Vásárok

Ha visszafogottabban is, de akkor is voltak vásárok, voltak világi és egyházi előadások, amelyek segítették az ünnepre hangolódást. A korabeli gazdaságot jellemző kiszámíthatatlanság, a bizonytalan társadalmi helyzet szerényebb ünneplésre késztette városunk lakosságát a szenteste előtt. A leírások alapján rövidebb, praktikus árucikkeket forgalmazó vásárok voltak divatosak, a helyszínek viszont nagyjából megegyeztek a mai vásárokéval.

„Nagy karácsonyi vásár nyereménnyel egybekötve a Korona-Bazárban Sepsiszentgyörgyön (Székely Mikó-Kollégium épület). A legújabb Karácsonyi ajándékok: gyermekjátékok, képeskönyvek, ifjúsági iratok, társasjátékok, díszművek, modern és célszerű háztartási tárgyak és még sok más speciális újdonságok eredeti olcsó gyári árakon szerezhetők be. Tájékozásul szolgáljon az, hogy a »Párisi« nagyáruház árjegyzékében feltüntetett áraknál 10%-al olcsóbb...” (Székely Nép, 1910. 12. 22., 139. szám)

„A református Leányegylet karácsonyi bazárja holnap 19-én, vasárnap délután 3 órakor megnyílik, ízléses karácsonyi tárgyak, játékok, háztartási cikkek, kézimunkák, babák, karácsonyfadíszek stb. kerülnek eladásra. Kérjük úgy a helybeli, mint a vidéki közönséget, szíveskedjék a vásárt megtekinteni és szükségleteit ottan beszerezni. A vásárral kapcsolatban délután 5 órától kezdődőleg tea és hideg bufet áll a közönség rendelkezésére mérsékelt árak mellett. Szórakoztatóul megemlítjük a helybeli első zenekar közreműködését.”

„Nagyvásár. Sepsiszentgyörgy városban az utóbbi években szokásos karácsonyi országos nagyvásár a jövő hét szerda és csütörtök napjain, december 22- és 23-án lesz megtartva.” (Székely Nép, 1920. 12. 18., 69. szám) „A. Hainick és Társa – ízlelje meg a készítményeink minőségét és győződjön meg áraink olcsóságáról. Nagy választék mindenféle karácsonyi cukorka és csokoládé-figurák, karácsonyfadíszek és gyertyákban. Intézeteknek és egyesületeknek nagy engedmény. Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan elintéztetnek. Első Háromszéki Cukorka- és Csokoládéárugyár. Üzlet a Főtéren, a Székely Mikó-kollégium épületében. Gyár Szemerja-városrészen.” (Székely Nép, 1925. 12. 24., 101. szám)

Jótékonykodás

Elmaradhatatlanok voltak a jótékonysági estélyek, ezek bevételét valamilyen nemes cél érdekében, fiatalok megsegítésére szervezték meg. Előadásokat mutattak be a nagyérdeműnek a város legkisebbjei, a leányegyletek, a mikós diákok, műkedvelő egyesületek, a városunkban tartózkodó színi társaságok. A meghívók pedig mindenkit megszólítottak a városban.

„Felhívás. A gyermekkert (óvoda – szerk. megj.) javára rendezendő tánczvigalom alkalmával a kisdedek egy kis előadást fognak tartani 7–9 ig. Nagy Olívia, gyermekkertésznő.” (Nemere, 8. évf., 108. szám, 1878. december 22.)

