A kormány november végéig éves összevetésben rekordszintű, 225,76 milliárd lej hitelt vett fel. Erre elsősorban azért volt szükség, mert nagymértékben nőttek a közalkalmazotti fizetések, valamint a nyugdíjak, a költségvetési hiány pedig kicsúszott az ellenőrzés alól – áll az economedia.ro elemzésében, amely szerint csak novemberben a kormány több mint 13 milliárd lejes hitelhez folyamodott.
Összehasonlításképpen, 2023 első 11 hónapjában a hitel 189 milliárd lej volt (az egész évben 203 milliárd lej). Az idei év első 10 hónapja után az államháztartási hiány meghaladta a százmilliárd lejt (109,4 milliárd lej), ami várhatóan tovább növekszik, miközben tavaly egész évben 73,5 milliárd lej hiányt regisztráltak.
A múlt héten a pénzügyminisztérium harmadszor frissítette az idei bruttó hitelfelvételi igényt (az összes kiadás és a korábbi hitel és kamatterhek összege) 235 milliárd lejről 246 milliárd lejre, miközben az idei költségvetési hiányt újból felfelé, a GDP 7,9 százalékáról 8,58 százlékára, azaz 152 milliárd lejre becsülte.
Ugrásszerűen növekvő kiadások
Az államháztartási hiány növekedési üteme azért riasztó, mert a költségvetési bevételek a várakozásokat meghaladó mértékben valósultak meg (plusz 13,1 százalék 2023 első tíz hónapjához képest), vagyis az adóhatóság (ANAF) több milliárd lejjel többet szedett be, mint ami a pénzügyminisztérium terveiben szerepelt. Ez azt mutatja, hogy a gazdaság és különösen a fogyasztás jól teljesített. A hiány növekedése tehát a költségvetési kiadások ugrásszerű bővülésével magyarázható (plusz 21 százlék, az év elején tervezett plusz 10 százalékhoz képest).
Tekintettel arra, hogy a kormány és az Európai Bizottság által a költségvetési hiányra vonatkozóan elfogadott strukturális kiigazítási terv hét évre szól, az éves hitelfelvétel az elkövetkező időszakban még magasabb lesz. A vállalás szerint a következő hét év mindegyikében a GDP 0,8 százlékával kell csökkenteni a hiányt, amit elsősorban az adósságállomány növekedésével lehet elérni. Becslések szerint a kamatkiadások a mostani 35 milliárd lejről (a GDP 2 százaléka), 2031-re 100 milliárd lejre (a GDP 3,5 százlékára) emelkednek.
A kiadások mértékét jelzi, hogy a költségvetésbe adóbevételek (fogyasztási adók és illetékek) és biztosítási járulékok formájában befolyó minden 10 lejből 8 lej a közalkalmazottak fizetésére és nyugdíjakra, valamint egyéb szociális jellegű kiadásokra megy el. Az elemzők szerint a 2025–2031-es időszakban rendkívül nehéz lesz a költségvetési hiányt kordában tartani. Sürgős a költségvetési törvény elfogadása is, hiszen a kincstárnak csupán négy hónapi tartaléka van, és már jövő évben elkerülhetetlen lesz a külső pénzpiacokról való hitelfelvétel.
A káosz pénzbe kerül
A választásokon történtek a belső piacokat is megrázták. Csak jelzésként álljon itt néhány példa a kormányzati hitelfelvételi költségek közelmúltbeli alakulására: a legutóbbi, 2034. júliusi (10 éves) lejáratú kötvénykibocsátás költsége 7,48 százalékra módosult, miközben a novemberi 6,95 százalék, az augusztusi pedig 6,54 szálékos volt. A pénzügyminisztérium ugyanakkor kénytelen volt megemelni a bukaresti értéktőzsdén kibocsátott Fidelis állampapírok kamatát 7,6 százalékra (ötéves futamidejű papírokról van szó).
Ami a külföldi pénzpiacokat illeti, Románia hitelkamatai jelenleg a legmagasabbak az Európai Unióban, és nemcsak a választási káosz és bizonytalanságok miatt, hanem elsősorban a magas infláció (az EU-ban a legmagasabb), a hatalmas költségvetési hiány (a GDP 7–8 százaléka) és a politikai osztály alacsony hitelessége következményeként a befektetők bizalma megrendült, a kockázati prémiumok a magasabb kamatlábakban nyilvánulnak meg. Valójában a kormány most sokkal drágábban vesz fel hitelt, mint 2023 decemberében, amikor bár az infláció magasabb volt, a szeptember-októberben elfogadott költségvetési intézkedések időlegesen növelték hitelességét.
Az elemzők egyöntetűen úgy vélik, hogy a következő néhány évben jelentkező magas finanszírozási igény, valamint a 4–5 százalékos éves infláció magasan tartja majd az államadóssági kamatlábakat. Ráadásul a Román Nemzeti Bank (BNR) októberben szüneteltette kamatcsökkentési ciklusát, és további kamatcsökkentésre csak 2025 második negyedévében kerülhet sor.
Egyébként egy pénzügyi aranyszabály szerint a tízéves kamatlábnak, amelyen egy állam hitelt vesz fel (ez az egész gazdaság finanszírozási költségének a kulcsszáma), a nominális GDP-növekedési ráta szintjén kell lennie, vagyis az inflációval kiigazított növekedési ráta szintjén, Románia esetében számszerűen 7–8 százalékon.
Jövő évben a jegybank monetáris politikáját valószínűleg kevésbé az infláció, sokkal inkább a kormány fiskális politikája fogja befolyásolni. Ha a kormány megemeli az áfát, a központi bank valószínűleg úgy dönt majd, hogy az inflációra gyakorolt hatást átmenetinek tekinti, és kivár.
Az Európai Bizottság számításai
Idén márciusban az Európai Bizottság adósságfenntarthatósági jelentésében Romániát, nyolc állammal egyetemben (közöttük Franciaország, Spanyolország, Portugália és Szlovákia) a magas kockázatú országok kategóriájába sorolta. A Bizottság számításai szerint, ha nem történik korrekció a költségvetési politikában, Románia azt kockáztatja, hogy 2034-re az államadósság szintje meghaladja a 90 százalékot. A Bizottság előrejelzése számunkra azért is aggasztó, mert a GDP-arányos államadósság növekedési dinamikája tekintetében Szlovákia után a második legmagasabbra lehet számítani: a 2024-es 50 százalékról 2034-re 93 százalékra.
