Ezt örökíti meg szívhez szólóan Kányádi Sándor verse, A kökösi hídon:

„Lassított a vonat a kökösi hídon.
Jődögélt mögöttünk szaporán az alkony,
poros köpönyegét félvállra hajítva
föl is kapaszkodott a hátsó kocsira.
Lenn a Feketeügy feketén csillogott,
békességes esti harangszót ringatott.
Szívem köré apró, fényes tüzek gyúltak:
kerestem a parton, kerestem a múltat.
Béhunytam a szemem, hátha úgy meglátnám
Gábor Áron mestert szürke paripáján.
Prázsmár felől szörnyű por és füst kavargott,
s dörögtek a hídfőn a székely harangok.”
 

Gábor Áron emlékezete

Nagyon a miénk ez a vers, a miénk lett végleg, sepsiszékieké, háromszékieké, s ha valaki el akarná szavalni, csak akkor vállalhatja, ha szívében-lelkében feloldódik imádsághoz hasonló hangulata. Az pedig, hogy a hadtörténészek egy pontosabb helyszínmeghatározással ma már az Uzon felé tartó műút melletti területhez kötik az ágyúöntő őrnagy hősi halálát, semmit nem változtat azon az érzésvilágon, amiként a székely ember ezt a történelmi eseményt megélte egykoron és megéli most is. Ezért van az, hogy jól ráéreztek erre maguk az uzoni emberek is: hiába kötnek még egy eseményt Gábor Áron halál-híréhez, mert nincs, nem lesz, nem is lehet ennek immáron foganatja.

Megjárta még lapunk oldalát is az a hír, hogy valóban szaporán megérkezett az alkony akkoron, amikor szénával bélelt szekérderékban döcögtették Uzon felé az őrnagy élettelen testét, remegve, nehogy szembetalálkozzanak az ellenség portyásaival; nagy hirtelen Uzonban egy pillanat alatt gödröcskébe takarták, hogy hajnalig, de csak hajnalig őrizze meg az éj csöndje. Napkeltekor Eresztevényben sem volt megtartóbb a félelem, jobb volt Benke nagyságos úr kúriájának jégvermébe helyezni, míglen határozni kellett: itt azonnal el kell földelni! Hosszú pihenő várt az őrnagyra, mert azóta éppen százhetvenöt esztendő pergett le a történelem fonókerekén. Eresztevény nemzeti emlékhelyünkké vált, díszesen faragott kopjafa-erdő ölei-vigyázza a sírt, hogy többé soha senki se háboríthassa hősünk nyugodalmát!

Tăraș Silviu polgármester

De mi van a kökénybokorral?

Olykor-olykor nekünk is ad a jó Isten egy kis szerencsét: a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egyik kiváló régészének, Sztáncsuly Sándornak éppen itt Kökösben ringatták bölcsőjét. Volna-e szakavatottabb ismerő, akit megkérhettünk volna: szóljon Kökös régmúltjáról, honnan a hangzatos helységnév: Kökös?

A Kökénybokor helynév már 1776-ban ismert volt – mondta, s nem is csodálkoznak a helybeliek, többek hiszik, hogy Kökös neve ehhez a helyhez/helynévhez kapcsolódik, hisz ez a bokor szereti az itteni talajt. A Magos-Eger határrészen az őskor és a népvándorlások időszakában megtelepedett itt is az ember – fejtette ki. A Krisztus előtti évezredekből bronzkori emberek nyomai bukkantak elő, később jelen voltak a germán eredetű vizigótok is. A Feketeügyön áthajló vasúti híd közelében 1949-ben középkori temetkezés maradványai kerültek napvilágra. A csontvázas sírból előkerült kétélű kard markolat-gombjába bevésett kereszt alapján a temetkezés a 14–15. századra keltezhető. A kardot a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében őrzik.

Van azonban egy újabb ragadványneve is a településnek, humorosabb s az a jó, hogy eredetére a most élők is emlékeznek. „Volt egy öregasszony, aki mindig a kapu előtti padon töltötte szabad idejét és állandóan bucsálódott, rágódott. – Mi a baj, néném? – kérdezték a szomszédok. – Búsulok, mert még nem jöttek meg a gólyák. Búslakodott, hogy „szegényeknek milyen messziről kell hozzánk jönniük”. Ismét bucsálódik-e néném ’sze már itt vannak ismét, megérkeztek!?” – kérdezték később. Igen, most azt búsulom, hogy milyen messze kell szegényeknek innen visszarepülni!” A gólyás néniről, akit a környék ismert, a falura is ráragadt: gólyás Kökös.

