Alig néhány napra rá maga az államfő látogatott Kovásznára, hogy megismételje autonómiaellenes kijelentéseit, alkotmányjogra tanítsa az autonómiatörekvőket, és biztosítsa az itt élőket: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a térség fejlődésnek induljon. És lám-lám: a Boc-kabinet három minisztere el is ment Csíkszeredába, a héten pedig újabb tárcavezetők látogatására számíthatunk. Ráadásul az államfő is gondolt egy merészet, és szűk egy héttel kovásznai kiruccanása után ismét feltűnt vidékünkön: a bálványosi disznótoros fesztiválra látogatott el.

A miniszteri ígéretek, programok, tervek mindenképpen reménykeltőek: az infrastrukturális fejlesztések Székelyföld gazdasági erejét növelhetnék, a decentralizáció pedig a Bukaresttől való függést tompítaná bizonyos mértékben. A víz- és csatornarendszerek építése, utak korszerűsítése, új lakások átadása országszerte szükséges, különösen Hargita és Kovászna megyében, amelyeket az elmúlt években, évtizedekben az ország leggyengébben fejlett térségei közé soroltak. Éppen ezért szívesen látott vendégek mifelénk a Boc-kormány miniszterei, főként ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt húsz évben egyáltalán nem tolongtak a román tárcavezetők Székelyföldre.

Tévedés lenne azonban azt hinnünk, hogy a térségünk iránti fokozott érdeklődés, a miniszteri ígéretek a bukaresti hatalom gyökeres szemléletváltásáról tanúskodnának. Bizonyítja ezt az, hogy a kabinet továbbra sem hajlandó alkalmazni a pozitív diszkrimináció elvét a két megyében (tehát a lemaradás ellenére sem kapnak több pénzt, mint más vidékek), illetve hogy Traian Băsescu etnikai tisztogatásról beszél. Sokkal valószínűbb tehát, hogy az elnökválasztások előtti politikai konjunktúra miatt került Székelyföld a figyelem középpontjába. De ez még nem jelenti azt, hogy ne kellene kihasználni a kedvező helyzetet a térség fejlesztésére és az autonómiaigény kinyilvánítására.