Az elmúlt években több kezdeményezés is volt Románia közigazgatási átszervezésére – legismertebbek a Traian Băsescu és a Liviu Dragnea által kidolgozott változatok –, de mindenik pártlogikát követett és pártérdekeket szolgált, alapjaik nem voltak sem tudományosak, sem az EU-s gyakorlatnak megfelelőek – fejtette ki Antal Árpád. Ebbe a sorba illeszkedik az USR tervezete is, amely nagyon veszélyes, lehet, megtakarít valamennyi pénzt, de nem szolgálja a polgárok érdekeit. Antal Árpád szerint a jelenlegi alkotmány nem tesz lehetővé olyan reformot, amely jó lenne a polgároknak,a változás csak megyék, községek összevonását jelenti, amelynek nagyon sok hátránya lenne. Abszurd a húszezer lakosnál kisebb városok felszámolása is, egy település nem lélekszáma miatt, hanem intézményei, szolgáltatásai okán lehet város, és ma vannak százezres megyeközpontok is, amelyek nem teljesítik az ilyen feltételeket – érvelt Sepsiszentgyörgy polgármestere Buzău példájával, amelynek egyetlen színháza sincsen. Meglátása szerint az áfa megfelelő begyűjtésével évi 6 milliárd euró többlete lenne az országnak, ez 600 kilométer autópályára vagy a teljes közigazgatás működtetésére elegendő lenne.

Az USR tervének megvalósulása esetén a jelenlegi 319 városból 89 maradna, a magyarok által vezetett városok közül mindössze öt őrizné meg ezt a rangját, Háromszéken egyedül Sepsiszentgyörgy. Városok, községek felszámolásával, összevonásával az erdélyi magyarság nehezen kiépített, nagyon értékes intézményrendszere csorbulna jelentősen – vélekedett Antal Árpád. Egy eredményes közigazgatási átalakítás csak a szolidaritás, szubszidiaritás és kohézió elvét követve megvalósítható, minden egyéb csak burkolt központosítás, az intézmények újraállamosítása – érvelt.

Tamás Sándor a 2000-es évek elején különvált községek sikertörténeteivel példázta, hogy a kisebb helyi közösségek érdekét azt szolgálja, ha a döntések helyben születnek. Az USR javaslata szerint megyék a jelenlegi fejlesztési régiók lennének, és egyetlenegyben sem lenne magyar többség, a Közép Régióban, ahová Kovászna, Hargita és Maros megyék is tartoznak, 28 százalékos a magyarság aránya, esélyünk sem lenne lényeges döntésekbe beleszólni – hangsúlyozta. Nem elvetendő a távolság kérdése sem, ha a majdani megyeközpontot Gyulafehérvárra teszik, 3–4 órás autós útba (oda is, vissza is legalább ennyi) kerülne egy urbanisztikai engedély kiváltása, tömegközlekedéssel pedig majdnem egy napba. Az állam lehet, hogy takarékoskodna, de az emberek kárára tenné – vélekedett. Szerinte nemcsak az áfakinnlevőség, de a nagy vállalatok tartozásának begyűjtése is sokat javítana a központi költségvetés helyzetén, előbb az adóbehajtást kellene rendbe tenni, nem a polgárokra hárítani még több terhet, költséget. Felidézte Szlovákia esetét is, ahol a 12 évvel ezelőtti közigazgatási átszervezés nagy mértékben ellehetetlenítette a felvidéki magyarság helyzetét, azóta sem sikerült parlamenti képviseletet szerezniük.

Szükség van az erős parlamenti képviseletre, hogy az RMDSZ ott üljön majd a tárgyalóasztalnál, de azért is, hogy ha mégis ellenünk döntenek és átlépik azt a bizonyos vörös vonalat, úgy tudjon fellépni, hogy a román pártok is tisztában legyenek azzal: erős, egységes magyar közösség áll mögötte – hangsúlyozta a két politikus. Tamás Sándor hozzáfűzte, egy számunkra rossz közigazgatási átszervezés az erdélyi magyarság végét jelentheti.

Milyen átszervezést akarnak?

Mint arról beszámoltunk, az USR múlt héten terjesztette a parlament elé közigazgatási reformcsomagja első törvénytervezeteit, amely az önkormányzatok számának drasztikus csökkentésével karcsúsítaná az államot. A tervezet fejlesztési régiónként összevonná a megyéket, így a jelenlegi 41 helyett 7 maradna, Bukarestben pedig megszűnne a hat kerületi önkormányzati képviselő-testület, a fővárost egyetlen főpolgármesteri hivatal és közgyűlés igazgatná. Az USR elképzelése szerint nem viselhetne városi rangot 20 ezer lakosnál kisebb település, a községeket pedig (több faluból) legalább 3000 lakossal lehetne kialakítani.