András-Nagy Róbert lapunk megkeresésére elmondta, hogy a régi kórházépület korszerűsítési elképzelése 2012-ig nyúlik vissza. Az eredeti tervet azóta több rendben is módosítani kellett, 2019-ben például alaposan át kellett szabni, az időközben megjelent pénzügyi és műszaki elvárásokhoz, szabályzásokhoz igazítani. A rá következő évben jött a koronavírus-járvány, majd a szomszédban zajló háború hozta pénzügyi káosz, árrobbanás, ami a költségek alakulását kiszámíthatatlanná tette.

A járványidőszak egyik pozitívnak mondható hozadéka volt ugyanakkor, hogy bizonyos következtetéseket le tudtak vonni a kórházi ellátás megszervezése kapcsán, és ezeket is figyelembe véve döntöttek úgy, hogy a tervet más szempontból is frissíteni kell: tartalmazza az épület előkészítését a kórház teljes egészét érintő digitalizációs fejlesztésekre és energiahatékonysági beruházásokra. Utóbbi azt jelenti, hogy a hatalmas, kedvező fekvésű lapos tetőn napelemeket lehet elhelyezni és ezek segítségével elég jelentős mennyiségű zöldenergiát előállítani. A 2012-es, 2019-es tervekben ez még nem szerepelt.

Az egyik cél az lenne, hogy az épületben mind a páciensek, mind a személyzet számára otthonos körülményeket biztosítsanak. Eszerint választották ki a belső falak színskáláját, külön mosdóval ellátott, világos kórtermeket képeztek-képeznek ki, olyan hűtés-fűtésrendszert alakítanak ki, amely mind nyáron, mind télen megfelelő komfortszintet biztosít a bennfekvő betegeknek és a személyzetnek.

Fotó: Albert Levente

Október közepén átvették az eredeti ingatlanhoz hozzátoldott részt, a központi szárnyat, illetve az épület főbejáratától nézve a jobb oldalon elhelyezkedőt. Ez azt jelenti, hogy a munkálatokat is sikerült a kórház főbejáratához közeli, a konyha szomszédságában lévő szárnyra redukálni. Az építő itt dolgozik most, szerkezeti megerősítés zajlik, párhuzamosan a teljes tetőszerkezet és a nyílászárók cseréje is elkezdődik.

András-Nagy Róbert szerint tisztában vannak azzal, hogy ez a személyzet és a páciensek számára is „háborús övezet”, ütvefúrók, betonkeverők, kalapácsok hangja közepette gyógyítanak, gyógyulnak, ám ez az ára annak, hogy a végén egy olyan épületet sikerüljön kialakítani, amely jó munka-, illetve gyógyulási körülményeket biztosít. „Az építkezéssel eljutottak abba a szakaszba, hogy amennyiben rendelkezésre állnak a még szükséges források, akkor két év alatt be lehet fejezni az egészet. Az eredeti szerződésben szereplő 28 millió lejt jóval meghaladják a kiadások, és óvatos becslésünk szerint a végére elérhetik az 50 millió lejt” – fogalmazott a menedzser. András-Nagy Róbert ugyanakkor rámutatott: a kórház akkor tudott fejlődni, amikor a kormánytól is kapott támogatásokat beruházásokra. Hosszú évek tapasztalata azt mutatja, hogy beruházásokra Bukarestből akkor érkeztek pénzek, amikor volt rá politikai akarat, és volt, aki elérje, hogy ez meglegyen, azaz volt erős magyar képviselet.