Közös felelősségünk a magyarok szabadságvágyának megőrzése, hogy az ne vesszen ki a következő generációkból sem – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára tegnap a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME), a Rákóczi Szövetség Gloria Victis 1956-os emlékünnepségén.
Varga-Bajusz Veronika kiemelte, hogy ’56-ban a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen. A mai kor fiataljainak feladata, hogy megőrizzék és megerősítsék azt az Európát, amely a jelenben és a jövőben is a szuverén nemzetek erős közösségét jelenti – hangoztatta. Értékelése szerint 1956 „a világon páratlan szabadságharc” volt, amelynek az élére a fiatal nemzedék állt. „Ők semmi másra nem vágytak, mint tanulni, élni, boldogulni, ugyanazok a célok vezérelték őket, mint bennünket” – mondta a fiatalokból álló hallgatóság előtt. Hozzátette, hogy ma is sokan meg akarják mondani, „hogyan éljük, hogy mit szabad és mit nem szabad, hogy mi elfogadott”.
Érdemes küzdeni a szabadságért
1956 igazsága és legnagyobb tanulsága, hogy a szabadság megéri az árát, érdemes küzdeni érte – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen. Gulyás Gergely kiemelte: „idén először úgy emlékezünk meg 1956-ról, hogy már több idő telt el az első szabad választások óta, mint amennyi a forradalomtól a rendszerváltoztatásig”. „Ezért a szabadságban felnövő nemzedékekben is fontos tudatosítani, hogy a mai szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjadt ki” – hangsúlyozta a miniszter.
A szomszédos nemzetek tisztelete
A több mint ezer éve szomszédos nemzetek egymás iránti tiszteletét és barátságát méltatta tegnap Zágrábban Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen és tárlatmegnyitón.
Az Eszmény és Valóság című kiállítás és annak megvalósítási folyamata nemcsak a közös múlt egy virágzó szakaszába nyújt betekintést, hanem egyben jelképezi a több mint ezer éve szomszédos nemzetek egymás iránti kölcsönös tiszteletben és barátságban megélt jelenét és jövőjét is – jelentette ki az államtitkár. Zsigó Róbert a zágrábi magyar nagykövetség által a Klovicevi Dvori Galériában rendezett esemény megnyitóján hangsúlyozta: a 19. század utolsó harmada, az akkor megalakult Osztrák–Magyar Monarchia keretei között, egy addig példátlan intenzitású és mélységű fellendülést hozott Magyarország társadalmi életének szinte valamennyi szegmensében. „Az akkor létrejött ragyogó teljesítmények, városaink szövetének számtalan pompás eleme ma is örömre és büszkeségre okot adó részei életünknek” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: az utókor nem véletlenül tekint aranykorként ezekre az évtizedekre. Kiemelte: a korabeli Magyarországon minden körülmény adottá vált a művészet felemelkedéséhez, s ez annak minden ágában, az építészettől kezdve az irodalmi, színházi és zenei életen át a képzőművészetig meg is valósult. A legkülönbözőbb iskolák, csoportosulások és mozgalmak jöttek létre, és nagyszerű mesterek emelkedtek ki minden művészeti ágban – fűzte hozzá.
A szabadság népe
A magyarok 1956 óta a szabadság népe, az a nép, amely ma is éberen reagál minden idegen beavatkozásra, amely a nemzeti szuverenitását sérti – mondta a honvédelmi miniszter a tárcának és a Magyar Honvédségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából rendezett központi ünnepségén hétfőn Budapesten. Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Bálna Honvédelmi Központban tartott ünnepségen kiemelte: 1956 hősei a nemzeti szuverenitásért harcoltak, az idegen hatalmak diktatúrája alatt élő magyar nép rövid találkozása a szabadsággal mégis megváltoztatta a világtörténelmet, és új irányt szabott a magyarság sorsának.
Úgy fogalmazott: éberségre márpedig ma is szükség van, „mert bőven vannak most is olyanok, akik, ha rajtuk múlna, lemondanának a nemzeti szuverenitásról, és saját hatalmukért cserébe átengednék Magyarországot idegen érdekeknek”. Nemzeti hősökre ezért ma is szükség van – jelentette ki, megtisztelőnek nevezve, hogy ott lehet néhány olyan mai hőssel, aki, ha kell, a hazát védi, ha kell, a gáton van vagy éppen békemisszióban szolgál. Hozzátette: az a csaknem hét évtized, amely 1956 óta eltelt, alapjaiban változtatta meg Magyarországot, az ország szabadon rendelkezhet a sorsa felett, „de ezért a szabadságért ’56 hősei komoly árat fizettek”.
