Az első forduló érvénytelenítését két elnökjelölt kérte: Sebastian Constantin Popescu és Cristian Terheș. Előbbi óvását formai okok miatt elutasították, az AUR színeiben EP-képviselővé választott, ám a Román Nemzeti Konzervatív Párt államfőjelöltjeként induló (és 95 ezer szavazattal 9. helyen végző) Terheş igénylését azonban elfogadták. A G4Media információi szerint Terheș azt állítja, hogy néhány szavazókörzetben a Ludovic Orbanra leadott voksokat a szavazóköri bizottság tagjainak egyetértésével „kijavították”, így 35 vagy 58 szavazat helyett mindössze egy jelent meg a Jobboldal Ereje párt elnökének neve mellett. (Mint ismeretes, Ludovic Orban november 18-án, 6 nappal az elnökválasztás első fordulója előtt visszalépett Elena Lasconi javára, csakhogy a szavazólapokat addig már kinyomtatták, a neve ott maradt, és voltak is, akik rá szavaztak, így papíron három jelöltet – közöttük Popescut – megelőzött.) Ez pedig befolyásolhatta az első forduló eredményét, amelyben Elena Lasconi alig 2740 szavazattal kapott többet, mint Marcel Ciolacu. Ciolacu egyébként első perctől elismerte az eredményt, közölte, hogy nem kívánja megtámadni, és gratulált Lasconinak.

Az alkotmánybíróság a vonatkozó törvény értelmében akkor érvénytelenítheti az elnökválasztás első fordulóját, ha a szavazást és az eredmény megállapítását olyan csalással hajtották végre, amely alkalmas arra, hogy megváltoztassa a mandátum odaítélését vagy a jelöltek sorrendjét. A csalás kizárásához 9,4 millió szavazatot kell újraszámolni, ami az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szerint „abszolút, abszolút lehetetlen”. Toni Greblă azt is elmondta: az elnökválasztás második fordulójának kampánya csak azután kezdődhet el, miután az alkotmánybíróság érvényesítette az első forduló eredményeit, és hivatalossá válik, hogy melyik két jelölt jutott tovább. A kormány által elfogadott választási ütemterv szerint a második forduló kampányának ma kellene rajtolnia. A BEC tegnap estig kidolgozta az eljárást, az újraszámlálást december elsején 22 óráig kell befejezni.

Az alkotmánybíróságnak a szavazatok újraszámlálására vonatkozó döntését minden párt rossznak tartja. Az eset nem példátlan, a 2009-es elnökválasztás második fordulójában (amikor Traian Băsescu kis fölénnyel győzte le Mircea Geoanăt) is megóvták az eredményt, de akkor csak az érvénytelenített szavazatok újraszámlálását rendelte el az alkotmánybíróság, és nem szorított semmilyen határidő; az eredmény egyébként nem változott.

A TikTok befolyásolhatta a választást

Hatalmas előnyben részesítette az egyik romániai elnökjelöltet a TikTok platform – állapította meg tegnap a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT), amely az ügyészségtől, a választások szervezésében illetékes hatóságoktól és a nemzetbiztonsági szervektől vár sürgős választ a felmerült kérdésekre. Az ülés után kiadott közlemény szerint kibertámadások történtek, de nem nevezi meg ezek célpontjait, és arra sem tér ki, hogy sikeresek voltak-e ezek a támadások; még az sem egyértelmű, hogy a TikTok platformmal kapcsolatosak-e. Az első fordulóban legtöbb szavazatot nyert Călin Georgescut sem nevezi meg a CSAT, csak általánosságokban fogalmaz: rámutat, hogy a TikTok a Központi Választási Iroda (BEC) határozatát figyelmen kívül hagyva megkülönböztetett bánásmódot alkalmazott, és míg a többi elnökjelölt által népszerűsített tartalmakat tömegesen szűrték, egyikük esetében nem alkalmazták az őt politikusként azonosító kódot, megsértve ezzel a választási jogszabályokat. Emiatt a kedvezményezett jelölt láthatósága jelentősen megnőtt a többihez képest, és ez „minden bizonnyal” „kihatással volt a választási folyamat végeredményére” – olvasható a CSAT közleményében. A Klaus Iohannis államfő által elnökölt testület felkérte a nemzetbiztonságért felelős hatóságokat, a választási folyamat zavartalan lebonyolításáért felelős szerveket és az ügyészséget, hogy hatáskörüknek megfelelően sürgősen tegyék meg a szükséges lépéseket az eset tisztázására.

A CSAT ülése előtt egy nappal az országos távközlési hatóság (ANCOM) alelnöke, Pavel Popescu már követelte a TikTok romániai működésének felfüggesztését, amíg az állami intézmények le nem zárják az elnökválasztási kampány esetleges manipulációjával kapcsolatos vizsgálatokat, ám ez nem történt meg. A TikTok szerdán – egyik sajtószóvivőjén keresztül – elutasította a vádakat, amelyekkel kapcsolatosan egyébként az Európai Bizottság is vizsgálódik, a román médiahatóság (CNA) kérésére.

