Az első forduló érvénytelenítését két elnökjelölt kérte: Sebastian Constantin Popescu és Cristian Terheș. Előbbi óvását formai okok miatt elutasították, az AUR színeiben EP-képviselővé választott, ám a Román Nemzeti Konzervatív Párt államfőjelöltjeként induló (és 95 ezer szavazattal 9. helyen végző) Terheş igénylését azonban elfogadták. A G4Media információi szerint Terheș azt állítja, hogy néhány szavazókörzetben a Ludovic Orbanra leadott voksokat a szavazóköri bizottság tagjainak egyetértésével „kijavították”, így 35 vagy 58 szavazat helyett mindössze egy jelent meg a Jobboldal Ereje párt elnökének neve mellett. (Mint ismeretes, Ludovic Orban november 18-án, 6 nappal az elnökválasztás első fordulója előtt visszalépett Elena Lasconi javára, csakhogy a szavazólapokat addig már kinyomtatták, a neve ott maradt, és voltak is, akik rá szavaztak, így papíron három jelöltet – közöttük Popescut – megelőzött.) Ez pedig befolyásolhatta az első forduló eredményét, amelyben Elena Lasconi alig 2740 szavazattal kapott többet, mint Marcel Ciolacu.

Az alkotmánybíróság a vonatkozó törvény értelmében akkor érvénytelenítheti az elnökválasztás első fordulóját, ha a szavazást és az eredmény megállapítását olyan csalással hajtották végre, amely alkalmas arra, hogy megváltoztassa a mandátum odaítélését vagy a jelöltek sorrendjét. A csalás kizárásához 9,4 millió szavazatot kell újraszámolni, de az alkotmánybíróság kérhet más dokumentumokat is a választással kapcsolatosan, amivel még jobban elodázódhat a döntés.