Unitárius papilak

Kökös rövid ideig határállomás is volt a kicsi magyar világ idején (1940–44), fontos vasúti átkelőhely, egyfajta menekülőhely, az akkori Észak-Erdély (Magyarország) és Dél-Erdély (Románia) államhatára. A Budapest–Kelenföld vasútállomáson évtizedekkel ezelőtt jómagam is láttam még azt a 365-ös típusú, szigorúan őrzött diósgyőri gőzmozdonyt, amely a Hargita expressz nemzetközi szerelvényt vontatta Budapest és Sepsiszentgyörgy között, nyomban a Déda–Szeretfalva közti vasútvonal megnyitása után. Bölöni Kisgyörgy Tamás Kelenföldön felkeresett adatközlőm, élő rokonom mutatta meg az emléktáblával megjelölt mozdonyt, ami ma technika-történeti emlék, és elmondta, hogy az Sepsiszentgyörgyről egyetlen pullmankocsival lefutott a Feketeügy kökösi vashídjáig, ott szálltak le és fel a határon átkelő utasok.

Az emlékezet szerint a kökösi híd közelében érhette az ellenség ágyúgolyója Gábor Áront, az eseményről kötetek, vers, festmény is szól, és így nem is volt kérdés az elmúlt időkben, hogy a megújult és kibővült kökösi I-VIII osztályos iskola felveheti-e a Gábor Áron nevét – nem, mert már régebb felvette! Utóbbi kökösi utunk alkalmával csak ódzkodva mertük megkérdezni a községközpont iskolájának igazgató-tanárát az erdővidéki gyökerekkel rendelkező Szabó Erikát, hogy vajon tudja-e minden gyerek, ki volt Gábor Áron? – Valóban nem telik el úgy egy esztendő, hogy a március 15-i ünnepségen, a kökösi Gábor Áron emlékműnél mások mellett ne a mi gyerekeink-tanulóink lennének a főszereplők, a kora tavasz virágával kezükben – újságolta.

Gábor Áron-emlékhely

Műemlék-templom

Itt található Sepsiszék egyik műemlék temploma is. Az olvasó kitalálhatja, hogy a felújított-restaurált unitárius templomról van szó, de azt is tudni kell, hogy a más helyi felekezetek templomai is őriznek figyelemre méltó jellegzetességeket, a római katolikusoknak pedig imaházuk van a faluban.

Öröm mindenki számára, hogy a templom javítási és restaurálási munkálatainak befejezése óta már nyomdafestéket látott egy részletes, gyűjteményes tanulmánykötet is, melyet a sepsiszentgyörgyi Jánó Mihály művészettörténész szerkesztett, s melyben a témakör legismertebb hazai személyiségei értekeznek: olvasni lehet Mátyás György volt kökösi lelkész korabeli beszámolóját és a kortárs kutató, néhai Kónya Ádám még a régi rendszer idején megjelent műemlék helyzet-jelentését is. Kiderült, hogy a mai épület helyén már a 14. században állt egy, a mostaninál kisebb, nyújtott félkör alakú szentéllyel rendelkező templom, amelyet a késő középkorban, majd a reformációt követő időkben többször bővítettek, alakítottak. A nyugati falon megmaradt falfestmány-maradvány művészettörténeti érték, érdekesség, egyike a híres Szent László-legenda székelyföldi ábrázolásainak.

Jánó Mihály a kökösi falképek kapcsán külön kitért arra, hogy az 1068-as valós kerlési ütközet nyomán keletkezett Szent László-legenda Vár- és Kivonulás-jelenete csupán az erdélyi templomokban jelenik meg. A falképeken látható, amint az erdélyi püspök megáldja a Doboka várából kivonuló Szent Lászlót és seregét.

A tiszteletes Márton Edit jelenlegi fungens unitárius lelkésszel való beszélgetésből kitűnt, hogy folytatják a parókia közvetlen környezetében álló, a Serester család hagyatékából adományozás révén az egyházközség tulajdonába jutott romos épület javítását a Nemzeti Helyreállítási Programból származó anyagiakból. Ígéretes emlékhely bontakozik majd ki ebben, közelében pedig megkezdték egy, az egyházközség tulajdonában levő közösségi ház felújítását is, melyben többek között helyet kap egy gyülekezeti terem is.

Szabó Erika iskola-igazgató

Márton Edit, aki 2022 októberétől kökösi lelkész, folytatja-igazgatja a megkezdett munkálatok ügyes-bajos dolgait. Tevékeny nőszövetséget örökölt, új gondnokot választottak Sztolyka László helyi vállalkozó személyében. A lelkészi lakás előterében áll az egyházalapító Dávid Ferenc, az unitárius reformáció mártírjának, a vallási türelem prófétájának mellszobra, soros emlékünnepét Kökösben december második vasárnapján tartják.

Kökös mai református temploma helyén is egy kisebb régi templom állt a 17. század közepéig, amely összedőlvén 1799-1803 között épült meg a jelenlegi épület. Tornyában két harang szól: 1792-es kis harangját Gyárfás Zsigmond lelkész és Tusnádi Györgyné saját költségén öntette, az 1955-ös harangot a hívek adományaiból készítették el. A templom cintermében az 1848-49 szabadságharc, valamint a II. világháborúban elesett hősi halottak névsora olvasható, előterében a Klutsch István Gábor presbiter által készített emlék-kopja a millecentenárium és a magyar reformátusok világtalálkozójának állított emléket (1996).