„A meghívót következőkben adjuk: Meghívó. A sepsiszentgyörgyi állami elemiiskolák szegénysorsú tanulóinak napközi otthona javára 1906. december 16-án (vasárnap) Komjáthy János színművész, a kassai Nemzeti Színház igazgatójának szíves közreműködése mellet Sepsiszentgyörgyön, a városház dísztermében rendezendő műsoros estélyre. Belépti díj személyenként 2 korona, tanulójegy és karzati ülőhely 1 korona, karzati állóhely 60 fillér. Jegyek előre válthatók Istvánfy János, Fogolyán Kristóf, Benkő Mór üzletében, este a pénztárnál. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak. Kezdete este fél 8 órakor. Műsor: 1. Nyitány, előadja a helybeli első zenekar. 2. Bogdán István »Bosnyák leány« című énekes színjátékának II. felvonása és képletes zárójelenete. Személyek: Juszuf, bosnyák főbíró Csinádi Lajos. Lubica, felesége dr. Szász Izsákné. Lea, leánya Barna Erzsike. Danica, bosnyák leány Bikfalvy Istvánné. Gyúró, bosnyák legény Istvánfy János. Bosnyák leányok: Medgyaszay Piroska, Maetz Dóra, Molnár Izabella, Molnár Mariska, Nagy Lenke, Nagy Gizella. Bohányi, huszárfőhadnagy Zilahy János. Cseke, őrmester Mélik István. Bundás, huszár Müller Lajos. I. huszár Nagy János. Huszárok: Duha Géza, Novák Gerő, Szabó Albert, Ferencz Károly. A darabban előforduló táncok: Kóló, lejtik: Bikfalvy Istvánné és Istvánfy János. Csábtánc, lejti: Barna Erzsike. 3. »Vitéz ének« Rákóczi Ferencről, írta Szávay Gyula, előadja: Komjáthy János, a kassai Nemzeti Színház igazgató művésze. 4. Trió a Költő és paraszt című operából, előadják: Beör Kálmán (hegedű), I. Szász Béla (fuvola) és Szász Margit (zongora). 5. Tánc!!!” (Nemere, 8. évf., 109. szám, 1878. december 25.)

A segítőkészség sokkal később is töretlen és szükséges, 1920-ban ezt találjuk a Székely Nép hasábjain: „Újabb adomány az Árvaházi növendékek karácsonyfájára. A nemes emberbarátok áldozatkészsége a szükölködök karácsonyfája díszítéséig – a nyomasztó drágaság hatása alatt – nem nyalánkságokat, csillogó dísztárgyakat adományoznak, hanem nélkülözhetetlen ruházati felszerelésekkel igyekeznek nemcsak örömet szerezni, hanem elviselhetővé tenni nehéz sorsukat. Bizonyára úgy gondolkozott Gáli József sepsiszentgyörgyi timármester is, s nemes szíve sugallatát követve, 4 árvafiú csizmája készítéséhez szükséges bőrt adományozott, mely becsesadományért fogadja árváink nevében hálás köszönetem. Héjjá Gerő, árvaházi igazgató.” (Székely Nép, 1920. 12. 22., 70. szám)

Nemcsak az egyesületek, a tanintézmények jótékonykodtak az ünnepek közeledtével, hanem a vármegyeháza is hozzájárult a rászorulók támogatásához: „Teaest a vármegyeházán. A tüdővész elleni liga helybeli tagozata vasárnap délután rendezte első teaestélyét. A szép és rövid műsort, a filharmonikus zenekar nyitánya után Olanu őnagyságának, a helyi romaképző tanárnőjének művésziesen előadott szavalata nyitotta meg. Utána az itt állomásozó színtársulat ünnepelt tenoristája, Szabó Gyula énekelt egy áriát a Traviata című operából. A szűnni nem akaró tapsot még két dal eléneklésével köszönte meg.” (Székely Nép, 1925. 12. 24., 101. szám)

Színházi előadások

Annak ellenére, hogy Sepsiszentgyörgyön csak 1948-ban nyitotta meg kapuit az Állami Népszínház, a vándortársulatok, a helyi műkedvelő társaságok nagy gyakorisággal mutattak be előadásokat. Az újságírók beszámolói szerint még decemberben is tartózkodott vándortársulat a városban, mely „Csütörtökön este (...) Hevessy jutalomjátékául a »Mágnás Miská«-t adta. Hevessy, mint bonvivant is megállja a helyét és kitűnő alakítást nyújtott. Külön érdekessége volt az estélynek, hogy Marcsa szerepét Sehware Stefi kisasszony alakította, műkedvelőknél szokatlan rátermettséggel, mindvégig kedvesen, úgy hogy neki is nagy része van az est sikerében. Már a »Concordia« javára rendezett műkedvelői előadás alkalmával is ő volt a műkedvelői gárda főerőssége, s a mostani előadás alkalmával sem vette észre senki, hogy műkedvelő játszik a színpadon.”

