Szárazajta jelképe

2024. december 5., csütörtök, Jegyzet
Szekeres Attila

A parlamenti választás másnapján, miközben néhányadmagammal az eredményeken tűnődtünk, egyik társam feltette a kérdést: vajon miért szavazott Antal Árpád és Tamás Sándor Szárazajtán?

Előbbi Sepsiszentgyörgy polgármestere, a városi RMDSZ-szervezet elnöke, utóbbi Kovászna Megye Tanácsának elnöke, a megyei RMDSZ-szervezet elnöke, politikusok, akik jelenlétükkel üzenni akartak valamit. Már egy héttel korábban, az elnökválasztás első fordulójában is üzentek.

Akkor előbbi Kökösben szavazott, utóbbi Ojtozban járult urnához. Antal Árpád közösségi oldalán jelezte: „Én ma Kökösben szavaztam. Őseink a kökösi csatában vérüket adták a szabadságért és az igazságért – nekünk ma csak egy szavazatot kell adnunk, hogy jövőnket biztosítsuk!” Tamás Sándor ezt írta: „Megyénk legkeletibb településén, Ojtozban adtam le voksomat. Ez a határvidéki erődítmény évszázadokon át védte a magyarok lakta területeket, és nekünk ma ugyanez a feladatunk. Védjük meg közösen azt, ami a miénk, küzdjünk együtt az erdélyi, székelyföldi magyar emberekért, közös jövőnkért. Mindezt józan ésszel, bátor szívvel!”

Előbbi Háromszék, Székelyföld nyugati kapujában szavazott, ott, ahol a székely nemzeti hős, Gábor Áron védte a szülőföldet, utóbbi Háromszék, Székelyföld, Erdély keleti kapujában, ahonnan számos ellenség tört ránk: mongolok, törökök, tatárok, románok, oroszok. Ezek jelképek: védjük meg szülőföldünket!

A parlamenti választás alkalmával a két politikus Szárazajtán szavazott. Antal Árpád azt írta: „Ma Szárazajtán szavaztam, mert ez a hely emlékeztet, hogy a magyarellenességnek milyen tragikus ára lehet. Nem engedhetjük meg, hogy újabb emberi életek essenek áldozatul a gyűlöletnek. December 1-jén mutassuk meg, hogy a jövő a miénk, nem az ellenséges erőké!” Tamás Sándor így fogalmazott: „Én Szárazajtán szavaztam, ahol 1944-ben 13 ártatlan magyar embert végeztek ki a szélsőségesek. 80 évvel később ismét a magyarellenes erők törnek hatalomra Romániában, és a mi közösségünk vesztét akarják. Erre a veszélyre egyetlen jó válasz van: sok magyar szavazat. Arra kérünk mindenkit, menjen el szavazni, hogy erősek maradhassunk közösségként.”

1944. szeptember 26-án Szárazajtán a Iuliu Maniu Erdélyi Önkéntes Ezred Gavril Olteanu vezette brassói különítménye tizenkét helybéli magyart végzett ki – közülük kettőt lefejezett –, egyet súlyosan megsebesített, többeket pedig súlyosan bántalmazott. Az áldozatok egyike nő volt. A büntetőexpedícióra indult Maniu-gárdisták más településeken is gyilkoltak meg magyarokat, másokat haláltáborokba zártak.

Háromszéki politikusaink azért szavaztak Szárazajtán, mert Romániában ismét fokozódik a magyarellenes hangulat, és az elnökválasztás első fordulója meg a parlamenti választások a szélsőségesen nacionalista erők előretörését mutatják. Az elnökválasztás első fordulójának nyertese, Călin Georgescu agrármérnök egy korábbi interjúban a románok hőseiként említette Corneliu Zelea Codreanu legionárius vezért, az egykori félkatonai Vasgárda vezetőjét és Ion Antonescu marsallt, egykori diktátort, háborús bűnöst. (Szörnyű tetteikről lásd Történelmünk rovatunkat.) A képviselőházban és a szenátusban komoly erőre tettek szert azok a magyarellenes erők, amelyek honvédő magyar katonák sírjainak meggyalázásával, az úzvölgyi hadi temető elfoglalásával váltak hírhedtté, és azóta magyarellenes retorikával is bővítik köreiket. Ezek már nem csak jelképeink betiltatásával, anyanyelvünk használatának korlátozásával foglalkoznak, hanem a hivatásos feljelentő odáig ment, hogy kijelentette, ha szervezete (a Románok Egyesüléséért Szövetség – AUR) hatalomra jut, akkor az RMDSZ-es polgármesterek által vezetett közigazgatási egységeknek nulla lejt juttatnak fejlesztésre. Elképesztő! Hisz a magyar emberek is adófizetői a román államnak, s cserébe nem adnának semmit! No meg további jogoktól fosztanának meg!? Különben ennek az embernek – akinek nevét nem kívánom leírni – olyan elmélete van, hogy a romániai magyarságot büntetni kell azért, mert „a magyarok évszázadokon keresztül elnyomták a románokat Erdélyben”. Ez nem vicc! Többszörösen leírta feljelentéseiben.

Nos, háromszéki politikusaink azért szavaztak Szárazajtán, hogy ráirányítsák a figyelmet a veszélyre, melynek mi, magyarok ki vagyunk téve, és ezáltal buzdítsanak arra a lépésre, mellyel tehetünk ellene: a szélsőségesen nacionalista erők elleni sza­vazásra.

 

Antal Árpád és Tamás Sándor Szárazajtán. Fotó: Facebook / Antal Árpád

 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az elnökválasztás érvénytelenítéséről?






eredmények
szavazatok száma 220
szavazógép
2024-12-05: Közélet - Iochom István:

Amerikai rendőrök Háromszéken

December 1. és 5. között az Amerikai Egyesült Államokból, Florida államból érkezett rendőrküldöttség tartózkodik megyénkben Florin Popa, Kézdivásárhely volt rendőrfőnöke, a Nemzetközi Rendőrszövetség (IPA) romániai tagozata alelnökének meghívására.  
2024-12-05: Közélet - Bartos Lóránt:

Tapintható Kézdivásárhely

Tegnap délben leleplezték azt a bronzmakettet, amely a kézdivásárhelyi Rotary Klub kezdeményezésére díszíti a céhes város főterét. A városközpontot megjelenítő részletes makett elsősorban a nemlátóknak szól, de mindenki örömmel fedezheti fel rajta Kézdivásárhely történelmi központjának összetettségét, jellegzetességeit.