Kökösben az ortodox felekezetnek két temploma van. Ezek közül a régebbi a 18. századi faépítészet emléke: az 1740-ben fenyőfából épült, Szent Péter és Pál apostolok oltalmába ajánlott templomot 1812 és 1815 között a Brassó megyei Tatrangból szállították ide, falfestményei már a 19. században készültek. Az épületet régi temető veszi körül. 1934–36-ban új, bizánci kupolás görögkeleti templom épült a Szentháromság tiszteletére.

Bácstelek iskolája

Három jeles képzőművész szülőfaluja

A témakörben kedves emlékek sorakoznak, szerencse segít munkámban, ugyanis  mindhárman ismerőseim voltak, ismertem/ismerem őket. Engedjen meg az olvasó egy-egy emlékfoszlányt. Deák Ferencet (1935-2013), Deák Ferit, bár csak egy évvel volt nálam idősebb, a Székely Mikó kollégium hangos basáskodójának ismertem. Nem csoda, mert Gödri Ferenc rajztanár úr kedveltje-dédelgetettje volt, már akkor kitűnt csodás rajzaival, kompozícióival. Hamar eltűnt, nyakleveseit már rég megbocsátottam, mire újra felfedeztem őt, aki akkor már Szeged jeles művésze, grafikus, könyv-illusztrátora volt. Itthon a Román Kulturális Érdemrend 1 fokozatát kapta, tagja volt a Barabás Miklós Céhnek, Betű és rajz című könyvét magam is használtam. A szegediek is, de itthon mi is büszkék vagyunk személyére.

Plugor Sándorra (1940-1999) úgyszintén büszkék a kökösiek, szülőházát emléktábla jelöli, porai a falu temetőjében pihennek, mesteri rajzaival örökre jelen van Erdélyben, Háromszéken. Halála után Budapesten rendezték meg emlékkiállítását 2001-ben.

Petrovits István (sz. 1945) jelenleg Sepsiszentgyörgyön él családjával. Tanulmányait a marosvásárhelyi Művészeti Iskolában kezdte, 1966-ban érettségizett. Mesterei: Hunyadi László, Izsák Márton, Nagy Pál, később a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskola végzettje. Dél-Kelet Erdély egyik legtermékenyebb szobrásza. Diplomamunkája, egy grandiózus méretű beton-szobor (Dierna zászlaja) a Duna parti Orsován található. Évekig rajzot és szobrászatot tanított Székelyföld jeles iskoláiban. Híres személyiségeinkről készített szobrai szinte megszámlálhatatlanok. Kökös három szülötte külön-külön egyedi, hasonlóságuk csak halhatatlanságukban emlegethető külön-külön.

Református templom

A községközpont és Bácstelek

Kököst csak a közlekedési utak és a Feketeügy választja el a zömében románok lakta Kökösbácstelektől, melyet nem egy alkalommal fenyegettek-pusztítottak a folyó fékezhetetlen árvizei. Neve árulkodóbb, mint a kökényes-gólyás községközponté, hiszen egyértelműen jelzi, hogy juhpásztorok alapították, akik a dús legelőkben gazdag alsó-háromszéki lapályon leltek megélhetésre, ahova főleg a bikfalvi tehetős székely birtokosok hívták meg őket. Ortodox templomukat 1899-ben építették Nagyboldogasszony tiszteletére. Cintermében kereszt tiszteleg a második világégés helyi áldozatainak emlékére.

Látogatásunk idején az infrastruktúra kiépítésének felénél tartott, szennyvíz-hálózata elkerülte az ivóvíz bevezetését, ebben az évben feljavították a település iskoláját, ottjártunkkor még a javítók állványai ölelték körül az épületet.

Nem ment könnyebben a községközpont infrastruktúrájának alakulása sem. Az ivóvíz-bevezetés program 2018-hoz kezdődött, de csak most érünk a végére – mondta Tăraș Silviu polgármester –, s most Bácstelek következne. Kökösben ugyan halad a szennyvízhálózat kiépítése, de szinte hihetetlen, hogy a szennyvizet mind a két irányból a szomszédos Brassó megyei Prázsmáron megépült nagy befogadó képességű tisztító berendezéshez kell bekötni, melyhez hét környékbeli szomszédos község társult, s így több mint 570 ezer lej bért kellett kifizetnünk, amit szerencsére sikerült kialkudni, hogy négy részben törleszthessük – részletezte a községgazda.

Régi görögkeleti templom

Nem egyszerű az aszfaltozási program kivitelezése sem, amely mindkét településen részleges. Tizenegy kökösi mellékutca van tervbe véve, a kivitelező a sepsiszentgyörgyi Valdek cég lesz. Végre a Vodafone is megkezdheti mindkét településen a közvilágítás felújítását Ottjártunkkor egy helyi tömbházlakás szigetelését végezték a helyreállítási alapból.

Lám-lám egy kettős újságoldal is kevés felsorolni mindent: hogy pályázott Kökös is okos buszmegállókra, köztéri padokra, és az önkormányzat tervei között szerepel egy új játszótér létesítése a Vasút utcában, véglegesíteni akarják a mindkét települést szolgáló gázhálózat kiépítéséhez szükséges formaságokat, távlatokban még egy sportcsarnok létesítéséről is álmodnak.