Tîrnoveanu felidézte, hogy a megyei választási iroda jóváhagyta indulását, jelentkezését senki nem óvta meg, és több mint kétezer támogató aláírást gyűjtött össze. Utóbbiak kapcsán kiemelte, hogy száznál több szignót Kovászna megyei magyar emberektől sikerült összegyűjteniük. Ezt követően elismételte a jelöltsége iktatásakor mondottakat, illetve felidézte, mit szándékszik tenni a megválasztása esetén egyebek mellett a román nyelvű oktatás, a hagyományőrzés, a helyi román termelők, vállalkozók segítése kapcsán. A folytatásban tételesen felsorolta politikai ellenfeleit is. Ezek a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség és az RMDSZ, mint elmondta, ezek az alakulatok az elmúlt harminc évben katasztrofális kormányzásukkal az országot az utolsó helyek egyikére taszították Európában.

A független jelölt kiemelten foglalkozott az RMDSZ-szel, mely szerinte Orbán Viktor kormányának alárendeltje, végrehajtója, a székelyföldi román közösség elnyomója, kizsákmányolója, célja a területi/etnikai alapú autonómia megvalósítása, ami „az első lépés abba az irányba, hogy a három megyét (Hargita, Kovászna, Maros) később Magyarországhoz csatolják”. Véleménye szerint az RMDSZ autonomista politikája miatt a székelyföldi városok több szempontból megragadtak az 1989 előtti korszakban. A szövetség politikusai „félnek az idegenektől, mint a leprásoktól”, hogy azok a városaikba költöznek és megváltoztatják az etnikai arányokat, ezért akadályozzák például a jelentős ingatlanfejlesztéseket. A magyar közösségnek üzenve kijelentette: az „áruló” RMDSZ-szel ellentétben a koronavírus-járvány idején ők felléptek a globalista támadás ellen – a korlátozó intézkedéseket, valamint az oltások kötelezővé tételét értette ez alatt –, míg a szövetség egyike volt az ezeket kezdeményező alakulatoknak. Arra is kitért, hogy sokan hallgatnak az RMDSZ-es vezetők hazugságaira, uszító megnyilvánulásaira. Ő is sok gyűlölködő üzenetet kap, melyekben számonkérik, miért megy Úzvölgyébe vagy jön éppen Sepsiszentgyörgyre.

„A szükség hozza, hogy december elsején vagy más alkalmakkor itt legyünk. Amennyiben a helyi elöljárók betartanák az alkotmány előírásait, részt vennének Románia nemzeti ünnepén, betartanák a törvényeket – például visszakerülne a román zászló a sepsiszentgyörgyi városháza tornyára –, és a helyi románság identitása nem lenne veszélyben, többé nem kellene jönnünk” – szögezte le. Azt is közölte: az egyesülete szombaton az úzvölgyi hadi temetőbe készül a Román Hadsereg Napja alkalmából emlékezni a hősökre, és meg­győződése, hogy ez zavarni fogja azokat, akik „mindent elmagyarosítanának”. A hadi temető kapcsán hosszasan értekezett arról (kimondottan a magyar sajtónak címezve szavait), hogy mind vele, mind az egyesülettel kapcsolatosan a magyar elöljárók valótlanságokat, hazugságokat terjesztettek: ők soha nem rongáltak, nem léptek fel uszító módon. „A temető egy szabad helyén helyeztünk el kereszteket, semmi esetre sem az osztrák-magyar katonák nyughelyén, meggyalázva emléküket, ahogy egyesek állították” – mondta el a Monarchia ott elesett katonáinak sírjai fölé illegálisan elhelyezett, 2019. június 6-án botrányos körülmények közepette „felavatott” betonkeresztek kapcsán.

Tîrnoveanu továbbra is úgy véli, indulásával nem osztja meg a háromszéki románság szavazatait, és bírálta a többi román alakulatot. Elmondta azt is hogy az irányukban megfogalmazott felhívása, hogy támogassák jelöltségét, süket fülekre talált, egyedül az AUR sze­nátora, Ionuț Neagu csatlakozott hozzá, pártja viszont nem. A honatya egyébként maga is részt vett a tájékoztatón, ahol egyebek mellett az AUR által beterjesztett, a szenátusban hallgatólagosan elfogadott, a civil szervezeteket célzó törvénytervezetről beszélt. Neagu azt is közölte, egyelőre visszavonul a politikai életből.