Az adatokat a Társadalmi Figyelő nevű projektjének keretében ismertette a szervezet. Ezek szerint 2023 második szemeszterében a romániai bruttó minimálbér 604 euró (3000 lej), míg 2024 második fél évében 743 euró (3700 lej) volt.

A Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselői szerint 2024-ben a romániai minimálbér összege meghaladta a bolgár (477 euró), a magyar (675 euró) és a lett (700 euró) bruttó minimálbér szintjét. Közleményükben emlékeztettek, hogy a 2024 novemberében elfogadott kormányhatározat értelmében 2025. január elsejétől Romániában a bruttó minimálbér a jelenlegi 3700 lejről 4050 lejre nő. A nettó minimálbér 2575 lej (515 euró) lesz havonta (a jelenleg érvényben lévő 300 lejes adókedvezménnyel számolva), 212 lejjel több, mint 2024 végén.

Az elmúlt tíz évben az Európai Unióban Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a minimálbér, átlagosan évi 13,7 százalékkal, lekörözve Litvániát (12,3 százalék) és Bulgáriát (10,6 százalék). Idén júliustól Románia más közép- és délkelet-európai országok mellett már az 1000 euró körüli bruttó minimálbérrel rendelkező országok csoportjába tartozott.

Ennek ellenére a romániai minimálbér alacsonyabb, mint más közép- és kelet-európai államokban, például Horvátországban (840 euró), Észtországban (820 euró), Litvániában (924 euró), Lengyelországban (997 euró) és Szlovéniában (1253 euró). Jelenleg a nyugat-európai országokban, például Luxemburgban (2570 euró), Hollandiában (2134 euró), Írországban (2146 euró), Belgiumban (2070 euró) és Németországban (2054 euró) a legmagasabb a bruttó minimálbér, de van olyan ország, ahol nem alkalmazzák a minimálbér intézményét.

A folyamatos emelések ellenére a nettó minimálbér továbbra sem elegendő a tisztességes megélhetéshez Romániában. A Friedrich Ebert Alapítvány és a Syndex Románia közös jelentése szerint egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár értéke 2024 szeptemberében 10 450 lej volt, egy egyedülálló felnőtt esetében pedig 3972 lej.

Az uniós csatlakozástól 2022-ig rendszerint Romániában volt a legkisebb a minimálbér az EU-ban (Bulgária után). A romániai minimálbér szintje 2024-től lassan kezdett felzárkózni a közép- és kelet-európai országokéhoz. A román minimálbér-politika sajátosságai azonban hátrányos helyzetbe hozzák a munkavállalókat, jelenleg ugyanis annak összegét nem az iparág, a szakképzés szintje vagy a munkavállalók szolgálati ideje szerint állapítják meg.

A legfrissebb adatok nem adnak egyértelmű képet arról, hogy milyen ágazatokban dolgozik a legtöbb minimálbéres munkavállaló. A 2016-os minimálbér-politika alapjául szolgáló korábbi tanulmányok azonban azt mutatják, hogy ezek közé tartozik a feldolgozóipar, a nagy- és kiskereskedelem, a gépjárművek és motorkerékpárok javítása, illetve a vendéglátóipar. Ezeknek az ágazatoknak a munkavállalóit érintette a legsúlyosabban a koronavírus-járvány, általában őket küldték elsőként kényszerszabadságra is.

Ugyanakkor a minimálbérrel fizetett munkaszerződések száma az elmúlt években jelentősen nőtt: Míg 2011-ben mintegy 450 ezer ilyen szerződést iktattak, ez a szám folyamatosan emelkedett, 2017-ben elérve az 1,95 milliót (az összes munkaszerződés 37 százalékát), 2018-ban pedig 2,8 millióra (46 százalék) nőtt. A kormány becslése szerint 2025-ben mintegy 1,8 millió munkavállaló dolgozik  majd minimálbérért a hazai munkaerőpiacon.

A Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselői szerint az elmúlt 35 évben a minimálbér-politika jelentősen befolyásolta Románia fejlesztési stratégiáját, de a minimálbér szintje a gazdasági növekedéstől függetlenül folyamatosan a legalacsonyabbak között volt Európában. Uniós szinten a minimálbér-politikát a szociális jogok európai pillérének 6. alapelve szabályozza, amelyik a tisztességes megélhetéshez szükséges minimálbérekről rendelkezik. A Tanács és az Európai Parlament 2022-ben elfogadta a 2022/2041-es irányelvet, amelynek célja a munkakörülmények javítása az EU-ban a törvényes minimálbérek megfelelőségére vonatkozó közös keretrendszer létrehozásával.