Nem más ez, mint a nyolc oldalon megjelenő Observatorul Belin Vale időszakos lap, a Bölöni Figyelő román nyelven megjelenő kiadványa. Az első ilyen jellegű, kimondottan a helyi cigány társadalom számára készült lap bemutatójára hívtak, vennénk kezünkbe, olvasnánk bizonyítékául annak a törekvésnek, melynek kapcsán egy lépcsővel magasabb szinten, az írott média segítségével is egyfajta integrációra kötelezi ezt a népcsoportot a községi tanács, az a tanács, melynek négy roma nemzetiségű tagja van. Hogy roma-e, avagy cigány, hogy cigány-e, avagy román állampolgár, erről helyben vita lángolt fel Alexandru Racolţea megyei roma líder és helybeli tanácstag szavai nyomán. A bölönpataki romák ugyanis román anyanyelvűek.
— Mi cigánynak tartjuk magunkat — mondta a helybeli I—IV. osztályos iskola szülői bizottságának elnök asszonya, Roxana Drăgan —, s ezt nem is szégyelljük, de a cigány nyelvet nem ismerjük, így történt meg, hogy a telep lakóinak egy része románnak tartja magát, ezt is vallották a népszámlálás alkalmával. Ezek vagyunk, ez van. Kétfelé szakadtunk!
— Az én apám fakanálcsináló volt, a Lingurar név is jelzi ezt. Én sem szégyellem, de vallom, hogy mi nem románok, hanem cigány nemzetiségű, román anyanyelvű állampolgárok vagyunk, sokan tagjai a Megyei Roma Pártnak. Kérem, hogy a lap közöljön vallásos jellegű anyagokat, cikkeket a specifikus cigány kultúráról. — Jó másfél vagy két évszázaddal ezelőtt itt kevesebb roma élt nagyon szegény, földhözragadt sorban. Büszkéknek kell lennünk, hogy első helyen járunk a munkában, a hazai integrációban, szép iskolánk van, templomunk, nem jellemző ránk a bűnözés, részesei vagyunk a helyi önkormányzatnak, amellyel nagyon jó a kapcsolatunk, megfelelő egészségügyi ellátásban részesülünk — egészítette ki a gondolatsort Alexe Drăgan tanácstag, és kérte, hogy a Háromszék napilap segítse ki a helyi lapot olyan anyagokkal, melyek a cigányság eredetét és történetét tárgyalják.
A lapbemutató helyszíne az ultramodern, központi fűtéssel ellátott pataki iskola volt. Ana Sidon, a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Observatorul de Covasna munkatársa értékelte a lapot, amely a helybeli közösség szolgálatát tűzte célul, s pontos információkat közöl a szociális segélyről, a minimálbér és a gyereksegély megváltozott értékéről. Örvendtek itt a lapnak, hisz a pataki romák írni-olvasni tudó állampolgárai ennek az országnak. „Dorina tanító néni" zenés képösszeállítást mutatott be Bölönpatakról: jelenlevőknek, helybelieknek, szülőknek. A helybeli iskola baráti kapcsolatokat ápol a bölöni I—IV. osztályos és a brassói 31-es számú iskolával. A tanulók rajzversenyen nyertes képei díszítették a falakat, rövid műsorral kedveskedtek. Nem maradt el a pergő cigánytánc, sikeres volt a szép öltözetben bemutatott világi valcer. Jelen volt az 1335 lelket számláló cigány település különálló közösségi életének megálmodója, Sikó Imre polgármester, Rudolf Béla alpolgármester, Dorel Păcurau, a központi Bölöni Farkas Sándor Általános Iskola igazgatója, Victor Borzoş roma tanácstag. Elképesztően nagy a lélekszám Patakon, bizonyítéka az itt élő cigányság intenzív természetes szaporulatának, valóságos demográfiai robbanásának. Tizenegy tanügyi szakember oktatja a gyerekeket. — Itt a két nyelv kölcsönös ismerete jól összekapcsol minket. Nincs, aki ne értené, avagy ne beszélné jól-gyengébben a magyar nyelvet. Nekünk abban a községben, ahol a cigányság lélekszáma meghaladja a magyarságét, együtt kell élni ezzel a közösséggel. Ezért tartom kötelességemnek kihasználni minden programot, minden roma pályázatot, amit javukra lehet fordítani. Kijavíttattuk az ide vezető utat. Lefektettük az ivóvízhálózatot, közösségi házat terveztetünk számukra, hamarosan kijavíttatjuk a művelődési otthont, és segítünk a megkezdett pünkösdista templom építésében is — jegyeztük a polgármester szavait.
— A mi elvárásaink bokrosak. Legfontosabb lenne a szennyvízhálózat kiépítése, a patak melletti, ún. Előhágó alatti „túlsó út" kövezése, kavicsozása. Szinte járhatatlan állapotba került, sártengerré lett. Tudjuk, mi a feladatunk: a szociális segély fejében dolgozni kell, dolgozni fogunk! Kilátásban van itt egy közösségi ház megépítése a Román Fejlesztési és Szociális Alap pénzén. Lépéseket tettünk, hogy folytatni lehessen új templomunkat, mert a régit rég kinőtte Patak. Februárban ünnepeljük a romák nemzetközi napját. Erre kezdjük meg a készülődést. Van már egy jól működő tánccsoportunk. — Mi is írni fogunk ebben a lapban — mondták a jelen levő roma tanácstagok —, mert rólunk és nekünk szól. Örvendünk, hogy segít minket a tanács. Fiataljaink faipari jellegű osztályba járnak Baróton, érettségizni akarnak. Sokat léptünk előre az elmúlt évek alatt. A roma, ha pénzt kap, hamar a fenekére ver. Ezért használjuk ki azt a lehetőséget, hogy a szociális segély húsz százalékának értékében kenyeret kap a pataki nép. Mindennap friss kenyeret hoznak nekünk a baróti pékségtől, mindenkinek biztos a mindennapija. Jön a tavasz, lesz napszámosmunka a faluban. Nem felejtettük el a seprű- és a kosárkötést, a lábsúrló-, a fakanál- és a szerszámnyélkészítést. Nos, miért ne mondanánk el, hogy a Magyarországon szerzett keresetekből egyre szebb és modernebb házak épülnek itt. Áldás a mi számunkra a pünkösdista vallás: arra tanít, hogy ne igyál, ne duhajkodj, ne lopj, légy becsületes ember. Ha van is néha baj, hepaj (mezőlopás, illegális legeltetések), a rend emberei jóhiszeműen állnak a dolgokhoz, védenek, a büntetéssel is nevelnek.
.jpg)
