A Bertis cégcsoport szervezésében az ország sok tekintetben legnagyobb kereskedelmi bankja, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) ügyvezető igazgatója meghívott helyi cégvezetők számára tartott előadást Sepsiszentgyörgyön az Orchidea rendezvényteremben. Sergiu Manea hangsúlyozta, hogy az itt elindított előadás-sorozatuk korántsem a bank promoválását szolgálja, hanem – kizárólag a nyilvános térben elhangzott információk alapján – egy makrogazdasági elemzés, amely néhány szakmai értékelést és várható fejleményt is vázol a hazai gazdaság, illetve versenyképesség alakulását illetően.
A címben megfogalmazott megállapítás természetesen nem hangzott el a rendezvényen, a csokorba szedett adatokból viszont egyértelműen kiderül, hogy az elmúlt évtizedekben a sokak által aligha remélt növekedés a makrogazdasági mutatók alapján Romániát a régió egyik legdinamikusabban fejlődő országává tette, amolyan bezzegországgá, amely sok tekintetben lekörözte szomszédait. Ám a gazdaság szerkezetének súlyos egyensúlytalanságai kockázati tényezők egész sorát rejtik, mélyreható szerkezeti reformok hiányában az ország kitettsége – például a külföldi pénzpiacoknak – várhatóan az elkövetkező időszakban is fokozódik.
A növekedés sarokszámai
Sergiu Manea négy pontban vázolta a hazai bővülés arányait. 1995 és 2023 között a bruttó hazai termék 21 milliárd dollárról 350 milliárd dollárra nőtt, ami nem kevesebb, mint 16-szoros bővülés. A nettó átlagfizetés az uniós csatlakozás pillanatában 862 lej volt, míg idén augusztusban elérte az 5158 lejt (hatszoros növekedés). A lakosság egy főre eső jövedelme évente 10 százalékkal bővült, 2007-hez képest az egy főre eső vagyona megháromszorozódott.
Az utóbbi években azonban mind az állami költségvetés hiánya, mind az államadósság veszélyes tartományokba került – előbbi év végére elérheti a 8 százalékot, utóbbi 53 százalékra bővülhet. Ami egyébként korántsem egyedi jelenség, hiszen az uniós országok többsége folyamatos hiánnyal küszködik. Ám az a tény, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya – vagyis a kivitel és a behozatal közötti különbség – GDP-arányosan Ciprus után a legmagasabb az Európai Unióban, jelentős mértékben növeli az ország sebezhetőségét, függőségét a külső piacoktól, vagyis jelentős egyensúlyi problémákat okoz. Sergiu Manea szerint Románia növekedése vitathatatlan, de végre rendezni kellene piaci sebezhetőségét. Mindez elsősorban mélyreható adóreform segítségével valósítható meg.
Adóreform
A választási szuperévet követően a várható 2,8 százalékos GDP-bővülés szép mutatónak tűnik, főleg, ha az unió egészére tekintünk, ám a szakember szerint ez lesz a második év, amikor a növekedés elmarad a potenciális bővüléstől, ami valahol 3–4 százalék között mozog. Egy versenyképes gazdaság nem csupán GDP-bővülést, hanem a bővülés potenciálját is igyekszik növelni. De ez csak akkor lehetséges, ha néhány alapvető problémát – mint például a külkereskedelmi mérleg hiánya, illetve annak növekedése – sikerül megfordítani. Ám félő, hogy ez egyelőre nem valósul meg.
A nagy kérdés az, hogy a minőség és a hozzáadott érték szempontjából a termelői értékláncon hogyan tudunk felfelé kapaszkodni, s az így előállított termékeket el tudjuk-e fogyasztani – fogalmazott a szakember. Hiszen épp a kereskedelmi mérleg mutatja meg, hogy viszonylag nagy piaccal rendelkezünk, a gazdasági növekedés tekintetében a legfontosabb fogyasztásbővülés azonban a behozatalt, vagyis az egyensúlytalanságot növeli. S ami a legaggasztóbb, hogy a behozatal szerkezetében nagyon hangsúlyosan vannak jelen az élelmiszerek, illetve a petrokémiai termékek, vagyis a mezőgazdaságban használt műtrágya, növényvédő szerek. És korántsem a gépek és felszerelések, netán új technológiák importja, ami – ha növelné is a hiányt – egyértelműen a munkatermelékenység növekedését eredményezné.
Várható reformlépések
Napirenden van a mikrovállalkozások adózási rendszerének megváltoztatása, amely eddig a legtöbb kérdőjelt támasztja, de az várható, hogy egy sor kedvezmény kivezetése a jövő évben bekövetkezik. Az európai szinten egyik legalacsonyabb társasági adó legalább három százalékpontos növelése (a jelenlegi 10 százalékról) aligha elkerülhető, mint ahogy az általános forgalmi adó (áfa) mintegy két százalékpontos emelése, valamint az osztalékadó növelése is várható – véli a szakember. Ezek a lépések várhatóan összességében mintegy 2,6 százalékpontot faragnak le a GDP-deficitből, ám a másik oldalon elég jelentős fiskális nyomást, növekvő adóterhet jelentenek a gazdaságnak.
Márpedig a legfontosabb nem az adóterhek növelése, hanem olyan adórendszer kialakítára lenne, amely növeli és nem csökkenti a versenyképességet, ami nem az adók és illetékek mértékét feltételezi, sokkal inkább a tervezhetőség, a bürokrácia csökkentése, átláthatóság és korrekció irányában hat. De addig, amíg például az áfa begyűjtése messze az uniós átlag alatt van (egyes számítások szerint az áruforgalom értéke alapján beszedhető áfa csupán 65 százaléka kerül a költségvetésbe, holott az uniós átlag meghaladja a kilencven százalékot), ami önmagában több százalékpontos hiányt tudna lefaragni, nem beszélhetünk tényleges szerkezeti reformokról.
Kihívások, lehetőségek
A BCR ügyvezető igazgatója szerint hosszú távon több kihívással is szembe kell nézni. Az egyik legjelentősebb az úgynevezett átlagjövedelem csapdája. Vagyis miközben az egy főre eső GDP (2023-ban elérte a 17 056 eurót) az uniós átlag 78,5 százaléka, és Európában a legdinamikusabban fejlődött az utóbbi közel egy évtizedben, addig a munkatermelékenység folyamatosan csökken. Ez pedig nagyon komoly versenyképességi aggályokat vet fel, márpedig e tekintetben már most az unió sereghajtói vagyunk.
A demográfiai válság, a születések számának csökkenése, az elöregedés és a képzett munkaerő kivándorlása mind a gazdaságot, mind a szociális ellátást negatívan befolyásolja. A hazai és nemzetközi biztonsági kockázatok (itt nem csupán védelmi, hanem kibernetikai, sőt egészségügyi vagy élelmiszer-biztonságra is kell gondolni), a technológiai robbanás és digitalizáció, illetve az egyre sürgetőbb környezetvédelmi problémák megoldása kihívás, de egyben lehetőség a fejlődésre. És ebben az összefüggésben a leghatékonyabb eszköz a humán erőforrás fejlesztése, ami a helyi gazdaságra is pozitívan hat – összegezett a szakember.
