A független magyar politika Brüsszel számára elfogadhatatlan, ezért meg akar szabadulni Magyarország nemzeti kormányától, és bábkormányt akar az ország nyakába ültetni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök tegnap az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából a Millenáris Parkban rendezett megemlékezésen; a kormányfő 1956 tanulságának azt nevezte, hogy csak Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk.
„Nem fogunk részt venni semmilyen birodalmi versengésben, és nem akarunk részt venni mások ellenségeskedésében. Nem hiszünk a világboldogító ideológiáknak, mindegy, hogy keletről vagy éppen nyugatról érkeznek-e. Mi csak egyetlen dolgot akarunk: békében akarunk élni itt, a Kárpát-medencében, a saját szabályaink szerint és a saját boldogulásunkat keresve” – fogalmazott. Kijelentette: már százszor bebizonyítottuk, hogy nem ijedünk meg, ha az aktuális birodalom zsarol bennünket. „Tudjuk, hogy háborúba akarnak kényszeríteni bennünket. Tudjuk, hogy ránk akarják sózni a migránsaikat. Tudjuk, hogy genderaktivisták kezére akarják adni a gyerekeinket” – fogalmazott. A Tisza Pártra és Magyar Péterre utalva hozzátette: „azt is tudjuk, hogy megvan a kiszemelt bábkormány, megvan már a párt, amelyet a nyakunkba akarnak ültetni, és megvan az emberük is rá, igazi aláíró fajta, ideális jelölt egy bábkormány élére”.
„Jobboldali nemzeti hagyomány, hogy megvédjük a családot, megvédjük a hazát, internacionalista hagyomány kiárulni a hazát és elárulni a családot” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az új ellenzék ugyanazt csinálja, mint a régi, vagyis idegeneket hív a magyarok ellen segítségül, 1956-ban muszka vezetőket, ma brüsszeli vezetőket. „Dávid és Góliát párharcában ők valahogy mindig Góliát oldalára állnak, de egyet mindig elfelejtenek, a történet végét. Mert ennek a történetnek mindig ugyanaz a vége. Góliát veszít, Dávid győz. Aztán lehet pakolni és elhúzni a csíkot; Kun Béláék Bécsbe, Rákosiék Moszkvába, a mostaniak pedig Brüsszelbe” – tette hozzá. Orbán Viktor 1956-ot Dávid és Góliát harcaként, Magyarországnak egy világbirodalom ellen vívott szabadságharcaként jellemezte. Felidézte: ahogy Nándorfehérvárnál az ottománok ellen vagy 1848-ban Bécs ellen, úgy 1956-ban a szovjet csapatok ellen harcolt Magyarország. Hangsúlyozta azt is: aki hazafi, ma is harcol a magyar szabadságért.
Orbán Viktor kiemelte: magyarnak lenni annyit jelent, mint küzdeni, ezt tanítják és követelik tőlünk ’56 hősei. „Nem tűrjük el, hogy újra bábállammá, Brüsszel vazallusává tegyék Magyarországot, nem fog nekik sikerülni, itt nem törnek át, mi győzünk, ők veszítenek. Mi, magyarok meg tudjuk és meg is fogjuk csinálni. Újra meg fogjuk csinálni” – jelentette ki. Kitért arra, hogy az 1956-os forradalmat sorscsapások előzték meg: januárban földrengés volt, márciusban jeges ár öntötte el a Duna vidékét, felnőttek és gyermekek haltak meg. Szerinte felhívó jel volt ez, hogy ideje készülni az összefogást követelő nagy időkre. Orbán Viktor azt mondta: 1956 októberében a Duna után „a történelem is kilépett a medréből”, mert Magyarország nem tűrhette tovább a szovjet birodalmi elnyomást. „A magyar szabadságszerető és szabadságharcos nép; rosszul viseli a zablát, és csak idő kérdése, mikor tör ki a hámból. A magyarokat még soha, egyetlen megszállónak sem sikerült betörnievagy megszelídítenie” – fogalmazott.
Rámutatott: ma a történelem ismét kilépni készül a medréből, az előttünk álló évben nem a vizet, hanem a történelmet kell a medrében tartanunk. Orbán Viktor kifejtette: „a szomszédunkban harmadik éve folyik a háború, amely egyre véresebb és elkeseredettebb, és senki sem tudja, meddig fog tartani”. A frontvonalon már százezrek vesztek oda, az európai gazdaság is tüdőlövést kapott, számolatlanul küldik a pénzt Ukrajnába, a fejlődés megállt, az árak az egekben, az európai vállalatok szenvednek – sorolta. Kiemelte: „az elmúlt hetven évben nem álltunk ilyen közel a világháborúhoz”. „Ideje kimondani, az európai vezetők, a brüsszeli bürokraták egy reménytelen háborúba vezették a Nyugatot. A győzelem reményétől megszédült fejükben ez a háború a Nyugat háborúja Oroszország ellen, amelyet meg kell nyerniük, az ellenséget térdre kell kényszeríteniük, és ki kell belőlük vasalniuk, amit csak lehet” – fejtette ki, hozzátéve: ez az ő közös, nagy céljuk.
Orbán Viktor hangsúlyozta: most már az egész Európai Uniót akarják nyíltan betolni az ukrán háborúba. Az új győzelmi tervet nyilvánosságra is hozták, lényege: a háború kiterjesztése – mondta. Kifejtette: a tervben az áll, hogy Ukrajna azonnali NATO-meghívást kap, a háború színterét orosz földre helyezik át. A tervnek az is része, hogy miután a keleti fronton megvan a győzelem, Ukrajna vállalja, hogy az amerikaiakat helyettesítve egész Európa biztonságát garantálja saját, megerősített hadseregével. „Mi, magyarok egy reggel arra ébrednénk, hogy ismét keletről jött, szláv katonák állomásoznak Magyarország területén. Mi ezt nem akarjuk” – jelentette ki Orbán Viktor. Azt mondta: a brüsszeli nyomás napról napra erősebb az országon és a kormányon is. „Nekünk, magyaroknak is el kell döntenünk, akarunk-e háborúba menni Oroszország ellen. Politikai ellenfeleink szerint menni kell, nekik 1956 tanulsága az, hogy harcolnunk kell Ukrajnáért, sőt, Ukrajnában” – mondta.
„Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk” – rögzítette. „Magyarországért és a magyar szabadságért most azzal tehetjük a legtöbbet, hogy nem veszünk részt mások háborújában, nem hagyjuk, hogy háborús felvonulási területté alakítsák az országunkat és megőrizzük Magyarország szabadságát, békéjét és biztonságát” – mondotta.