A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) is kiadott egy közleményt, amelyben azt tudatja, hogy november 24-én, illetve az előző időszakban a kibertámadások száma és bonyolultsága is megnőtt, de ezeket azonosították és kivédték, a saját intézményük szintjén nincs arra utaló gyanú, hogy bármilyen adat módosult volna az elnökválasztás első fordulójában.

Ügyészségi, rendőrségi, adóhatósági vizsgálatok

Az ügyészségen és a rendőrségen is feljelentést tett tegnap az Állandó Választási Hatóság (AEP), ugyanakkor az adóhatóságtól (ANAF) is kikérte Călin Georgescu minden banki kivonatát; azt akarják ellenőrizni, hogy milyen mozgás volt, fizetett-e a jelölt influencereket, mivel többen is azt állították, hogy kaptak pénzt tőle, ám Georgescu egyetlen lejnyi kampánybevételt vagy -kiadást sem jelentett. Emellett a hagyományos költségeket is vizsgálják: az AEP elnöke, Toni Greblă szerint néhány településen olyan politikai hirdetések jelentek meg a kampánycélra kihelyezett táblákon, amelyeken nem jelent meg a pénzügyi vonalkód, azaz nem lehet tudni, ki rendelte meg a plakátokat és mennyiért. A napokban egyébként több influencer is elhatárolódott Georgescutól, akiről az is kiderült, hogy neves sportolók – Nadia Comăneci, Gică Hagi és a nemrég elhunyt Ivan Patzaichin – nevét is felhasználta saját céljaira a TikTokon, anélkül hogy az érintettek tudtak volna róla.

A román ortodox lelkészek egy része azonban buzgón támogatta Călin Georgescut, és arra biztatta híveit, hogy szavazzanak rá. A jelenségre Vasile Bănescu volt egyházi szóvivő hívta fel a figyelmet; a jelenlegi szóvivő, Adrian Agachi ezt cáfolta, szerinte az egyház politikailag semleges, és vezetősége kifejezetten meg is tiltotta a kampányolást; büntetni azonban nem tud érte, ezt csak az egyházközségek tehetik meg.

Káoszt okozott a kudarcos állam

„Megmagyarázhatatlan”, ami az állam élén történik, és dühös az ország vezetőire, amiért politikai instabilitást és káoszt idéztek elő – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap este. Elmondta: meglepték azok a beadványok, amelyben az első elnökválasztási forduló eredményeinek érvénytelenítését kérte az alkotmánybíróságtól két elnökjelölt, mint ahogyan meglepte a szavazatok újraszámolását elrendelő alkotmánybírósági döntés is, de ha ezt szilárd érvekkel támasztották alá, be kell tartani a határozatot. Ha azonban bebizonyosodik, hogy a jelöltségtől a szavazólapok kinyomtatása után visszalépett Ludovic Orbanra leadott szavazatokat hozzászámolták Elena Lasconi támogatóihoz, „nem fordul meg automatikusan a sorrend”, a törvény értelmében két héten belül meg kell ismételni a választást.

A helyzetet bonyolítja, hogy vasárnap parlamenti választások lesznek. „Akkora káosz van, amekkorát még nem látott a világ” – vélekedett. Az RMDSZ elnöke reagált az elnöki hivatal közleményére is, amely szerint a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megállapította, hogy történtek kibertámadások az elnökválasztási folyamat befolyásolásának szándékával. „Nem lehet ma előállni azzal, hogy kibertámadások történtek. Akkor nem láttátok? Mire költitek ti a pénzt? A nemzetbiztonságra veszélyt jelentő magyar kisebbség nyomon követésére? A választások napjáig miért nem látta ezt senki? Miért nem figyelmeztettek? Egyszerűen hihetetlen, ami történik (...) Nem látták, mi zajlik a TikTokon vagy a Facebookon?” – fakadt ki. Arra a kérdésre, hogy kapott-e jelzéseket a külföldi partnerektől a romániai helyzettel kapcsolatban, az RMDSZ elnöke azt mondta, „mindenki kérdéseket tesz fel, és senki nem ért semmit”.

Georgescu pártja is emelkedik

Az AUR lekörözheti a PSD-t a vasárnapi parlamenti választáson: a Hotnews hírportál által nyilvánosságra hozott legfrissebb közvélemény-kutatás szerint (amelyet az AtlasIntel végzett november 26–28. között) George Simion pártja 22,4 százalékos népszerűségnek örvend, miközben a Szociáldemokrata Párt 21,4 százalékon áll. A harmadik helyre, 17,5 százalékkal a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jött fel, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 13,5, az RMDSZ pedig 5,5 százalékon áll, ha hinni lehet a felmérésnek, amely az alkotmánybíróságnak a szavazatok újraszámlálására vonatkozó, minden pártot felbőszítő döntése előtt készült. Ekkor még az 5 százalékos küszöb alatt, 4,6 százalékon mérték Diana Șoșoacă SOS pártját és a Călin Georgescut támogató, mindeddig ismeretlen Fiatal Emberek Pártját (POT) is; ha vasárnapig még szereznek híveket, három szélsőséges párt is lehet a parlamentben, összesen a 30 százalékot is meghaladhatja az arányuk. Ludovic Orban és Dacian Cioloș pártocskái együtt sem érik el az 5 százalékot.