kitört a Nagy Háború). A Hitler elleniek sajnos balul sültek el, pedig nem lett volna rossz, ha legalább egy sikerül.

Most legutóbb, amikor az izraeliek megölték a Hamász-vezért, Jahja esz-Szinvárt, akit a tavaly október 7-i, izraeliek ellen elkövetett támadás megszervezésével vádoltak, az amerikai elnök, Joe Biden azt mondta, hogy „ez egy jó nap Izraelnek, az Egyesült Államoknak és a világnak is”. Az európai vezetők is örültek, és abban reménykednek, hogy minél hamarabb bekövetkezik a tűzszünet a Közel-Keleten. Bizony megtörténhet, hogy egy tűzszünet egy ember életén múlik, és ha azt az egy illetőt nem ölik meg, akkor sokan meghalnak.

A 2023. október 7-i támadásban körülbelül 1200 izraelit öltek meg, és 251-et elraboltak túszként. A Gázai övezetben a Hamász-ellenes izraeli katonai akciók eredményeként több mint 42 000-en haltak meg és 99 000-en sebesültek meg a palesztinok közül. Ha hamarabb kiiktatják a Hamász-vezér Szinvárt, mindez lehet, hogy meg sem történt volna. Az izraeli vezérkari főnök megmondta, hogy a katonák, akik megölték Szinvárt „korrekt és profi módon”, arra késztetést érezve tették. Gondolom, hogy minden ilyen merényletet, ha nem is éppen korrekt módon, de szakszerűen és határozottan kell megvalósítani.

Amerikában csak a két elnökjelölt „gyilkolja” egymást, Donald Trump és Kamala Harris, akiknek még az ukrajnai háborúról és a világ dolgairól is homlokegyenest más a véleményük. Mindketten nagy ígéreteket tesznek azzal kapcsolatban, hogy mi történik, ha őket választják meg. (Mi idehaza szintén nagyon várjuk, hogy elnökjelöltjeink hazudjanak nekünk biztató dolgokat.)

Kamala különben egy interjúban azt ígérte, hogy elnöksége nem lesz elődje, Joe Biden elnökségének folytatása. Ezért Biden biztosan nem tapsol neki, a régebbi elnökök, Barack Obama és Bill Clinton, valamint feleségeik Kamala mellett állnak.

A kampányban a két elnökjelölt, Harris és Trump egymást támadja, de Trump most az ukrán elnököt is bírálja, mondván, hogy „soha nem lett volna szabad engednie, hogy a háború megkezdődjön”. De azt is elismeri: „Zelenszkij a legjobb üzletember, akit valaha láttam, akárhányszor ide jön, adunk neki százmilliárd dollárt.” Azt nem mondta, hogy annak nagy része visszamegy Amerikába, mivel amerikai fegyvervásárlásra költik az ukránok. Azt nem tudom, Trump miért nem szólt Putyinnak is azért, hogy ne indítsa meg a háborút, vagy ahogy mondta kezdetben, a korlátozott katonai hadműveleteket.

Nálunk a kormányzásban részt vevő mindkét pártvezér, Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă pályázik az elnökségre, és ha a koalíció meg is szűnt, de az együtt kormányzás nem, bár a két párt magas szinten sem kommunikál már egymással. A kormányzást annyira szeretik, hogy együtt kormányoznak, ha haragszanak is egymásra és nem is beszélnek. Miután a liberálisok (PNL-sek) azt mondták, hogy nem vesznek részt a koalíciós tanácskozásokon, a szociáldemokrata kormányfő, Marcel Ciolacu javasolta a telepátiát mint a kommunikáció lehetséges formáját.

Az Egyesült Államok politikusai példát vehetnének a mieinkről, és bár vezetőik egymás ellen harcolnak az elnöki székért, pont, mint nálunk a két legnagyobb párt vezére, nem értem, miért nem tudna együtt kormányozni Amerikában is a két párt. Az elnökjelöltek egyike lenne az elnök, a másik, a vesztes meg a miniszterelnök. Az lehet a baj, hogy ott nincs miniszterelnöki tisztség?

Mérsékelt küzdelem a romániai elnöki székért: Nicolae Ciucă (jobbról) kampányol. Fotó: Facebook / Nicolae Ionel Ciucă