„Utolsó előadások. Elérkezett a színházi szezon utolsó hete. Mire a karácsonyi ünnepek elkövetkeznek, a színtársulat lelkes és fáradhatatlan tagjai Csikszeredán dolgoztak tovább a magyar kultúra érdekében. Szép és változatos műsort állított össze az igazgatóság az utolsó napokra. Ma este a társulat szimpatikus énekes bonvivantja, Örvössy Géza tartja búcsúját, a gyönyörű zenéjű, szinte újdonságszáraba menő »Kis király«-ban, melynek címszerepe Örvössy legjobb alakításai közé tartozik. A szentgyörgyi publikum, mely mindig hálásan tapsolt a népszerű Örvössynek, bizonyára ma is melegen fogja ünnepelni őt. Vasárnap este lesz a bemutatója az idei szezon utolsó operettújdonságának a »Feleségem babájá«-nak. A Feleségem babája zenéjét a kiváló Srolz Róbert szerezte, (...) szövegét a legjobb librettista együttes, Gustav Beer és Fritz Lunzer írták.

Egy gyönyörű zenéjű, elejétől végig érdekes meseszövésű darab, mely a lehető legprecízebb előadásban és nagyszerű szereposztásban fog színre kerülni, melynek legerősebb bizonyítéka, hogy az igazgatóság pénteken éppen a Feleségem babája előkészületei miatt nem tartott elő­adást. Hétfőn román előadás van, míg kedden Szabados Árpádnak, a társulat fáradhatatlan főrendezőjének van jutalomjátéka. Szabados Árpád egy szinte emberfeletti munkát vállalt magára, amikor jutalomjátékául »Az ember tragédiáját« választotta. Dacára a nagy nehézségeknek. Az ember tragédiája megközelítőleg tökéletes előadásban, az új budapesti Hevesy-féle scenárium alapján nagyszerű szereposztásban fog színre kerülni (Éva: Halmos Mici, Ádám: Szabados, Lucifer: Hevessy Miklós) és bizonyára telt ház fog tapsolni és elismeréssel adózni Szabadosnak, aki Szentgyörgyön már a második szezonban végzi a legnehezebb és leghálátlanabb munkát: az általános rendezést. Szerdán lesz az idei szezon utolsó búcsúelőadása, mely egyúttal a társulat közkedvelt baritonbonvivantjának, Szabó Gyulának lesz a jutalomjátéka. Gilber, bájos zenéjű operettje, a »Marinka táncosnő« kerül színre, mely darab nagyszerű alkalmat nyújt Szabó Gyulának, hogy gyönyörű nagy terjedelmű hangjában útdíjára gyönyörködjék az őt rendkívül szerető szentgyörgyi publikum.” (Székely Nép, 1925. 12. 20., 100. szám)

Egyházi alkalmak

Az újságok azonban nemcsak a világi előadásokról, eseményekről, vásárokról tájékoztatták az olvasókat, hanem az egyházi alkalmakat is hírül adták, leírták a karácsonyi istentiszteletek sorrendjét. Érdemes figyelni a helyszínek leírására is, például a befűtött és villanyfénnyel megvilágított templom rendkívülinek számíthatott.

„– Helybeli református hírek. Úrvacsoraosztás. A karácsony első ünnepnapján a délelőtti istentisztelet keretében a református vártemplomban úriszentvacsoraosztás lesz. Az ünnepi istentiszteletek mindhárom ünnepen d. e. 10 órakor és d. u. 6 órakor tartatnak meg. Első ünnepen d. e. Imreh Dezső lelkész prédikál, a többi istentiszteleteken Kovács András legátus.

