Farcádi Botond
Miközben az elnökválasztás első fordulója több óriási meglepetést hozott, mindennél fontosabb, hogy a magyar közösség és érdekvédelmi szervezete e hatalmas csatazajban pillanatig se tévessze szem elől az iránytűt. Mindaz ugyanis, ami tegnap történt Romániában – és persze a külföldi szavazókörzetekben –, még mindig csak előjáték: számunkra ugyanis jövő vasárnap, december elseje az igazi „D-nap” (a II. világháború végjátékát jelentő normandiai partraszállás kezdetének napja – szerk. megj.), hiszen a magyarság szempontjából a parlamenti választás a döntő fontosságú. Lássuk ezért, hogy az első forduló milyen tanulságokat tartogat, illetve milyen változásokat hoz a hadszíntéren.
Noha e sorok írásakor, vasárnap késő este végleges eredmények még nem állnak rendelkezésre, néhány következtetést már az exit poll felmérések adatai, illetve a részeredmények alapján is le lehet vonni. Az bebizonyosodott, hogy a szociáldemokraták szervezettsége aranyat ér: Marcel Ciolacu ott lesz a december 8-i döntőben. Lehet azon elmélkedni, hogy eredménye mennyire számít jónak vagy gyengének, de ez a lényegen nem változtat: a Szociáldemokrata Párt a romániai politikai paletta olyan meghatározó ereje, amely az elmúlt évtizedek során nemcsak hogy túlélte a legdurvább botrányokat, de bármikor képes a voksok 25–35 százalékát becsatornázni – ezzel az eredménnyel érdemes számolni a parlamenti választásokon is.
Érdemes arra is figyelni, hogy mi olvasható ki a második körbe jutásért harcoló többi jelölt eredményeiből. Az egyértelműen látszik, hogy az eddig jobbára kétpólusú, bal- és jobboldali pártokból, szövetségekből, esetleg valamely rendszerellenes szervezetből álló politikai tér hárompólusúvá vált. A Nemzeti Liberális Párt köré szerveződő „hagyományos” jobboldal még az egykor rendszerellenesnek számító USR-vel együtt is csak 25 százalék körüli támogatottságot ért el jelöltjei, Elena Lasconi, illetve Nicolae Ciucă révén. Ez elméletileg a „baloldallal” nagyjából összemérhető pólust jelenthetne. A legnagyobb meglepetés azonban, hogy hasonló nagyságrendű, sőt, nagyobb tábor szavazott a két szélsőséges jelöltre, George Simionra és Călin Georgescura. Ez pedig igencsak riasztónak tűnik a december 1-jei parlamenti választás perspektívájában: ezzel a lendülettel, amelyet most vettek a román nacionalisták, akár az AUR, akár Diana Șoșoacă S. O. S. Romániája, akár valamely más, már létező politikai alakulat bőrébe bújva olyan eredményt érhetnek el együttesen, amely adott pillanatban, különféle válsághelyzetekben nagyon könnyen hatalomra is segítheti őket.
Végül pedig pár szó a magyar eredményről. Kelemen Hunornak egy jó kampány után sikerült megszólítania a magyar közösséget, s bár pontos számok még nem állnak rendelkezésre, az látszik, hogy elnökválasztás első fordulójában régóta nem szavazott ennyi magyar. Mondhatni tehát, hogy jó morállal, jól sikerült negyeddöntő és elődöntő után várhatjuk a december elsejei döntőt: tudja mindenki a receptet, és van honnan erőt meríteni.
A következő öt napban az éberség a legfontosabb: bármekkora legyen a csatazaj, bármilyen fondorlatok, kalkulációk és machinációk kezdődjenek, bármilyen háttéralkuk vagy paktumok tűnjenek föl a láthatáron az elnökválasztás második fordulójának perspektívájában, az RMDSZ-nek és szavazóinak csak és kizárólag december elsejére szabad összpontosítani. Kelemen Hunor elég szavazatot kapott ahhoz, hogy komolyan kelljen venni a magyarságot, ha december 1-jén ezt az erőt parlamenti helyekre sikerül váltani, akkor bárki is nyeri a román elnökválasztás második fordulóját, a magyarság csak nyertes lehet.
Fotó: Facebook / Kelemen Hunor
