Az utóbbi időben megsokasodtak a Iohannis elleni kifogások: egyre többen és egyre hangosabban sérelmezik, hogy saját szórakozására fordított közpénzeket (a prokollvillák kertjében kialakított minigolfpályáktól a Szebenben kitérőt tevő luxusrepülőgépekig és a hivatalos utaknak álcázott, de hivatalos programot alig tartalmazó egzotikus nyaralásokig hosszú a sor, és még Romániában is látták sízni, kirándulgatni, nyilván kísérőszemélyzettel), hogy a Colectiv-tűzvész egyik évfordulóján koszorúzás helyett inkább a golfot választotta, de hosszú hiányzásai is szemet szúrtak; egy ízben az AUR a rendőrségen is bejelentette az államfő eltűnését, miután több mint egy hónapig távol maradt a nyilvánosságtól. Nos, az elnöki hivatal közlése szerint „az államfő kötelezettségei és jogkörei nem ruházhatók át, így megbízatása nem teszi lehetővé a tevékenysége ideiglenes megszakítását a munkajog által meghatározott szabadság céljából”. A hivatal azt is tisztázza, hogy az elnök nem részesült és nem is fog részesülni pénzbeli juttatásban a fel nem használt szabadnapjai után, mint ahogy más munkavállalók esetében ez megtörténik. Jár viszont neki életfogytiglan egy hivatali lakás, titkársággal együtt. Ez is botrány tárgya egyébként, hiszen állítólag 7 millió euróból újítanak fel egy kisebb palotát számára. (Libertatea)

RENGETEGET TANULNAK, DE HIÁBA. Bár sokat tanulnak az iskolában, hiszen lenyűgöző mennyiségű információval, fogalommal és elmélettel bombázzák őket, a romániai diákok úgy fejezik be a 12 éves iskolai tanulmányaikat, hogy nem sokat tudnak. Ez nem feltétlenül ő hibájuk, inkább a romániai oktatási rendszeré, amely megrekedt az elavult paradigmákban – állítja Marius Perianu professzor, a matematikaolimpia válogatott koordinátora, aki szerint a mennyiség nem minőség, az oktatás nem a tantárgyak számáról, hanem a tanítás és az értékelés minőségéről kellene hogy szóljon. A ma működő oktatási rendszert 50 évvel ezelőtt tervezték, és azóta alig változott valami, átmentünk néhány reformon, de ezek nem feltétlenül strukturálisak. Húsz évvel ezelőtt is 15–20 tantárgyat tanultak évente a diákok, most is, bár ennyi tantárgyat csak felszínesen lehet megtanítani, nincs lehetőség az ismétlésre, a gyakorlásra, az alkalmazásra, az elmélet gyakorlatba ültetésére, az információk összekapcsolására, az ismeretek elmélyítésére – sorolta. Perianu szerint apró, de fontos dolgokat lehet bevezetni anélkül, hogy forradalmasítanánk a rendszert. Példaként említette, hogy 7. és 8. osztályban a diákoknak heti egy-egy órájuk van földrajzból és történelemből, ehelyett lehetne 7. osztályban két órájuk földrajzból történelem nélkül, majd 8. osztályban két órájuk történelemből, földrajz nélkül. Így nem vesz el sem a tantárgy, sem a program, sem az óraszám, sem a pedagógus­szám, de lenne egy tantárgyból heti plusz órájuk, amikor elmélyíthetik a tanultakat – vélekedett. E módosításokat nem is kellene országos szinten alkalmazni, hanem minden egyes iskola saját igényei szerint dolgozhatná ki és valósíthatná meg, ami a rendszer decentralizálását jelentené. (Adevărul/Maszol)