Nagyon könnyű megbélyegezni az önkormányzatokat, hogy nem önfenntartók, és fő érvként erre alapozni a megamegyék létrehozásának tervét, miközben pont a helyi közigazgatási egységek az elszenvedői a kormány több pénzügyi döntésének – jelentette ki tegnap Miklós Zoltán. Az RMDSZ parlamenti képviselője szerint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által a képviselőházba beterjesztett, az ország közigazgatási átszervezéséről szóló törvénytervezet álérveken alapul, a központosítást erősíti, a magyar közösségre nézve pedig kiemelten veszélyes helyzetet teremt, és mindenképp meg kell akadályozni, hogy gyakorlatba ültessék.
Miklós Zoltán a tervezet kapcsán kedden szólalt fel az alsóház plénuma előtt, ahol elmondta, hogy egy ilyen átszervezést azért nem szabad meglépni, mert az egész elképzelés még távolabb viszi a döntéshozatalt a polgártól. Az óriásmegyék létrehozásával arra kényszerítik az állampolgárokat, hogy egyszerű ügyek rendezése érdekében több száz kilométert utazzanak, hiszen több olyan jelenlegi megyei intézmény is megszűnne, amelyeket az emberek ma rendszeresen felkeresnek, így a mezőgazdasági kifizetési ügynökség, az egészségbiztosító pénztár irodái, a nyugdíjosztály, vagy a különböző ügynökségek. Az az ellenérv pedig, amit a kezdeményezők felhoznak (miszerint a digitalizáció ellentételezné ezt) nem állja meg a helyét, ugyanis több példa is említhető arra nézve, hogy a digitális ügyintézés terén Románia mennyire gyerekcipőben jár.
A honatya szerint az USR-tervezet kezdeményezőinek egyik fő érve, hogy az önkormányzatok nem önfenntartóak, lévén, hogy a bevételeik kevesebb mint ötven százaléka származik helyi forrásból, illetve összbevételük 70 százaléka működési költségekre megy el. Azt is leírják, hogy az országban működő önkormányzatoknak mindössze hét százaléka önfenntartó. A megoldást erre a problémára (és egyben a közszféra pénzügyi hatékonyságának növelésére) abban látják, hogy a meglévő megyéket összevonnák a fejlesztési régiók szerint kialakítandó óriásmegyékbe, illetve módosítanák, hogy lakosságszám szerint mi számítana községnek, városnak. Utóbbi azt jelentené, hogy község csak háromezer lakosnál nagyobb közigazgatási egység lehetne, míg város csak legkevesebb 20 ezer lakosú település. Ha a jogszabály hatályba lépne, az új rendelkezések értelmében országos szinten a jelenlegi 2862 községből 1651 szűnne meg (Kovászna megyében a meglévő 40-ből 23), a városok esetében 319-ből 230 válna községgé, Háromszéken pedig csak Sepsiszentgyörgy maradna meg városnak – ismertette a képviselő.
A honatya szerint elfogadhatatlan, hogy egyszerűen megbélyegzik az önkormányzatokat, hogy nem önfenntartóak, miközben nem veszik figyelembe, hogy pont őket hozzák hátrányos helyzetbe a kormány nem megfelelő pénz- és adóügyi döntései. Miklós Zoltán több példát is említett. Eszerint idén a kormány 12 milliárd lejt tartott vissza az önkormányzatok egyik fő bevételi forrásának számító személyi jövedelemadóból, adómentességet vezettek be az építőiparban, mezőgazdaságban, IT-szektorban dolgozók számára, de az önkormányzatok ebből fakadó jövedelemkiesését nem kompenzálták, az áfából évek óta keveset utalnak vissza, illetve a helyben megtermelt értékből származó adóbevételek egy része továbbra is Bukarestet gazdagítja – sorolta. Mikós Zoltán szerint ha erős önkormányzatokat akarnak, akkor a fővárossal, az állammal szembeni függőségen kell lazítani, azaz decentralizálás szükséges. Továbbá, ha pénzügyi hatékonyságot szeretnének, akkor a „felesleges központi intézmények” számát kell csökkenteni. A közigazgatásban dolgozók kétharmada állami intézményeknél van alkalmazásban, alig egyharmaduk dolgozik az önkormányzatoknál – nem az utóbbiakat kellene piszkálni – szögezte le a honatya. Legalább ennyire fontos lenne az adóbehajtást hatékonyabbá tenni, mivel ezen a téren Románia negatív rekorder Európában.
A képviselő emlékeztetett: a magyarság számára külön veszélyt jelent az, hogy az óriásmegyékben kisebbségbe kerülne, és ezzel több olyan intézmény is megszűnne, mely a közösség identitásának megőrzése szempontjából kiemelten fontos. Hónapok óta azt érzik, hogy nem csak az USR szándéka a közigazgatási átszervezés, ez az elkövetkező időszakban is napirenden lesz, előfordulhat, hogy más alakulat is előáll a saját változatával, és valós a veszély, hogy belevágnak a megvalósításba – vélte a honatya.
