Az erdélyi magyarság mindhárom európai parlamenti képviselője — Tőkés László függetlenként, Sógor Csaba és Winkler Gyula az RMDSZ színeiben — felszólalt az Európai Parlamentben: emlékeztettek a székely hagyományokra és a működő európai autonómiákra, ismertették a február 8-i sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen elhangzottakat, és átnyújtották a petíciót Hans-Gert Pöttering EP-elnöknek. Tőkés felhívta a figyelmet a kiújuló magyarellenességre és Traian Băsescu államfő provokatív kijelentéseire.
A civilek is elégedetlenek
Nem tartja elég átfogónak az EMNT és az RMDSZ között született megállapodást a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ), ugyanis nem létezőnek tekinti egyik magyar pártunkat — áll a szervezet tegnap nyilvánosságra hozott közleményében. A MCSZESZ vezetői szerint nemzeti érdekeink érvényesítését csakis nemzeti összefogással lehet elérni, ezért továbbra is kiállnak a nemzeti lista szükségessége mellett.
Pert nyert Kötő József
Kedvező döntést hozott Kötő József számára a Legfelső Ítélő- és Semmítőszék: elfogadta azt a fellebbezést, amelyet az RMDSZ-képviselő azt követően nyújtott be, hogy a bukaresti ítélőtábla decemberben részben megalapozottnak találta Benedek Imre óvását, amelyben magáénak követelte Kötő mandátumát. Az ügyet újra kell tárgyalni, de Máthé András Levente képviselő, Kötő ügyvédje szerint nem létező féllel pereskednek, hiszen a Központi Választási Iroda, amely egyedül illetékes a mandátumok kiosztásában, az eredmények közzététele után 48 órán belül megszűnt.
Javaslat az új régiókra
A Magyar Polgári Párt Románia területi-közigazgatási átszervezését a következő régiók létrehozása által javasolja: Észak-Moldva-Bukovina, Dél-Moldva, Munténia, Olténia, Dobrudzsa, Bánság, Partium (Körös-vidék), Észak-Erdély, Máramaros, Dél-Erdély, Székelyföld és Bukarest. A párt vezetősége ugyanakkor felhívja a közvélemény figyelmét arra, hogy ,,egy országban nem az államhatalom, hanem csakis a nemzeti kisebbségek hivatottak saját helyzetüket, a fennmaradásukat biztosító jogi és adminisztratív keretek meglétét, azok működését értékelni". A romániai magyarság szempontjából a kisebbségi kérdés nem tekinthető megoldottnak, éppen ezért tartja fő céljának a sajátos státusú Székelyföld régió megalakulását, területi autonómiáját az MPP. Ez nem mond ellent Románia alkotmányának, nem bontja meg egységét, és ha a román állam elutasítja másfél millió állampolgárának óhaját, akkor ezt ideje megtudni — áll az MPP sajtóirodája által tegnap kiadott közleményben, amely szerint a régiókat ,,politikai egyeztetéssel, népszavazások útján történő konzultációval, a létező történelmi, kulturális és kisebbségi identitások tiszteletben tartásával, az Európai Unió által támogatott regionalizmus, valamint az unió ilyen irányú politikájának figyelembe vételével kell kialakítani".