Október 23. és 25. között Bukarestben tartották meg az Európai Mezőgazdászok Konferenciáját több mint 50 küldött részvételével az unió minden országából. A konferenciát az uniós gazdákat képviselő két ernyőszervezet, a COPA-COGECA kétévente rendezi meg, az ott elfogadott javaslatokat pedig az unió szakbizottságai elé terjeszti, így a szervezetnek fontos beleszólása van a mezőgazdaságot és élelmiszeripart érintő rendelkezések meghozatalába. A konferencián felszólalt Nagy István magyar és Florin Barbu román agrárminiszter is.
A magyar elnökség célja
Nagy István, az unió elnökségét év végig betöltő magyar kormány képviselője, az uniós mezőgazdasági miniszterek tanácsa, az AGRIFISH elnöke a legfontosabb célkitűzésnek azt tartja, hogy visszahelyezzék a gazdák érdekeit az uniós agrárpolitika középpontjába. „Az elmúlt években ezt mintha szem elől tévesztették volna a brüsszeli döntéshozók” – állapította meg, ismertetve a magyar EU-elnökség célkitűzéseit és eddigi eredményeit. Mint hangsúlyozta, a kialakult helyzetet látva döntött úgy a magyar elnökség, hogy a legfontosabb prioritásai közé emeli a gazdaközpontú agárpolitikát, célja ugyanis a versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú európai mezőgazdaság előmozdítása.
A tárcavezető szerint javítani kell a válságkezelési intézkedéseket, hogy gyorsabban és hatékonyabban lehessen reagálni a válsághelyzetekre. Nagy István nem tartja elfogadhatónak, hogy a gazdálkodók sok esetben csak a káresemény bejelentését követő hosszú hónapok elteltével kapják meg a jogos kompenzációt.
„Hiszem, hogy az innovatív beruházások támogatása nélkül nem lehetünk versenyképesek” – szögezte le Nagy István, hozzátéve: a versenyképesség javításához elengedhetetlen a gazdák jövedelembiztonságának garantálása, amelyben kiemelten fontos az alaptámogatás. Kiállunk a különálló, független és kétpilléres KAP mellett, amelyben kulcsszerepet kell kapnia a jövedelempótló közvetlen támogatásoknak csakúgy, mint az életképes vidéki területeket támogató vidékfejlesztési intézkedéseknek – húzta alá Nagy István. Az unióban ugyanis sokan (és egyre többen) azt hangoztatják, hogy 2027 után meg kellene szüntetni a mezőgazdaságot közvetlenül támogató két alapot, a Garancia- és a Vidékfejlesztési Alapot, helyette inkább a tagországok kapjanak különböző ágazatokat átfogó program alapján egy összeget, amelyből a tagország majd juttatna a mezőgazdaságnak is. Jelenleg az unió Garancia Alapjából fizetik a különböző típusú mezőgazdasági támogatásokat, a Vidékfejlesztési Alapot pedig a mezőgazdaságot és általánosan a vidéket fejlesztő pályázatokra fordítják.
Nagy István szerint kiemelten fontos a generációs megújulás kérdése és a fiatal gazdálkodók támogatása, a gazdaságátadás ösztönzése vagy a földhöz jutás elősegítése.
A magyar tárcavezető beszédében kiemelte, hogy nem beszélhetünk a mezőgazdaság jövőjéről, ha a döntéshozatalba a mezőgazdászoknak nincs beleszólásuk. Szerinte a jelenlegi döntéshozók sokszor elfelejtik ezt, ők csak azt látják, hogy tele van az asztal élelemmel, nem gondolva arra, hogy ez a gazdák verítékes munkájának eredménye. Ez a munka pedig alapvetően lényeges az unió lakosságának élelmiszer-biztonsága szempontjából, így a gazdák jóval több elismerést érdemelnének. Az utóbbi idők kihívásai állandó nyomást gyakorolnak az uniós gazdákra, miközben pluszköltséget jelentő számos szabályozást be kell tartaniuk, és egyre nagyobb az adminisztrációs teher. Ezek a tényezők aláásták a mezőgazdasági ágazat versenyképességét. A gazdák jogosan az utcára vonultak, és az unió részéről szükség van egy válaszra – mondta a miniszter.
A magyar miniszter felhívta az uniós gazdák képviselőinek figyelmét arra a nagyon téves és egyre többek által hangoztatott megbélyegzésre, miszerint az éghajlatváltozás fő okozója a mezőgazdaság és maguk a gazdák. „Ez egy nagyon téves felfogás. Úgy gondolom, hogy pont ellenkezőleg: ők a megoldás résztvevői. A zöld átmenetet nem lehet megvalósítani a gazdák beleegyezése és akarata nélkül, csak úgy sikerülhet, ha őket is bevonjuk az erőfeszítésbe. És akkor két megoldás adott. Elsősorban nagyon fontos, hogy pénzügyileg támogassuk őket fenntartható mezőgazdasági praktikák alkalmazásában. Ez az egyetlen járható út, amely egyensúlyt teremt a környezet és a fenntarthatóság között. Másrészt nem léphetünk túl azon a tényen, hogy az uniós tanács a 27 törvényhozási javaslatból, amelyeket A gazdaságtól a fogyasztóig kezdeményezés keretében tettünk, csak azokat mutatta be, amelyek valóságos terhet jelentenek a gazdálkodók számára. Ezt nem lehet így folytatni, változtatásra van szükség. A zöld átmenet terhe nem csak a gazdákat, hanem minden gazdasági szereplőt kell hogy érintsen” – jelentette ki Nagy István.
A magyar miniszter beszédét a hazai szaksajtó is szemlézte (innen fordítottunk magyarra), értékelve Nagy István szókimondó üzenetét.
Referendum alapján döntsenek
A konferencián Florin Barbu hazai agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a támogatások jövőjét azoknak kell eldönteniük, akik számára a támogatásokat juttatják. Felkérte a Copa-Cogeca elnökségét, hogy szervezzenek közösen referendumot az uniós gazdatársadalomban, amelyben a gazdák kimondják, hogy a Közös Agrár Politika maradjon egy különálló program, ne olvadjon be egy általános tagországi programba. Gyakorlatilag ez azt is jelentené, hogy megmaradna a mezőgazdaságot támogató két alap, a Garancia- és a Vidékfejlesztési Alap.
A miniszter a sajtótájékoztatóján elmondta, abban az esetben, ha a referendum ötletét uniós szinten nem támogatják, akkor azt a gazdák számára megszervezi itthon, s annak eredményével és a gazdák felhatalmazásával fogja a mostani helyzet és a két alap megtartását szorgalmazni az uniós mezőgazdasági miniszterek tanácsában.
