Bevallom, hogy nem akartam véleményt nyilvánítani a romániai államelnök-választás második fordulójával kapcsolatban, azonban a magyar nyelvű közösségi oldalak böngészése szándékom megváltoztatására kényszerített. Rádöbbentett ugyanis, hogy a honfitársaim többsége még mindig tanácstalan a teendők tekintetében, a kialakított állásponttal rendelkezők jelentős része pedig meglátásom szerint rossz irányba befolyásolja őket.
Akadnak, akik Călin Georgescura fognak szavazni és erre biztatnak másokat is. Rossz választás, mert az ápolt külsejű, jól öltözött, keveset nyilatkozó agrármérnök sajnos nem az a finom, megfontolt, népe javát akaró, az ország felvirágoztatásához szükséges adottságokkal és erényekkel rendelkező úriember, akinek látszik. A valóságban egy miszticizmussal fertőzött, zavaros gondolkodású, szélsőséges eszméket valló, ellentmondást nem tűrő, körmönfont diktátorjelölt. A múltbeli kijelentései és megnyilvánulásai ezt egyértelművé teszik.
Elena Lasconi liberális ugyan, de mellette szól, hogy nem tartozik a háborús héják, a migrációpártiak, az LMBTQ-eszméket és genderelméletet vallók, illetve gyakorlatba ültetni akarók közé, amiért a pártjában (USR) már egyszer félre is állították. Nem magyarbarát, viszont ellenségnek sem tekinthető. A minket hátrányosan érintő óriásmegyék létrehozására vonatkozó javaslatuk visszavonásával ráadásul bebizonyította, hogy adott helyzetben kész és tud is egyezséget kötni. Márpedig a politika az alkuk nyomán megszülető megállapodások művészete, amelyben csak bizonyos képességek birtokában lehet eredményt elérni.
A szavazás elmulasztása sem megoldás, hiszen ezzel a Georgescu mögé természetes módon felsorakozó, minket Ázsiába küldő, a nyelvünket és jelképeinket következetesen üldöző, a hőseink temetőjét meggyalázó magyargyűlölők táborát erősítjük. És mivel ők mind egy szálig részt fognak venni az államfőválasztáson, a távolmaradásunk esetén azt meg is nyerik. Nem hiszem, hogy ezt szeretnénk!
Mindezt megfontolva rá kell ébrednünk tehát, hogy a nemzeti közössége sorsáért felelősséget érző erdélyi magyar ebben az áldatlan helyzetben csak egy dolgot tehet: elmegy és a kisebbik rosszra, vagyis Elena Lasconira szavaz. Nem csupán azért, mert valaki ezt tanácsolta, hanem a lelkiismerete megnyugtatásáért: nem rajta múlott.
Valahányszor nehéz és elkerülhetetlen döntések előtt álltam, mindig az úgymond józan paraszti észre hagyatkoztam. A nemzedékről nemzedékre átadott tapasztalatokból kikristályosodott gondolkodásmódra és az ebből fakadó logikára. Így sikerült az adott körülmények között lehetséges legjobb elhatározásra jutnom ez idáig. Reményeim szerint most sem lesz másképp.
Bedő Zoltán
