El voltam keseredve, mert Iohannis tíz évig cipelte vállain országunk vezetésének nehéz terhét, és a végén úgy nézett ki, hogy semmi elismerésben nem részesül, mert nem adták neki a NATO-főtitkári funkciót, és idehaza még azt is megakadályozták, hogy bár egy kicsi szenátori székecskére pályázhasson.
De most már megnyugodtam, mert még egy síszezonra elnök maradhat, és ha nem lesz hó idén a Kárpátokban, akkor meghosszabbított elnöksége alatt mehet luxusrepülővel Afrikába, Ázsiába (vagy más, az itthoninál úgyszintén melegebb éghajlatra, ahová biztos, hogy jó sokan kívánják már őt).
Bevallom, nagyon megijedtem, amikor meghallottam, hogy az elnökválasztást elnapolta az alkotmánybíróság és az egészet elölről kell kezdeni, mert hirtelen arra gondoltam, hogy itt maradunk egy szál elnök nélkül. De aztán jött Iohannis bejelentése, hogy feláldozza magát, és addig marad elnök, míg újat nem választunk magunknak.
Sajnos ezek után még az is lehetséges, hogy a tudatlan, elbolondított szavazók ismét olyanokra pocsékolják a pecsételést, mint Georgescu, aki nemcsak Romániának, de az egész demokratikus világnak sem lett volna megfelelő. De szerencsére az alkotmánybíróság többször is megsemmisítheti a szavazás eredményét, és elrendelheti, hogy újabb fordulókat írjanak ki. Így aztán még tovább is elnök maradhat Iohannis.
Azt nem nagyon értem, miért kellett két hét, hogy az alkotmánybíróság közölje, az elnökválasztási folyamat a teljes időtartama alatt sérült. És az illetékesek: a titkosszolgálatok, az azok tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság, az Állandó Választási Hatóság stb. közben miért és hol aludtak? Ha meg tudták, miért nem intézkedtek hamarabb, az első forduló előtt? (Bár lehet, hogy nálunk nem a bizottság ellenőrzi a SRI-t, hanem fordítva.) Csak amikor kiderült a szélsőségesek sikere a parlamenti választásokon, akkor kezdték vakarni a fejüket a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban is, amely szintén akkor ébredt rá, hogy nagy a baj. És ezek után az alkotmánybíróság is lépett, és megmondta: pü-pü, nem járja, elölről kell kezdeni mindent! Annyira megkéstek, hogy külföldön, ahol Georgescu nagyon sok szavazatot szerzett, már el is kezdődött a második forduló.
Idehaza mindenki, aki él és mozog, s szóhoz, billentyűzethez, mikrofonhoz, képernyőhöz jutott, kongatta a vészharangot s nyomta a vészcsengőt és a szöveget, hogy vége a világnak és az országnak, ha Georgescu hatalomra jut. (Tévedés ne essék, magam is féltem ettől!)
A választások első fordulójába állítólag Oroszország szólt bele, de Putyin hallgatott. Szerencsére aztán jöttek Európa demokratikus vezetői és az amerikai (nagyköveti, külügyminiszteri) biztatások (és fenyegetések), amelyek viszont egyáltalán nem számítanak beavatkozásnak a választásokba. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke arra biztatott, hogy egy erősen Európa-párti jelöltre, Elena Lasconira szavazzunk. „Vasárnap ti, románok döntitek el országotok jövőjét… és Európa jövőjét is” – üzente.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke is „rendkívül aggódott” Oroszországnak a nálunk zajló választásba való lehetséges beavatkozása miatt. És arra figyelmeztetett, hogy „az embereknek, és nem a robotoknak kellene eldönteniük az ország jövőjét, és azt, hogy kik vezessék”. (De mi is lesz a mesterséges intelligenciával a jövő választásain?)
A probléma egyelőre megoldódott, és elölről kezdődik az egész elnökválasztási cirkusz.
Ez nem tetszik Călin Georgescunak és a szélsőséges pártoknak, akik két kézzel nyomták rá a pecsétet. George Simion azt mondta: „Szégyen!!! A puccs teljes lendülettel zajlik.” A vesztesek örülnek a döntésnek, Elena Lasconi persze nem, mert abban reménykedett, hogy a minden irányból fújt hátszéllel ő fog nyerni. Azt mondta: „Ma van az a pillanat, amikor a román állam lábbal tiporta el a demokráciát. Tiszteletben kellett volna tartani a román nép akaratát...” stb., és határozottan elítélte a választások megismétlését, mert hátha most be sem jut a második fordulóba, mivel még egy nálánál is sokkal demokratikusabb jelöltet találnak feltálalni nekünk, a választóknak.
Fotó: Facebook / Călin Georgescu