November 4-én, amikor az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága meghallgatta őt, Christophe Hansen azt mondta, olyan biztos szeretne lenni, aki a gazdáknak dolgozik, és tapasztalatszerzés céljából felkeresné az egyes tagállamok gazdaságait. Mandátumának első száz napjára tervezi, hogy részletesen ismerteti elképzelését a jövő agrárpolitikájáról, és egyben a gazdálkodók jövedelemtámogatása mellett foglalt állást.

Az 1982-ben született Christophe Hansen Luxemburgból származik, a Strasbourg székhelyű Louis Pasteur Egyetemen végzett földtudományok, környezettudományok és kockázatkezelés szakon. 2018 óta az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselője, dolgozott a nemzetközi kereskedelmi, a környezetvédelmi, a közegészségügyi és az élelmiszer-biztonsági bizottságokban is. Foglalkozott már a Közös Agrárpolitika (KAP) kérdéseivel, a közelmúltban pedig az úgynevezett „erdőirtás szabályozásában” vett részt.

Christophe Hansen gazdálkodó családból származik, apja és testvérei is gazdaságokat vezetnek, unokatestvére pedig jelenleg Luxemburg mezőgazdasági minisztere. Luxemburgnak kevesebb mint 2000 gazdasága van, a helyi gazdálkodóknak összesen körülbelül 131 ezer hektár mezőgazdasági terület áll rendelkezésre.

Hansen hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságnak mindhárom dimenzióban, tehát gazdaságilag, környezetileg és társadalmilag is fenntarthatónak kell lennie. Ezért véleménye szerint az olyan szakpolitikák jobb összehangolására van szükség, mint az állatjólét és az éghajlati alkalmazkodás. Emellett fel kíván lépni a fiatal gazdálkodók vidéken maradása és mezőgazdaságban való munkára ösztönzése érdekében. „Tartsuk vidéken a fiatal gazdákat. Figyelmem középpontjában a generációváltás lesz a mezőgazdaságban a következő öt évben, mert jelenleg csak a gazdálkodók 10 százaléka 40 év alatti. Szeretném ösztönözni a fiatalokat, hogy a mezőgazdaságban dolgozzanak, de ennek jövedelmezőnek kell lennie számukra. Ezért a fiatal gazdákkal szoros együttműködésben generációváltási stratégiát kívánok kidolgozni” – mondta a meghallgatáson.

Az újonnan megválasztott biztos már másnap, november 28-án találkozott az uniós gazdákat képviselő Copa-Cocega szervezet képviselőivel. Az unióban ugyanis sokan (és egyre többen) azt hangoztatják, hogy 2027 után meg kellene szüntetni a mezőgazdaságot közvetlenül támogató két uniós alapot, a Garancia Alapot és a Vidékfejlesztési Alapot, helyette pedig a tagországok kapnának különböző ágazatokat átfogó program alapján egy-egy összeget, amelyből a tagország majd juttatna a mezőgazdaságnak is. Jelenleg az unió Garancia Alapjából a tagországok a különböző típusú mezőgazdasági támogatásokat fizetik, a Vidékfejlesztési Alapot pedig a mezőgazdaságot és általában a vidéket fejlesztő pályázatok kifizetésére fordítják. Természetesen az uniós gazdák nem tartják elfogadhatónak az újítást, mert bizonytalanná válna az eddigi támogatások megtartása, és a találkozón kérték a biztost, hogy képviselje a parlamentben a gazdák álláspontját. A biztos megígérte, hogy minden tőle telhetőt megtesz a két alap megtartására, sőt, javasolni fogja, hogy a mezőgazdaságnak szánt keretösszegeket minden évben emeljék meg az éves uniós szintű infláció mértékével.