László Zsuzsa
Engem is elkapott a Temu-gépszíj. (A Temu egy online piactér, amelyet a kínai PDD Holdings e-kereskedelmi vállalat üzemeltet, mondja a Wikipedia.) Pár hónapja még fogalmam sem volt, hogy mi ez, mígnem egy társaságban elkezdtek beszélni róla, és arról, hogy ki mit rendelt. A házigazda még „termékbemutatót” is tartott. Kiderült, hogy rajtam kívül már szinte mindenki járatos a Temu-témában. Ha ez ilyen népszerű, és az ismerőseimnek bevált, hadd próbáljam ki!
Az első rendeléssel meg is voltam elégedve, boldogan újságoltam, most már büszke „klubtagként’’, hogy mennyi mindent sikerült begyűjteni, igazán elfogadható áron. Ette fene, hogy nem valami csúcs márka (ezért a pénzért miként is lenne?), hanem kínai, de hát mennyi minden egyéb, máshol is az.
Az első sikeres akción felbuzdulva, következett a folytatás. Kinéztem én sok apróság mellett egy pihe-puhának ígérkező törülközőszettet, egy igen szép zöld (nem olcsó) pulóvert, és hogy magamnak is kedveskedjek, egy fekete bokacipőt. Természetesen, mivel már megjártam más rendelésnél, közelképen, kinagyítva is rápillantottam a portékákra, és bizalmatlan, kritikus szemem által rendben találtattak. Jöhet a rendelés, aztán az izgalmakkal teli várakozás! Végül otthon csomagbontás, szemrevételezés. Na, itt jöttek a meglepetések!
A képről pihe-puhának ígérkező törölközőszett tényleg pihe-puha, csakhogy egydarabos, és az is egy nagyobb buksza (pénztárca) méretű valami. Kéztörlőnek, mondjuk, elmegy. A szintén pihe-puha, szép-zöld pulóver főttspenót-zöld, műszálas valami. A jópofa, szerethetőnek vélt kis angyalfigura ízléstelen, műanyag lapos valami. Na, de végre a fekete bokacipő, az legalább tuti. Pont olyan, mint a képen, csak gyanúsan kicsinek tűnik. De ette fene, tetszik, valahogy csak rám jön! Megpróbálom belepasszírozni a lábam, mint ama gonosz mostohatestvér a Hamupipőkében, de csak nem éri a széle a hosszát. Pontosabban a hosszát, és amikor mégis csak ránézek a talpára, kiderül, hogy két számmal kisebb. Aha, itt van a kutya elásva! Azért a lábujjamat mégsem vágom le, az a mesében sem vált be.
Na, László Zsuzsa, így jártál, kellett neked Temu! Azt hitted, okos vagy, elővigyázatosan utánanézel a dolgoknak, rendben lesz! Hát nem! Kezdjed a macerát a visszaküldéssel, pénz visszaigényléssel! Az sem vigasztal, hogy a Temu-őrület tömeges méreteket öltött a most már két helyen is átvehető, halomban tornyosuló csomagokból ítélve.
Száz szónak is egy a vége, elkapott engem is a gépszíj, punktum. De hátha ezután tényleg nem rendelek, még csak olyan, valamihez hasznosnak ígérkező kacatot sem, amiről eddig azt sem tudtam, hogy létezik. Csak azt a fekete bokacipőt bánom...
Fotó: Pixabay.com