– Vallásos estély. A református egyházközség idei harmadik vallásos estélye a vártemplomban az elmúlt vasárnap délután nagy sikerrel lett megtartva. A remek műsort a villanyfényben tündöklő és kellemesen fűtött templomban az áhitatos lelkek nagy sokasága hallgatta végig. A ref. Templom jövőre is minden egyes esetben fűtve lesz. A gyülekezet éneke és Kovács Sándor imája után Zathureczky Gyula adott elő két templomi éneket Csicka József orgonakísérete mellett igazi művészi tökéllyel, ezt követte Tőkés József málnási ref. lelkész előadása. A nagy tanulmányra valló előadás Müller György életét, működését és vallásos érzését elevenítette fel, kit példányképül állított az emberbaráti intézmények létesítésére. A műsor további részei voltak a ref. leányegylet vegyeskarának mely érzéseket kiváltó kellemes éneke és Jancsó Gizike pompásan sikerült szavalata. Az estélyt a gyülekezet áhitatos éneklése zárta be.

– A karácsonyi isteni tiszteletek sorrendje a rom. kath. templomban: 1. Szent karácsony éjjelen fel 12 órakor zsolozsma, utána szentséges mise. 2. Karácsony első napján fél 9 órakor csendes mise. 10 órakor szent beszéd, ünnepélyes nagy mise. Délután 4 órakor vecsernye. 3. Karácsony másodnapján minden úgy mint első ünnepen. Délután fél 5 órakor oltáregyleti gyűlés a zárdaiskolában. 4. Karácsony harmadnapján – vasárnap – minden úgy, mint első ünnepen. 5. December 31-én, szent Szilveszter napján este 6 órakor 1 évzáró hálaadó isteni tisztelet. 6. Január 1-én, újév napján (péntek) szentségimádási nap, minden úgy, mint rendes ünnepen. Plébániahivatal.

– Unitárius Istentisztelet és úrvacsoraosztás karácsony másod napján délelőtt 10 órakor lesz a református Kollégium dísztermében.” (Székely Nép, 1925. 12. 24., 101. szám)

Különleges esemény

A Székely Mikó Kollégium meghatározó volt mindenkor a város hétköznapi életében, valamint a jeles ünnepek eseményeinek állandó résztvevője, ezért számolhatott be a Székely Nép Csutak Vilmos tanár, később az intézmény kiemelkedő igazgatójának az esküvőjéről, amelyet Kolozsváron tartottak meg: „Esküvő. A pajkos Ámor télben, s különösen úgy karácsony táján aratja legszebb diadalait! A már említett himen-hirekhez csatolhatjuk ama értesülésünket is, hogy f. hó 26-án, karácsony másodnapján Csutak Vilmos, a helybeli ev. ref. SzékelyMikó-Kollégium általánosan becsült történész tanára vezeti oltárhoz Simonffy István gyáros és neje Bobáchy Róza szép s müvelt leányát, Mariskát, Kolozsváron. Az esküvőre többen utaztak el a kollégium tanárai közül.” (Székely Nép, 1906. december 24., 108. szám)

Az ünnepre való készülődésről, hangolódásról a későbbi újságokban is olvashatunk érdekes cikkeket, a mostani válogatást egy ma is érvényes köszöntéssel fejezem be, amelyet a „KÜLÖNFÉLÉK” rovatban találtam:

„A karácson, a szeretet ünnepe köszöntött be ma olvasóinkhoz. Hajdan egy Megváltó megjelenése kellett ahhoz, hogy az emberek megtanulják egymást szeretni. Ma már közös érdekeink, közös szenvedéseink összefűztek bennünket. Van egy közös cél, melynél mindnyájan találkozunk a szeretetben és ez a haza. A szeretet egymáshoz kapcsolja a nemzet gyermekeit, kik a Megváltó ünnepét ülik ma. Legyen ez ünnep a békesség ünnepe olvasóinkra nézve! Legyenek olvasóink a karácsoni ünnepek alkalmával részünkről is a szeretet melegével üdvözölve.” (Nemere, 8. évf., 1878. december 25., felelős szerkesztő: Málik József, kiadótulajdonos: Pollák Mór)

Összeállította: Krecht Gyöngyvér Mária